2,9 milliós kárt okozott az autó, ami arra sem járt

Attila ezt természetesen szóvá tette a biztosítónál, ezután az ügyfélszolgálat némi türelmet kért. Közben Attila gyanút fogott, hogy esetleg egy kevésbé ismert biztosítási csalás áldozatává váltak, így feljelentést tett a rendőrségen csalás miatt. Az Allianz eközben válaszában azt ígérte, hogy kivizsgálja az esetet és visszaállítják az eredeti állapotot - Attila esetében tehát minden visszaállt az eredeti kerékvágásba, nem kellett pereskednie, a tévesen neki tulajdonított baleset kikerült a biztosítási előéletéből.

De hogyan lehetett összekeverni egy Peugeot Boxert egy Volvo S60-nal?

Valószínűleg rendszámelírás történt, hiszen a céges Peugeot Boxer és az állítólagos balesetben felelős Volvo S60 rendszáma mindössze egyetlen karakterben különböznek. A kötvényszámot pedig a MABISZ adta ki rendszám alapján a szerbeknek, akik nem ellenőriztek semmit, hiszen az a biztosító felelőssége. Mivel az ügyben rendőri intézkedés is történt Szerbiában a helyszínen, így állítólag az ügyben eljáró helyi ügyvéd írta el a rendszámot. Az ügy Attila szempontjából pozitívan ért véget, az Allianz hivatalos levélben kért elnézést - így számára már csak egy rendőrségi meghallgatás van hátra, hiszen korábban feljelentést tett csalás gyanújával.

Mennyire gyakori egy ilyen elírás?

Dr. Kozma Tamás, a www.karterito.hu témában szakértő jogásza megerősítette, hogy valóban az a mindennaposan bevett gyakorlat, hogy - különösen külföldi állampolgárságú, balesetet okozó autós esetén az ügyvédek meghatalmazással, valamint a baleset megtörténtét igazoló dokumentumokkal, amikből egyértelműen kiderül a gépjármű rendszáma (rendőrség által a helyszínen felvett jegyzőkönyv, baleseti kárbejelentő, stb.) a MABISZ-hoz fordulnak, akik általában néhány napon belül meg is küldik a választ. Ebből derül ki, hogy hol rendelkezett az okozó gépjármű felelősségbiztosítással, mi a kötvényszáma és hogy ki az adott biztosító hazai levelezőpartnere, ha az éppen nem rendelkezik hazai fiókvállalattal.

Ilyenkor a levelezőpartnerek általában nem hoznak önállóan döntést (legalábbis a kommunikációjuk legtöbbször erről szól) arra hivatkozva, hogy ők csak átnézik az ügyet, összeállítanak egy javaslatot, amit egyeztetnek az adott biztosítóval, ezért lassabb a döntési folyamat.

Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy a levelezőpartnerek nem minden esetben biztosítótársaságok, hanem lehetnek olyan kárrendezéssel megbízott cégek is, mint amilyen például az AVUS. Ez a partnerlista folyamatosan aktualizálva egyébként megtalálható a MABISZ honlapján is.

Dr. Kozma Tamás azt is megerősítette, hogy valóban a biztosító felelőssége vizsgálni az adatok pontosságát, ám mivel nekik nem érdekük, hogy indokolatlanul szórják a pénzt és kifizessenek olyan károkat, amiket nem kellett volna, így inkább az egyén felelőssége merül fel ilyen esetekben. Magyarul: az ügyintéző is tud hibázni, ott is átcsúszhat a rendszeren egy-egy hibás adat, ami ilyen esetekhez vezet. Persze joggal merül fel a biztosítási csalás gyanúja is, ám az ilyen ügyek szintén egyénhez és nem biztosítókhoz köthetőek. Tamás szerint még az is eredmény, hogy az Allianz viszonylag gyorsan visszaállította Attiláék Bonus-Malus besorolását, mert ez sem mindig zajlik egyszerűen a tapasztalatok szerint. Egyébként a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján dönthet kifizetésről akkor is, ha az ügy még folyamatban van, mert például az okozó nem ismeri el a felelősségét a hatóságok előtt.

Ahogy a repülésben is előfordulnak balesetek a többszörösen túlbiztosított rendszerek ellenére is, úgy egy ügyintézésbe is csúszhat nem egy apró hiba - ebben az esetben például kettő együtt okozhatta a leírt helyzetet. Ám ha a Volvo tulajdonosa esetleg magára ismer és ő sem járt akkor Szerbiában, vagy netán neki is emelkedett a Bonus-Malus besorolása, akkor az már nem lehet a véletlen műve - akkor már nem elírással, hanem csalással van dolgunk.