2019 használtautós fogása: a rendőrautó
Néhány hét alatt több mint egymillió lekérdezést teljesített az új használt autós csalólebuktató rendszer, és még mindig jönnek a meglepetések. Ezúttal annak jártam utána, hogyan kerülnek százával magánkézbe a rendőrség Opel Astra és Skoda Octavia szolgálati autói, illetve mire kell figyelnie, aki ilyen autót szeretne. Vagy éppen nem szeretne.
Mivel a Belügyminisztérium nem verte nagydobra, hogy január eleje óta bárki használhatja a Jármű Szolgáltatási Platformot (JSZP), 3-án összesen csak 6689 lekérdezést indítottak. Másnap írtam róla egy cikket és 113 ezerre ugrott a lekérdezések száma, majd a következő napon 137 ezerszer akartak többet tudni az emberek a magyar forgalomban lévő autók múltjáról. Közben sorra jelentek meg a cikkek a többi autós és nem autós portálon is.
Amikor a múlt héten rákérdeztem a kezdeti látogatottsági adatokra a minisztériumnál, az első három hét kattintásszámára is kíváncsi voltam. Január 21-ig 1.121.251 alkalommal kerestek platformon, ami megdöbbentően sok még akkor is, ha ez nyilván nem ennyi embert jelent, hanem kevesebb mint egymilliót, akik egyenként több autót is ellenőriztek.
Összehasonlításként érdemes tudni, hogy a korábbi fizetős rendszerben hiába került csupán pár száz forintba a használt autós magánnyomozás, 2018-ban a Webes ügysegédben és az Okmány Appban összesen 96743 lekérdezést indítottak. Igen, egy teljes év alatt kevesebbet, mint 2019. január 4-én egyetlen nap alatt. Így már értem, amire egyre több olvasónk panaszkodik: az utóbbi hetekben tömegjelenséggé vált, hogy az autóhirdetési fotókon egyszerűen kitakarják, leszerelik, vagy más módon tüntetik el az autók rendszámát.
Január 14-én a Klubrádió Vállalkozók klubja című műsorában beszéltem a JSZP-ről, másnap a Tilos Rádió Bádogdobjában, szerda reggel a Music FM Önindítójában, délután pedig a Délutáni Road Showban. A végére elég bizarr volt az államgépezethez köthető közügyről újabb interjút adni, de a fentiek alapján egyértelmű, hogy az autóellenőrzési lehetőségből napok alatt a mainstream média visszatérő témája lett, és ez mindenképpen jót tesz a csalólebuktatás ügyének. Gondolom a hibajavítás is halad, mert persze bőven voltak hibák a rendszerben.
A rendszer indulása előtt alig három héttel nyilvános árverést tartott a Készenléti Rendőrség budapesti központja. Az eseményről szóló hirdetményben pontosan leírták, mire lehetett licitálni december 7-én, reggel kilenc órától a Kerepesi úti bázison. Egy árverésen résztvevő kereskedő szerint meglepően sokan voltak kíváncsiak a több mint 380 járműre, melyekről előzetesen a Police.hu eldugott "Egyéb felhívások" menüpontja alatt feltöltött anyagokban írtak. Az autókat a december eleji árverés előtt néhány nappal bárki megnézhette a telepen, hogy legalább halvány elképzelése legyen arról, miért ad pénzt, ha nyer.
Korábban több cikkben foglalkoztunk a rendőrség leselejtezett autóinak sorsával. Azt is megírtuk, hogy a hivatalos licitcég segítségével értesített szolgálati autók és motorok zöme törött, szétrabolt, használhatatlan roncs, amit nem kéne ismét forgalomba engedni. Hogy pontosan mi lett a korábban eladott autókkal, sosem tudjuk meg.
Ezúttal egészen másról van szó, mert például a december eleji árverés tételei jellemzően a kétezres években és 2010 után gyártott egyhatos, benzines Opel Astra F-ek G-k és H-k, vagy éppen a Skoda Octavia I 1,9 TDI-k nem roncsként fejezték be szolgálati idejüket. Ráadásul mindegyikhez megadták az alvázszámot, a futásteljesítményt, sőt a táblázatban szerepel az autók rendőrségi rendszáma is. Ezeket az autókat többnyire 180-300 ezer kilométer után cseréltek újabbra, és a felhívás szerint több csomagban, vagy ha így nem sikerült, egyenként árvereztek el.
Ki ne szeretne egymillió forintért kevesebb mint kétszázezer kilométert futott, 2012-es, benzines Opel Astrát, amikor egy ilyen autó általában a másfélszeresébe kerül? Én is lelkes voltam, de az elsőként nyilatkozó kereskedő kicsit lehűtötte a lelkesedésemet.
Ő egyebek mellett szintén H Astrákat vásárolt, de vett három 2007 körüli Skodát, melyek olyan állapotban voltak, hogy a háromból végül két autót lehetett talpra állítani. Ráadásul nem csak ezekben, de a többi rendőrautóban is jellemző, hogy a villogók és szirénák miatt több helyen kifúrták a tetőt, illetve a "hatósági jelleggel" ellátott példányok karosszériáján sokszor ott maradt a matricázás egy része, vagy a nyoma, amit nem lehet egy mozdulattal eltávolítani.
Bár hirdetésekben a kiskunhalasi Tutikocsi.hu sem jelzi, melyik autója származik a rendőrségtől, a három zöld Nissan Pathfinderről nehéz volna mást gondolni, mint hogy az egykori Határőrségnél kezdték. A kereskedés munkatársa több hasonló árverésen is részt vett már, és azt mondja, hogy nincs általános szabály a rendőrautók állapotával kapcsolatban. Fontos, hogy az aukciókról szóló hirdetményekben mindig leírják, hogy az ott értékesített autókra nem érvényesek szavatossági szabályok, vagyis tényleg csak kapugarancia van.
A kereskedő óvatosan fogalmaz amikor azt mondja, amit lehet, igyekeznek előre kideríteni az autókról. Ha a helyiek együttműködőek és beindítják az indítható állapotú példányokat, az már jó jel, de ebből még nem következik, hogy mondjuk nem hengerfejes a benzines Astra vagy nem lóg éppen a futóműve.
Sok magánérdeklődő éppen ezekkel nem számol, így gyakorta előfordul, hogy a 3-400 ezer forintos kikiáltási áron kínált tizenéves autókat még többért is viszik el, mint amennyit érnek, bár az ellenkezője is megtörténhet, hiszen ugyanígy jellemző, hogy az eredeti kikiáltási áron nem jön a vevő, innen lépkednek lefelé a további körökben, míg végül néha százezer forintért visznek el egy-egy autót.
Az autók általában minimum koszosak, kell nekik egy alapos autótakarítás és szerviz, illetve meglepő, hogy megyénként eltérő, jár-e hozzájuk legalább néhány szervizszámla. Olyan is van, amikor naprakész szervizkönyvet ad a rendőrség és ez önmagában nem feltétlenül veri fel az autó árát. A gumiabroncsok általában jó vagy újszerű állapotúak, futóműre és fékekre is szoktak költeni a rendőrautókon.
A kiskunhalasi kereskedő példaként azt a Pathfinder 2,5 TDI-t említi, amelyről a licit után derült ki, hogy egy év alatt összesen 3,5 millió forintot költöttek rá. Nem csak a kerékcsapágyait cserélték ki, de felújították a közös nyomócsöves dízelmotor teljes üzemanyagellátó-rendszerét is. Így hiába van benne több mint háromszázezer kilométer, ez a futásteljesítmény valós és a következő tulajdonost nem várják orbitális kiadások.
A rendőrség több megyei árverésen összesen közel ezer autót adhatott el 2018-ban. Az autók zöme már ott van a netes hirdetések közt, és nem csak a tipikus fehér Astrák, vagy az emlegetett Octaviák, illetve Nissan terepjárók, hanem rengeteg Iveco Daily, Lada Nivák, VW Transporterek, Caddyk, néhány Audi és a sor még hosszan folytatható.
A sajátos történetű használt autók rendszámát csak akkor vették le, ha azok a rendőrség egyedi rendszámai voltak, mint például az RF, RA és RB kezdetűek, máskor viszont a hagyományos három betű-három szám séma szerinti rendszámmal adták tovább őket. Így például, ha valaki 2012-es Astrákat nézeget és MFR-rendszámkezdettel találkozik, vagy 2007-es Skodát talál egy kereskedésben KST, illetve KUG rendszámkezdettel, gyanakodhat, hogy az autó rendőrségi árverésről származik.
Hogy mikor lesz a következő aukció, pontosan nem tudni, de aki nagyon rámenős, telefonálgathat a megyei kapitányságokra, illetve ellenőrizheti a rendőrség honlapján az eldugott linket, ugyanide érdemes kattintania, aki további rendszámokat, alvázszámokat és árveréskori kilométerszámokat szeretne ellenőrizni.
A rendőrségen valószínűleg nem foglalkoznak óratekeréssel, az sem igaz, hogy az összes autóval évekig Cobra 11-et játszottak, de sajnos többször azt tapasztaltuk, hogy mivel a rendőrség (és az autók tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) nem tette szabadon lekérdezhetővé a már eladott autók történeti adatait a Jármű Szolgáltatási Platformon, ezekről ezen a felületen semmit nem lehet megtudni, de ez még változhat.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.