Az ember, aki visszaperelte a rendőrségtől a P-rendszámát
Foglalkoztunk már a P-rendszámok problémájával – akkor jelentkezett Misi, aki főleg elektromos és hibrid autókat árul, aki perre ment az elvett P-rendszámáért, és nyert.
A cég egyik alkalmazottja – aki történetesen Misi felesége – a P rendszámmal vezette az egyik eladás előtt álló, külföldről behozott autót. Épp a kozmetikába igyekezett vele (nem körmöshöz, hanem autókozmetikába, mielőtt valaki lecsapná a labdát), mikor megállította a rendőrjárőr. Erika természetesen be volt jelentve a cégbe, de mivel csak kisegít havi pár alkalommal, így egyszerűsített bejelentéssel, applikáción keresztül. Ezt meg is tudta mutatni, de nem fogadták el, papír alapú nyomtatványt kértek. A rendőr kifogásolta, hogy nem volt a helyszínen a bejelentést igazoló munkaszerződés/nyomtatvány – véleménye szerint így nem jogosult a P-rendszámos autó vezetésére.
Mivel mindez a kereskedéstől két percnyire történt, Misi azonnal autóba vágta magát, és a helyszínre sietett, mindenféle papírokkal és sok-sok kérdéssel az ellenőrzés kapcsán. A rendőr viszont addigra már levette az autóról (!) a rendszámot, és angolosan távozott a helyszínről. Misi ekkor telefonon jelezte a kerületi rendőrkapitánynak, hogy véleménye szerint az intézkedés nem volt jogszerű. A kapitány rendkívül korrekt volt, meghallgatta a panaszt, majd kikérte a jogi osztály állásfoglalását. A két jogtanácsos szerint az intézkedés jogszerű volt, okirattal kell bizonyítani a bejelentés meglétét. A kapitány úr is a munkaszerződést hiányolta.
Ezzel viszont volt egy kis gond.
Mit mond a NAV honlapja?
„Az egyszerűsített munkaviszonyt a munkáltató köteles bejelenteni. A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint – elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu) vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti (185-ös kék szám).
A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.
Az elektronikus bejelentéshez ki kell tölteni a 21T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére.”
Tehát egy vállalkozás már csak elektronikus úton tud bejelenteni munkavállalót, és az egyszerűsített bejelentés keretein belül munkaszerződésre sincsen szükség. De továbbmegyek, jövőre már jogosítványnak és forgalminak sem kell ott lennie az autóvezetőnél, nemhogy a munkaszerződésnek.
Elvileg egyablakos rendszerben dolgozik a NAV és a Rendőrség. A járőrnek látnia kellett volna a bejelentést, ha akarja. De ő nem kötelezhető arra, hogy megnézze, inkább feltételezte a szabálysértést. Jó pár éve volt már, hogy jogot tanultam, de egy dolog nagyon megragadt bennem: a magyar jogrendszerre és a jogászi gondolkodásra a római jog nagy hatással volt/van. Ennek fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben. Legfőbb alapelve az az ártatlanság vélelme, mely alkotmányos alapelv. Természetesen nem várható el a rendőrjárőrtől, hogy ezt állandó jelleggel alkalmazza, de ilyen esetekben mégis. Főleg, hogy minden eszköz a rendelkezésére állt az ellenőrzésre.
Ráadásul az intézkedő rendőr szerint Erika nem rendelkezett megfelelő képesítéssel a P-rendszámos autó vezetéséhez. Nem is kell ilyesmivel rendelkeznie, mert a vállalkozás fő tevékenységi köre a 4511 TEÁOR kódú Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem. Ha autószerviz lenne, akkor megállná a helyét a közeg érvelése, de ez így kapufa.
Mivel a rendőr elvette a kereskedés P-rendszámát, ezzel a cég a másik kettőt is bukta – ilyenkor tizenöt napon belül le kell adni a vállalkozás nevére kiváltott összes próbarendszámot. Autópálya matricástul, mindenestül. Innentől egy kereskedő meg van lőve: nem tudják vizsgára, gumishoz, szervizbe vinni az eladásra szánt autókat. Ezek mellett elenyésző tétel, hogy Erika kapott még 30 ezer forint bírságot a papírok hiánya miatt. Napi két-három trélerezés várt innentől kezdve a cégre, és sok-sok logisztika, szervezés, hogy lehetőleg minél kevesebb üresjáratban közlekedjenek a tréleresek. Ezen a ponton határozták el, hogy bíróságra viszik az ügyet.
Az első bírósági döntés először a 30 ezres bírság törlését rendelte el, a rendőrség visszautalta az időközben befizetett összeget, de figyelmeztetésben részesítette Erikát, a figyelmeztetést pedig csak újabb bírói döntéssel lehetne semmissé tenni, a pert pedig csak nyomós indokkal lehet újranyitni. Novemberben kérték a vállalkozás jogvédelmét BFKH-tól (Budapest Főváros Kormányhivatala), hogy amíg be nem bizonyosodik a bűnösségük/ártatlanságuk, ne bukják el a vállalkozás számára nélkülözhetetlen P-rendszámokat. Ezt márciusra meg is kapták, és visszakerültek a kereskedésbe a próbarendszámok – már amelyik nem járt le a közben eltelt öt hónap alatt.
Az ügy végén a bíróság kimondta, hogy szabályosan használták a P-rendszámokat, és a rendőrség szabálytalanuk vette le az autójukról, utána már csak amiatt kellett futni még egy kört, hogy meggyőzzék az önkormányzatot, hogy nincsenek letiltva az új rendszám igényléséről – hiszen a bíróság is kimondta –, az mindössze egy adminisztrációs hiba.
Azzal, hogy Misiék visszaszerezték a P-rendszámukat a rendőrségtől, mérföldkő értékű precedenst teremtettek. Bizonyították, hogy amit a járőr leszerel, az ellen fel lehet lépni. Az ügynek ezzel viszont még nincs vége, hátra van még egy kártérítési per egy szabad szemmel is jól látható összegről, amellyel a céget ért veszteséget enyhítenék.
