Új 95-ös benzin Magyarországon: a régi autóknak árthat

Bár az Európai Unió Megújuló Energia Irányelve csak 2020. januárjától írja elő a tagországoknak a közlekedési szektorra vonatkozó, minimálisan tíz százalékos megújuló energiaforrás-részarányt, a magyar benzinkutak egy részén már új összetételű, magasabb biokomponens-tartalmú 95-ös alapbenzin kapható, ami elég sok autós számára kellemetlen következményekkel járhat.

Mi a fene az az E10?

Az egyik budai MOL-kúton már novemberben átmatricázták a töltőpisztolyokat. A MOL EVO 95-ös, vagyis a literenként 383 forintért kapható legolcsóbb benzin pisztolyán azóta E5 helyett E10 jelölés olvasható, míg a literenként 429,9 forintért kínált prémiumbenzinén továbbra is E5. Persze az autósok többségének fogalma sincs ezekről a jelölésekről.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó szerint az EU-s előírást a magyar jogrendszerbe ültető 279/2017. (IX. 22.) kormányrendelet csak a 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzinre írja elő kötelezően a minimális bioetanol-részarányt, ezért a forgalmazók döntése, hogy ezt kiterjesztik-e a prémium minőségű üzemanyagokra, vagy sem.

Amikor ezen a kúton megszólítottam egy ezredfordulón gyártott, benzines Honda Civic gazdáját, megleptem amikor elmeséltem neki, mit jelent az E10 jelölés a töltőpisztolyon, melyet éppen akkor dugott az autójába. Ő, és az autósok többsége is csak az oktánszám-jelölés, illetve az ár alapján tájékozódik.

A Szentendrei út elején található OMV kúton ugyanezt tapasztaltam, amikor december 11-én körülnéztem, de kérdésemre elárulták, hogy a hónap elejétől, vagyis az utóbbi három szállítmányban már az újfajta benzin érkezett, az került a földalatti tartályokba is, miközben a pisztolyokon réginek megfelelő E5 címke szerepelt. Az E10-es címkéket is megkapták már, de ottjártamig nem ragasztották fel őket a pisztolyokra.

Pedig a kétféle benzin közt jelentős a különbség. Az E10 előírásnak megfelelő 95-ösben maximum tíz térfogatszázaléknyi biokomponens található, a korábban általános E5-ben pedig ennek a mennyiségnek a felét keverik. Mindez az évtized elejétől a teljes éves eladott mennyiség átlagára nézve úgy alakult, hogy 3,1 energiaszázaléknyi volt az összes benzinfajtában, átlagosan, a gázolajban 4,4 százalék, majd ezeket 2015. december 31-ig egységesen 4,9 százalékra kellett emelni, és innen jutottunk el oda, hogy a sima 95-ös benzinre vonatkozóan, jövőre már 6,1 energiaszázalékot írnak elő. Ezt nem csak bioetanol bekeverésével érhetik el az olajtársaságok, hanem az ETBE (etil-tercier-butil-éter) használatával is. 

Az EU célja fokozatosan csökkenteni a nem megújuló energiaforrásból, tehát kőolajból előállított üzemanyagok felhasználását és előtérbe helyezni a megújulókat, így a bioetanolt, hétköznapibb nevén etil-alkoholt. 

Ezt keményítő- vagy cukortartalmú növényekből, például kukoricából vagy cukorrépából, máshol cukornádból, sőt búzából gyártják, ami előnyösebb, mert a légkörben található széndioxidot köti meg a fejlődése során, majd ez jut vissza a környezetbe az elégetésekor. Így elvileg nem jelent többletterhelést, ellentétben a kőolajszármazékokkal.

Az állítást árnyalja, hogy a bioetanol előállítása önmagában is energiaigényes folyamat, ráadásul a nyersanyagigény növekedése a mezőgazdaságra is hatással van: drágíthatja az élelmiszereket, ha nagyon erőltetjük a bioüzemanyagot. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Miért fontos ez a magyar autósoknak?

A mai üzemanyagok, tehát az E5 és az E10-es 95-ös benzinek eltarthatósága elmarad azokétól, amelyekbe egyáltalán nem került biokomponens, amit pontosan látnak az autószervizek is. Szakértők szerint három hónap után olyan módon változik meg az üzemanyagok kémiai szerkezete, amely nehézkes indítást, vagy teljes indításképtelenséget eredményezhet, és eközben gyantás lerakódások képződhetnek az üzemanyagrendszer egyes pontjain, bár ez más összetevők miatt is lehetséges.

Az alkohol vízmegkötő (higroszkópos) tulajdonsága miatt azok az üzemanyagok, melyekhez valamilyen arányban bioetanolt kevernek, felgyorsítják a velük érintkező fémalkatrészek korrózióját. Ez lehet akár a fémtankkal szerelt járművek tartályának belső fala is, ami motorkerékpárok és régebbi autók esetében elég sok baj forrása.

A harmadik probléma abból adódik, hogy az alkohol jobb oldószer mint a benzin, ezért ha egy olyan autó üzemanyagrendszerébe kerül, melynek tartályában, az üzemanyagpumpában, a csőrendszerben, a befecskendezőkben, vagy karburátorban, illetve a csatlakozókon lerakódások keletkeztek az évek során, ezeket leoldja és dugulást okoz. Nem indul be a motor, esetleg menet közben leáll és nem lehet újraindítani. A jelenség előfordulása függ a konstrukciótól, a karbantartottságától, a lerakódások mennyiségétől és persze használat módjától.

A másik lehetőség, amely miatt lerobbanhat az E10-es 95-össel tankolt, de erre nem felkészített benzines autó, az alkohol kölcsönhatása a műanyag- és gumialkatrészekkel. Ha ezeket nem alkoholtűrő anyagból gyártották, az újfajta üzemanyagtól néhány hónap alatt megnyúlnak és elveszítik tömítőképességüket, más esetekben megkeményednek, rideggé válnak és eltörnek. Mindkét esetben szivárgás keletkezik az üzemanyagrendszerben, ami szintén a fenti műszaki hibákat okozhatja. Járulékos hátrány az alkohol benzinétől eltérő párolgási tulajdonsága, amely miatt téli hidegben nehezebben indul az autó, amely nem alkalmas az E10-es 95-ös oktánszámú üzemanyagra.

Több mint 3,6 millió személyautó van forgalomban Magyarországon a Datahouse kimutatása szerint, melyek közül 2,8 millió tízéves vagy annál idősebb. Ebből kétmillió benzinmotoros és nagyságrendileg egymillió, jellemzően az ezredforduló előtt, vagy kevéssel utána gyártott autó fejlesztésekor nem volt szempont, hogy az üzemanyagrendszer hozzáadott etanolt is elviseljen. 

Az érintett autók rég nem garanciálisak, és bár a leggyakoribb típusok, tehát az első esztergomi Suzuki Swift, vagy a szentgotthárdi Opel Astrák nem veszélyeztetettek, számos márka rengetegféle régebbi és újabb motorkonstrukciója nem etethető E10-es benzinnel. Erről egyrészt az autók kezelési könyvéből, másrészt a tankbetöltő nyílás ajtajának belső feléről, harmadrészt pedig az Autógyártók Európai Szövetsége, vagyis az ACEA összesítéséből tájékozódhatnak az autósok.

A listán sok 2000 előtt gyártott modell is szerepel, vagy éppen a megjegyzés, hogy ezeknél nem vizsgálta a gyártó az E10 kompatibilitást. Az Alfa Romeo, a Fiat és a Lancia 1,6, 1,8 illetve 2,0, illetve 2,4 literes benzinmotorjaihoz nem ajánlják, az újabbakhoz viszont használható ez az üzemanyag. A Ford csupán egyetlen, 1,8 literes, közvetlen befecskendezéses motorral szerelt típus esetében tilt, a Peugeot és a Citroën márkák a 2000. januárja után gyártott benzinesek esetében javasolja, a koreai Chevrolet-Daewoo 2005 utáni autók esetében, a Mercedes néhány ezredforduló utáni kivétellel a modernebb, tehát már katalizátorral gyárilag felszerelt. Ebből az következik, hogy a minimum huszonéves, klasszikusok esetében kockázatosnak ítélik az E10-et. A Volkswagen-csoport márkáit szintén a kétezres évek elejétől szerelték közvetlen benzinbefecskendezéses (FSI) motorokkal, az Opelnél a 2.2 Direct motor jelent meg hasonló technikával. Ezeket szintén nem javasolt az újfajta üzemanyaggal etetni. A felsoroltakon kívül számos olyan modell- és motorváltozat lehetséges, amelynek árthat az újfajta benzin.

Az Ásványolaj Szövetség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatására támaszkodva írja, hogy Magyarország összes töltőállomásán, 2018-ban közel 1,9 milliárd liter benzint és 3, 5 milliárd liter gázolajat adtak el, szemben a 2017-ben regisztrált 1,8 illetve 3,2 milliárd literrel. A kiskereskedelmi értékesítés növekedése országos szinten, a benzin esetében 3,9%, a gázolaj esetében 7,7% volt az előző évhez képest.

2019. egészére hasonló szintű fogyasztásnövekedést vár a szövetség, a jövő évi eladások alakulása pedig alapvetően az áraktól, illetve a járműállomány további növekedési ütemétől függ. Ha az idei év 350 – 410 Ft/literes ársávjából nem lesz tartós kilépés felfelé, a szövetség szerint a fogyasztás sem fog visszaesni, sőt, akár növekedhet is.

A MÁSZ tagvállalatok töltőállomásain eladott prémium motorbenzinek részaránya folyamatosan növekszik, az elmúlt évben mintegy 7% volt. Az emelkedő trend várhatólag folytatódni fog, elsődlegesen a fogyasztási szokások változása miatt, és csak másodlagosan a 95-ös minőség biotartalma okán.

A fenti tájékozódáson kívül az üzemanyagrendszerek javításával és alkatrész értékesítéssel foglalkozó Ko-Csi Kft, vezetője, Korpos Attila szerint fontos tanács, hogy minden tizenéves benzinmotoros autó gazdája rendszeresen ellenőriztesse az üzemanyagrendszer minden elemét, cseréltesse ki a szűrőket, illetve ne járassa szárazra a tankot , mert úgy még könnyebben kerül a nyomás alatt lévő rendszerbe a szennyeződés. Egy ilyen hibát többnyire lehetetlen megjavítani az út szélén és akár az új üzemanyagfajta, akár a karbantartatlanság, akár az autó kora okozza az üzemanyagrendszer hibáját, a pontos okot olykor szinte lehetetlen behatárolni. Az első jel minden esetben a nehézkes indíthatóság, esetleg a műszerfali motorkontroll-lámpa megjelenése. Ezután esetleg be sem indul az autó, ha a benzinpumpa megszorul. Ilyenkor még meg lehet ütögetni alulról a tartályt amitől elindulhat a szivattyú.

Ez csak átmeneti megoldás, azonnal szerelőhöz kell fordulni és tankolni egyet az E5-nek megfelelő, tehát alacsonyabb alkoholbekeveréssel készített prémiumbenzinből. A veszély Korpos szerint összességében nem jelentős, de nem árt az óvatosság a régi autók esetében.