Évtizedek óta problémát jelentenek a dugók. A navigációs rendszerek fejlesztésével foglalkozó Tom Tom a világ több mint 400 városában figyeli a torlódások alakulását, és rendszeresen közzéteszi az eredményeiket, ez az ún. TomTom Traffc Index. Budapest a 30 százalékos torlódási szintjével 83. volt ezen a listán, ez annyit jelent, hogy egy-egy utazás a dugók miatt 30 százalékkal hosszabb, mintha nem lenne torlódás. A 2021-es rangsort Isztambul vezette 62 százalékos mutatóval, utána Moszkva és Kijev következett 61 és 56 százalékos eredménnyel (Oroszország 2022 február végén Ukrajna ellen indított támadása és az azóta tartó háború várhatóan módosítja majd ezeket az adatokat).
A 2021-es listán a top 10-ben volt még Kolumbia fővárosa, Bogota (4. hely); az indiai nagyváros, Mumbai (5. hely), valamint Bukarest, ami 50 százalékkal szerezte meg a 8. helyet. Párizs a 37. lett 36 százalékos szinttel, London az 55. helyen volt akkor 33 százalékkal. Az amerikai nagyvárosok közül New York 35 százalékos eredményével a 43., Los Angeles az 59. ugyancsak 33 százalékkal.
A dugók kialakulásának okozói persze az autósok, akik viselkedését pillanatnyi hangulatuk is befolyásolhatja; a lassú reakció, az elmélázás, a figyelmetlenség hozzájárul a közlekedési dugók kialakulásához. Egy késlekedő fékezés vagy a kocsisor mozgásának lomha követése végighullámzik a feltorlódott járművek mozgásán, ami dugóvá ronthat egy amúgy sem rózsás közlekedési helyzetet.
Ezt a jelenséget vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az egyesült államokbeli Nashville városában. Egy, az amerikai piacon forgalmazott Nissan Rogue, egy Toyota RAV4 és egy Cadillac XT5 típusú autókból összeszedett, 100 járműből álló autóflottát láttak el „dugóelhárító” elektronikával. A több napon át tartó tesztsorozatot a számos egyetem – köztük a legjobbak közé sorolt amerikai Berkeley - részvételével létrehozott Circles konzorcium végezte.
Az autóflotta a város reggeli csúcsforgalmába kapcsolódott be mesterséges intelligenciával (MI-vel) felturbózott sebességszabályzó rendszerével. Azt a feladatot kapta az MI, hogy automatikusan igazodjon az előtte haladó autók sebességváltozásaihoz: a kutatók így minden egyes autóból a közlekedést szabályozó robotot csináltak – számolt be a nagyszabású kísérletről a Berkeley.
Kiiktatták az emberi reakciót
Valójában az autóvezetők intuitív módon reagálnak arra, ha egy autóoszlopban az előttük haladó jármű gyorsít vagy lassít: a sebességváltozás végighullámzik az egész kocsisoron. Ezt az intuitív választ próbálták a kutatók kiiktatni azzal, hogy a mesterséges intelligenciára bízták a tesztautók sebességének szabályozását.
Az elektronika abban is felülmúlta az átlagos autósokat, hogy összeköttetésben állt a városi közlekedésfelügyeleti rendszerrel, így háttérinformációt kapott a reggeli dugó alakulásának részleteiről. Ennek segítségével gyakorlatilag előre tudhatta, hogy például az előtte lévő közlekedési lámpánál hány autó tud éppen áthaladni. Így ezt is figyelembe vehette az autó gyorsításakor a következő előrearaszolás idején. Az előzetes kutatási eredmények azt mutatják, hogy ha csak néhány olyan autó halad a csúcsforgalomban, amely nem a sofőr szubjektív döntései alapján, hanem hideg számítások szerint közlekedik, az máris gyorsíthatja az egész járműoszlop mozgását. Így az időmegtakarítás mellett üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.
Lesz-e ember és MI két jó barát?
A Circles kísérletének volt két hasznos mellékterméke is. Egyrészt azt is bizonyította, hogy ugyanaz a vezetéstámogató elektronika különböző gyártók – Toyota, Nissan, General Motors – autóin ugyanolyan jól működhet.
Másrészt tapasztalatokat szereztek azzal kapcsolatban, hogyan tolerálják az emberek a mesterséges intelligencia viselkedését. Például, ha úgy dönt, hogy gyorsítások és lassítások helyett lassan, folyamatosan halad az autó a kocsioszlopban, az nagyobb követési távolsággal jár. Egyesek ezt arra használhatják ki, hogy sávot váltva behajtsanak ebbe a résbe. Ezzel nem sokat nyernek, de az AI vezetése alatt lévő autó vezetője felbosszanthatja magát a „betolakodó” viselkedésén. Kérdés, hogy átveszik-e emiatt az irányítást a mesterséges intelligenciától vagy továbbra is bíznak-e abban, hogy jól vezeti az autóját.
(A dugók okozta károkról, számszerűsíthető veszteségekről egy későbbi cikkünkben foglalkozunk.)
