Mennyire fenntartható egy német nagyváros közlekedése?

A közösségi közlekedés erőteljes fejlesztése a 70-es évek elején kezdődött, igaz akkor még nem a környezetvédelem adta a motivációt erre, hanem a nagy olajválság, amely arra késztette a város vezetését, hogy olcsóbban és gyorsabban eljuttassanak nagy tömegeket A-ból B-be. Ekkor vetődött fel először, hogy a meglévő villamosvonalakat egy akkor teljesen új közlekedési rendszerbe, a Stuttgart Stadtbahnba integrálják, ami se nem villamos, se nem metró, se nem gyorsvasút (HÉV), hanem mindhárom, egy eszközben. A Stadtbahnnal ezért nem csak a városi utakon találkozhatunk, hanem a belvárosban, a földalatt, vagy a várostól távolabb, kint az agglomerációban is. A Stadtbahn megengedett legnagyobb sebessége 80 kilométer óránként, így gyors eljutást biztosít a polgároknak. Az első vonalat 1985. május 1-jén adták át, azóta újabb 18 vonal készült el és a hálózatot napjainkban is bővítik, tavaly kezdték meg a járműpark lecserélését új Stadler Tango vonatokra. Ez a fajta vasúti rendszer nem csak az eljutási időket csökkenti, de fontos szerepe van a város forgalomcsillapításában is. A Stadtbahn vonalak mentén, szinte minden parkolóhelyet megszüntetnek, valamint egy-egy forgalmi sávot is elvesznek az autóforgalomtól, még akkor is, ha ez nem lenne indokolt. A vonatokhoz hangolt lámpaprogramok miatt pedig minden kereszteződésben előnyt élveznek a Stadtbahn járművei, így egy-egy forgalmas kereszteződésben még az is előfordulhat, hogy az autósoknak percekig kell várakozniuk, mire elhald az akár 6-7 szerelvény. Jelenleg Stuttgart és agglomerációjának közlekedési gerincét a folyamatosan fejlesztés alatt álló Stadtbahn vonalak alkotják. E közlekedési rendszernek évente 147 millió utasa van.

Stuttgart még 2007-ben elfogadott egy Zöld város nevű akciótervet, amelynek a főpontjai arról szólnak, hogy a gazdasági szereplők és a lakosság mobilitásának, kiszolgálását úgy kell megvalósítani, hogy az környezetbarát és fenntartható legyen. Ebben a máig élő, folyamatosan bővülő akciótervben többek között a Stadtbahn vonalak fejlesztése, a kerékpáros infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, a parkolóhelyek föld alá helyezése, sebességcsökkentést a főútvonalakon és a dedikált buszsávok kialakítása szerepel. Először ebben az akciótervben volt olvasható egy érdekes kezdeményezés, amelyet a képviselőtestület később meg is szavazott, e szerint a 2010-es évtől csak olyan ingatlan-beruházást engedélyeznek a városban, ahol az épületek tetejére zöldszigetek, azaz élő növények vannak telepítve. És valóban, minden újabb építésű irodaház tetején ott díszelegnek a cserjék, mohák és kisebb bokrok.

A 90-es években megkezdett közösségi közlekedési hálózat sűrítés és a behajtás övezeti rendszer mára annyira kiforrta magát, hogy az önkormányzat a helyi lakosok támogatása mellett több száz parkolóhelyet szüntethetett meg a belvárosban. Ahogy szintén támogatást élvezett a dízelüzemű autók kitiltása is, amit elsőként Stuttgart vezetett be 2019. január 1-én. Ekkor az Euro 4-es és annál rosszabb besorolású dízelek kizárásáról döntöttek, míg 2020. július 1-jétől a belső kis környezetvédelmi zónába már az Euro 5-ösök sem hajthatnak be. Így a belvárosban szinte kizárólag hibrid és elektromos autókat látni. Benzinest sem nagyon, úgy tűnik, akarva-akaratlanul az OTTO-motor rendszerű járműveket is száműzték a belvárosból. Egyébként az is érdekes, hogy a Mercedes-Benz és a Daimler AG központjának számító városban alig látni Mercedes típusú taxit. A modern fiákerek gyakorlatilag mind hibrid Toyoták. Az elektromos csuklós buszok sem Mercedes Citarók, hanem Volvók. Igaz, voltak Stuttgartban Mercedes villanybuszok, de azok nemrég felgyújtottak egy egész buszgarázst, így a tűz martalékává váltak, sok más hibrid Mercedes busszal együtt. Ez utóbbiból egyébként nagyon sok van a városban, alig látni hagyományos dízelüzemű autóbuszt az utakon, ami van, az Euro VIc vagy attól jobb környezeti besorolású motorral szerelt jármű.

Egyelőre a dízel- és dízel hibrid buszok maradhatnak a városi forgalomban, azonban ezeknek a járműveknek is jönni fog hamarosan a végítélet, 2025-től már csak elektromos buszok, vagy Stadtbahnok róhatják a stuttgarti utcákat. A jelenleg is tartó járvány egyik pozitív hozadéka, hogy 2020-ban valamelyest csökkent a városi mobilitás, így a légszennyezés is Stuttgartban. A jövőben azonban tovább kellene csökkenteni a szennyezés mértékét, ugyanis nemrég kiderült, hogy a Stuttgart feletti légszennyezés túlnyomó része nem Stuttgartban termelődik, hanem a környező városok iparterületeiről származik, amelyet az uralkodó légmozgások szállítanak a város fölé. Stuttgartban a közeljövő legnagyobb problémája ez és a zajszennyezés lesz, amely problémák megoldására máris vannak érdekes ötletek, de ezek fizikai megvalósítása csak a 2020-as évek végén lehet esedékes.