Miért olcsó a használt francia autó?

Egy új autó kiválasztásakor mindenki felteszi a kérdést: melyik típus megbízhatóbb középtávon és melyiknek a szervizelésére kell többet költeni. Ezek nem olyan adottságok, mint a csomagtartóméret, a motorteljesítmény vagy a felszereltség. Hogy mi fog elromlani, vagy mit kell cserélni és mennyit kell költeni a szervizben, az csak jósolható, főként, ha a kiválasztott típus nem régóta van a piacon. 

Amikor a fenti kérdésekre keresünk választ, annyit tehetünk, hogy napi használatra befogott autók valós költségeit listázzuk. Ha kellően sok példányt tudunk megfigyelni, kialakulhat egy valóságközeli kép, amely megmutatja, hogy egy bizonyos típust és motorváltozatot választva mire számíthatunk. Egy ilyen elemzés elsősorban a fiatal használt autót keresőknek nyújthat támpontot.

A legcélravezetőbb módszer az elemzéshez, ha nem egyes autókat vizsgálunk meg, hanem egy nagyobb csoportot. Lehetőleg olyat, amelyben minden autó szerviztörténete ismeret. Ilyen autókat leginkább flottafenntartóknál találunk, ezért mi is ezt az utat választottuk.

A Business Lease flottakezelőhöz nemrég visszaérkezett egy nagyobb tétel Peugeot 308. A többségében 2016 november-december folyamán forgalomba helyezett autók 1,6 literes, 99 lóerős HDI motorral szereltek, javarészt SW-k, vagyis kombik. A legolcsóbb példány ára 2 490 000 Ft, ez a darab (ha el nem adták már) 161 000 km-t futott, a készlet legdrágábbika viszont 3 250 000 forintba került, de abban csak 75 ezer kilométer van. A többi Peugeot ezek közt helyezkedik el árban és futásteljesítményben.

Elmentem megnézni a kocsikat a cég használtautó-telepére, a Budaörsi útra, ahol Losonczki Péter telepvezetővel beszélgetve kiderült, hogy a Peugeot-kat kevesebb vevő keresi, mint a hasonló kategóriájú, más márkájú autókat. Annak ellenére így van ez, hogy az eladásra kínált 308-ak jó félmillió forinttal olcsóbbak, mint egy azonos kategóriájú, futásteljesítményű, illetve motorizáltságú és felszereltségű konkurens modell. A vásárlók egyszerűen nem bíznak a Peugeot-kban.

Minthogy a teljesítmény, fogyasztás, helykínálat és a komfort terén versenyképes a típus, valószínűleg sokan attól tartanak, hogy a teljes kompakt kategóriából a Peugeot-ra kell majd a legtöbbet költeni, ez romlik el leghamarabb és ennek a javítása kerül a legtöbb pénzbe. De vajon ez mennyire igaz? Kiderül, ha megnézzük az autók szervizköltségeit, amelyek amúgy nem elérhetőek egy egyszerű vevő számára, aki az autók aktuális állapotáról kap összefoglalót.

Sarkadi Ákos flottaszerviz-tanácsadó a hozzáférhetőnek minősített adatok alapján kidolgozott egy metódust, amellyel bemutatható a Peugeot 308 szervizköltség-igénye. Összehasonlításként kiválasztottunk három konkurens típust, és megnéztük, mennyit költött ezekre a cég.

Olyan modelleket választottunk, amelyek a céges flottában valóban váltómodellként szerepelnek a Peugeot 308 mellett, egyúttal figyeltünk arra is, hogy a kiválasztott konkurensekből is elég sok legyen a Business Lease flottájában ahhoz, hogy adataikat elemezve értékelhető eredményre jussunk. Így a Peugeot 308 1.6 BlueHDI 100 Business Line SW mellé a Ford Focus Trend Econetic 1.5 TDCI (105 lóerős) kombi, Hyundai i30 Business Life 1.6 CRDi LP ISG kombi, illetve az Opel Astra 1.6 CDTI Enjoy Sports Tourer (136 LE) került.

Az adatgyűjtésből kizártuk a 200 ezer kilométer feletti és a 100 ezer kilométer alatti futásteljesítményű példányokat, a javítási költségeket és teendőket viszont 100 ezres futásteljesítmény alatt és felett is megvizsgáltuk az érintett autók konkrét javítási- és szervizszámláival együtt.

Így a flottában a cikk írásakor üzemelő 149 darab Peugeot 308, 212 Opel Astra, 126 db Ford Focus, illetve 134 Hyundai i30 közül folyamatosan szűkítve a kört a fenti irányok alapján kiválasztottunk 10-10 konkrét autót. A kigyűjtött adatok ennek a harminc, futásteljesítményben, állapotban, felszereltségben, motorizáltságban nagyon közel álló kocsinak a meghibásodási gyakoriság-, és fenntartási költség jellemzőiből adódtak. Tehát a táblázatban szereplő, illetve a szövegben említett szervizadatok ennek a típusonként 10 konkrét autónak az átlagteljesítményei.

A részletesen vizsgált autóknál nem jelentkeztek olyan típushibák, mint például az Opel motoroknál a turbónyomásszabályzóé, amely gyakran százezer kilométer megtétele előtt elköszön, vagy a Peugeot dízeleinél az adBlue adagolószivattyú hibája: ez utóbbi viszonylag drága történet, mert csak a tartállyal együtt cserélhető, a csereköltség pedig közel 300 ezer forint.

Ez utóbbi hiba előfordulási esélyét növeli, ha a kocsi felhasználója többször hagyja kiürülni az adBlue-folyadék tartályát. Az adalék egyben a pumpa kenőanyagaként is szolgál, ha nincs belőle elég, akkor a szivattyú csapágyazása kopásnak indul.

Érdekesség, hogy a cég által kezelt teljes autóparkban, egy év során az összes autó 1,5-1,7 százalékával fordul elő váratlan, költségesebb meghibásodás, például turbóhalál.

A konkrétan vizsgált harminc autó közül drágább javítás egy esetében volt. Az egyik Peugeot-t összetörték, így cserélték rajta a bal első és a jobb hátsó ajtót, a motorháztetőt, a jobb oldali küszöböt, valamint javították és fényezték a hátsó lökhárítót. Ez a javítás nettó 420 ezer forint fölötti szervizszámlát jelentett. Ákos felhívta a figyelmem, hogy ez egy utcáról betérő egyautós magánvásárló esetén magasabb összeg lett volna, mert a flottafenntartók nagy megrendelők, így olcsóbban javíttatnak.

A megállapítás érvényes a táblázatunkban szereplő, a kocsik szervizköltségeit reprezentáló első fékjavítás áraira is, és az összeadott szervizköltségekre szintén, amelyeket átlagban 100 ezer kilométerig az adott típusok kötelező szervizelései során megtettek. Ákos szerint ezek az adatok így csak az összevetés miatt mérvadók, a konkrét szervizköltségben a kedvezményes jelleg miatt az autó fenntartásiköltség-tervezésekor nem ad hiteles támpontot.

A vizsgált harminc autó szervizelésében az első százezer kilométer megtétele alatt meghibásodás miatt nagy kiadást igénylő különleges esemény nem volt. A kopó alkatrészek és a folyadékok, szűrők cseréjén túl a kocsikkal a következők történtek (típusonként 10-10 autót vizsgálva): a Fordok között találtunk pluszban két első féltengelycserét, futóműállítást, motordiagnosztikát (amit nem követett beavatkozás), tehát felmerülhetett valami panasz, vagy múló hibajel. Valamint klímatisztítást és ablaktörlőcserét.

A Hyundai-ok a kötelező szervizgyakorlaton túl a Fordokhoz hasonlóan listáznak a tíz autóra egy féltengelycserét és tompított izzók cseréit is, kétszer. Az Opelek egy első féltengely- és egy ablaktörlőcserével, valamint egy hátsó féktárcsa-, illetve betétcserével toldották meg az alap kötelező szervizeket. A Peugeot dízelekben a kötelező gyakorlatokon túl csak a másik kettőnél nem létező adBlue-adalékutántöltések, valamint egy klímatisztítás és egy féltengelycsere történt az alapszűrők és folyadékok cseréin felül.

100 ezer kilométer felett sem szaladt el a ló egyik típusnál sem. Az egyik Ford Focuson féltengelyt és hátsó féktárcsákat, illetve betéteket, illetve ablaktörlőket cseréltek, de volt a vizsgált autók közül egy másikon, 108 655 km hűtőcserére volt szükség, majd 145 ezer kilométer körül szélvédőcsere következett, később, 151 ezer kilométer után kapott egy generátort, illetve szíjfeszítőt is. A Hyundai-ok között százezer kilométeres korukban újabb izzócserék, illetve egy féltengelycsere vált szükségessé, illetve az egyiken volt egy 140 ezer forintos karosszériajavítás, amely ugyebár nem az autó hibája.

A kiválasztott Hyundai-ok, Fordok és Peugeot-k használati ideje alatt 100 000 km felett két nem kopás vagy sérülés okozta, garanciális jellegű meghibásodás merült fel. A Fordok esetén egy gyújtáskapcsoló szorult meg, ezt cserélték garanciában, az egyik Opel Astrán pedig elromlott guminyomás-érzékelő TPMS szenzor, de nem gumicsere okán. Ennél a futásteljesítménynél ez már nem garanciális javítás volt.

Az Opelek között is akadt egy elsőlökhárító-javítás, egy másik autón pedig a motorburkolatokat kellett cserélni, vélhetően nyestrágás miatt. Tompított izzó is szóba jött, és egyszer kellett hibakódot kiolvasni.

A Peugeot kontrollcsoportból az AdBlue-feltöltések ütemszerű intézésén és a már fent említett karosszériajavításon túl egy további díszléccsere történt csak. Mindezekkel együtt alakult ki a táblázatban jelölt és értékelt szervizköltség érték.

A számolás eredményeként a következő következtetések vonhatók le. A Hyundaihoz a legdrágábbak az alkatrészek, ezt követi az Opel, majd a Peugeot és a Ford alkatrészellátása a legolcsóbb. Ha viszont a teljes szervizköltséget nézzük, változik a sorrend. A vizsgált autók esetén, 100 ezer kilométerig az Opel Astrák szervizelése a legolcsóbb. Őket követik a Peugeot 308-ak, majd a harmadik a Ford-csapat, a legdrágább pedig a Hyundai i30. Az árak forintban számolt nettó összegek, cégeknek nyújtott kedveményekkel.

A fentiek alapján az első három év és 170 000 km megtétele során a Peugeot 308 nem tűnik problémásabb autónak a konkurenseinél. Sőt, egyes fenntartási értékeiben jobb akkor is, ha nem beszélhetünk markáns fenntartásiköltség-különbségekről. Nem elfelejtendő, hogy a Peugeot 308 használtpiaci ára jóval alacsonyabb, mert sokan nem bíznak a típusban.

Felmerül a kérdés, hogy a francia kompakt korosodva, növekvő futásteljesítménnyel is megőrzi-e majd versenyképességét a fenntartási költségek terén. Úgy vélem, hogy a futásteljesítmény függvényében és megkapva a kellő karbantartásokat hat-nyolc éves koráig a továbbiakban is gond nélkül el fognak járni ezek az autók. Újként megvásárolva, a fenti gyűjtés szerint nem drágább a Peugeot 308 SW 1,6 HDI fenntartása, mint a cikkben szereplő konkurenseié és nem is romlik el többször mint a hasonló kivitelű Hyundai i30, a Ford Focus vagy éppen az Opel Astra.

Költségek* (Ft)	Kötelező karbantartások költsége (100 000 km-ig)	Első komplett fékjavítás költsége
Ford	178234	79455
Opel	167787	102113
Hyundai	185758	102718
Peugeot	173880	76227
*A Ford esetén a kapott kedvezményt az összehasonlíthatóságért 20 % árnöveléssel kompenzáltuk.
A Business Lease által adott adatok, melyek nem a magánautósoknak szánt kiskereskedelmi árakon alapulnak, így csak arányösszevetésre alkalmasak.