Ha Év Autója-szemüvegen át nézem (tehát a csúcsdrága, csúcserős termékeket eleve lecsapom a listából), akkor tavaly elég lapos volt a kínálat. De COTY-szempontból (ne feledjék, az ár/érték arány és az innováció fontos szempont az értékelésnél) idén sokkal érdekesebb autókból lehet válogatni.
Végre-valahára megkaptuk az új Ford Mondeót, de rögvest becsusszant mellé a Volkswagen Passat is, hogy szusszanásnyi nyugta ne legyen. Minikból is szép a felhozatal: a Suzuki szinte bocsánatkérően dobta be a Celeriót, amely azonban tele van szokatlanul korrekt és modern műszaki megoldásokkal, a Citroën C1-Peugeot 108- Toyota Aygo mesterhármas vadul eltérő pofázmánnyal, de egyformán kiemelkedő designnal indul. És hogy itt se legyen béke – a Renault és a Smart előállt a farmotoros Twingo/fortwo/forfour rokon modellekkel.
A BMW és a Mercedes is szőnyegbombázásba kezdett, kétféle 2-es, az elsőkerékhajtásos, családi Active Tourer és az 1-es kupéjának tekinthető 2-es széria a bajoroknál, új GLK, új S-kupé (te jó ég, micsoda kocsi az) és legfőképp az új C osztály – már szinte ők kitöltenék a hét helyet, amivel az utolsó körébe lép a 2015-ös szavazás.
Soroljam? Agyontervezett Nissan Qashqai, minden eddiginél fényévekkel jobb és érdekesebb Audi TT, a Fiatnál az 500X SUV, mellé állítva a vele most már egy konszernből érkező Jeep Renegade és még a Cherokee is. Megjegyzem – egy Cherokee, mint Év Autója-aspiráns, lol. A COTY, mint tudjuk, Európában forgalmazott autókról szól... Na de aztán ott van még a Lexus NX, a középméretű luxus-szabadidőautó, tömve funkciókkal, egy még fejlettebb, hibridhasználatra való, spéci motorral, egyedi kezelőfelületekkel.
Jött még a mennyekben fogant kellemességű, onnan közénk eresztett új Kia Soul, a formatervezési felkiáltójelként már a forgalomban is fel-felbukkanó Citroën C4 Cactus, új i20-as Hyundai, háromhengeres Mini (próbálják ki, az egyik legjobb Mini, ami eddig volt), a kamiontérforgatú Nissan Pulsar, a hamvaiból egy zseniális új motorral és váltóval feltámadt, minden porcikájában kellemes Opel Corsa és a hamvas, harmadik generációs Škoda Fabia, amely a vártnál is sokkal jobb. De hiszen még a Subaru és az Infiniti is megpróbálkozott a WRX STi-vel és a Q50-nel. A lista végére személyes kedvencemet tartogatom, a Porsche Macant, mert nemhogy SUV-ban, de általában, bármilyen autóban is keveset vezettem ennyire jót. Kevés autó lehet ma, amelyikkel ennyit tököltek volna a tervezői.
Szóval erős volt a kínálat, péntek délben kellett leadnunk a szavazást, most reggel jött meg a végeredmény, ezekből fogjuk megszavazni a nyertest majd 2015. február végén. Íme:
1. BMW 2 Active Tourer
2. Citroën C4 Cactus
3. Ford Mondeo
4. Mercedes-Benz C osztály
5. Nissan Qashqai
6. Renault Twingo
7. Volkswagen Passat
Ismét német túlsúlyt fedezhetnek fel még a gyengén látók is (ha a Fordot is oda számoljuk) a hetek között, igaz, a német gyártók valóban igen aktívak voltak idén megint. A COTY-s kollégák összesen 58, hasonlóan hét autóval kitöltött lapot adtak le pénteken, hogy ki, miért döntött úgy, ahogy, nem beszéljük meg, nem is szokás, nem befolyásoljuk egymást. Ahogy szoktam, azért a saját listámat is közreadom, én nem titkolom a véleményem, megadom a rövid indokokat.
1. Audi TT
2. Ford Mondeo
3. Mercedes-Benz C osztály
4. Nissan Qashqai
5. Porsche Macan
6. Renault Twingo
7. Volkswagen Passat
Az Audi TT-ből csak egy nagyon erős, nagyon quattrós változatot vezettem, de ha az olcsóbbak csak fele olyan jók, mint az, akkor a TT nekem mindenképpen beletartozik a hetesbe. És ott van az a belső tér, ami semmihez sem hasonlíthatóan állat, a full LCD műszer, amit sikerült végre valakinek elegánsra megoldania úgy, hogy a meghökkentés-faktor sem marad el.
Az európai bemutatás sokéves csúsztatgatása után a Mondeóra tudom, hogy ferde szemmel néznek a COTY-s kollégák (én is), de tény, hogy a végeredmény megint hozza azt a nagy lépést, amit eddig minden Mondeo tudott. Egy hodály, ahogy megszoktuk, tömve a legjobb extrákkal, elreszelgetve a végletekig. Nem, ez nem maradhatott ki.
Bár a Mercedes C-vel kapcsolatban vannak fenntartásaim (nekem nagyon elment a látvánnyal-vágjuk-agyon-a-parasztot stílusba, és a minőségi élmény mögött nem okvetlenül olyan nagyon minőségi minden), elismerem, hogy a Mercedes sikeresen újít, s végre megint nem BMW és Audi akar lenni, hanem a saját irányát képviseli. Ami jó. Nyugodt szívvel tettem mellé a pipát.
A Nissan Qashqai-jal annyira részletekbe menően foglalkoztak, és ez annyira vissza is jön a terméken, hogy ez az új modell is simán megint ott lesz az eladási listák élén – mert ez is úgy sokkal jobb, mint ahogy a mostani Kia Soul az elődjénél. Apropó, azt is kis híján beválasztottam ide, ha nyolc kocsit lehetett volna jelölni, ott lett volna a listámon.
Hadd ne ragozzam a Porsche Macant, az mindent tud, amitől valaki boldog lesz egy autóban – igen, vezetésben is, de persze nem, a társas együttlétre nem gondolok itt, arra jobb a szállodai ágy. Persze, az, hogy kvázi egy árban mérik a Cayenne-nel, ami sokkal nagyobb (de emez meg sokkal jobb), rontja a végső esélyeit az ár/érték harcban, viszont elkárhozott volna a lelkem, ha kihagyom.
Renault Twingo – kérdezik? Egy teljesen friss szemlélet a miniautók piacán, kár az orrban levő csomagtartó ziccerének kihagyásáért, kár a béna, Smarttól származó, a kocsiba egyáltalán nem való 70 lóerős motorért. De a 90 lovas Renault-motorral nemcsak szép és eredeti, de igen jó kiskocsi ez, tűrhető helykínálattal, finom rugózással és zajkomforttal, kellemes kormányzással, modern extrákkal – jó.
A Passatot meg kár ecsetelnem. Ha valami, hát annak megágyazott helye volt itt, ez az új széria letüsszenti a konkurenciát a piacról, s talán még a prémiumautókba is beleharap. Ha valamire, hát erre és a Mondeóra fogadni mertem volna.
