Megy a hiszti az új, Euro 7-es kibocsátási normákról. A maguknak óriási profitot termelő gyártók hallani sem akarnak róla a kiadások miatt. Más kutatás szerint ez nem egy eszeveszett drága dolog és az európai városok lakói jól járnának.
Jelen állás szerint az Európai Unóban 2026-ban vagy 2027-ben léphet életbe az új, Euro 7-es károsanyag-kibocsátási szabvány a hagyományos belső égésű motorokra vonatkozóan, ám a hatása jelentéktelen lesz – ezt állítja az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA).
A szervezet megbízásából a Frontier Economics gazdaságkutató intézet készített tanulmány az átállásról. Ebből vonták le ezt a következtetést.
A tanulmányban szereplő becslés szerint az intézkedés után 2035-ben az Európában futó autóknak csak 10 százaléka lesz olyan, amely meg fog felelni az új szabványnak. Így összességében az Euro 7 bevezetésének eredményeként négy százalékkal lesz kisebb a személyautók és a furgonok, illetve 2 százalékkal a teherautók nitrogén-oxid-kibocsátása ahhoz képest, mint ha az ilyen motorral rendelkező autókban Euro 6-os motor lenne.
Ennek a minimális környezetvédelmi hatásnak azonban nagyon magas ára lesz
A Frontier Economics becslése szerint egy új autó ára 2 ezer euróval (748 ezer forint) fog emelkedni az Euro 7 teljesítésével járó költségnövekedés miatt. A kutatóintézet munkatársai azzal támasztják alá ezt a megállapításukat, hogy az átállás költsége 4-10-szer nagyobb lesz, mint amekkorát az Európai Bizottság becsült.
A kisebb járművek 2 ezer eurós pluszköltségén túl a teherautóknál és az autóbuszoknál 12 ezer euróval (4,4 millió forint) kell számolni. A bizottság 180-450 és 2800 eurós (66-166 ezer és egymillió forint) kiadással számolt a kétféle járműkategóriánál. Ráadásul a kutatóintézet becslése csak a közvetlen eszközbeszerzésekkel és a befektetési költségekkel számol.
Nem veszi figyelembe, hogy az Euro 7-es motorok az Euro-6-osoknál többet fogyasztanak. Ez 3,5 százalékkal növelheti a tankolás költségét, ami a kisebb járművek esetén több száz, a nagyobbakén több ezer euróval növelheti az autók és a teherautók birtoklásának költségét életciklusuk alatt.
Az Euro 7-es normákat ellenző gyártók politikai támogatást is kaptak, májusban ugyanis nyolc tagállam, Magyarország mellett Franciaország, Olaszország, Csehország, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia is jelezte, hogy nem kér az Euro 7-ből. (Erről itt olvashat bővebben.)
A gyártók kommunikációja persze saját maguk felé hajlik, ám ezt érdemes fenntartásokkal kezelni. Ahogy arról kollégánk, Karotta a múlt keddi Totalcar Híradóban utalt rá, az Euro 7 érdemben nem lenne sokkal keményebb a mostani szabályoknál, csak szigorúbban venné azt, hogy betartják-e majd az előírásokat. (Az alábbi híradóban az Euro 7-es átláásról szóló rész 13:10-től kezdődik, de érdemes megnézni a teljes adást.)
Teljesen másképp látja az Euro 7-es kérdést a Transport Environment (T&E). A közlekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó európai nonprofit szervezet lényegében ellentámadást indított az Euro 7 bevezetését kritizálókkal szemben.
A T&E szakértői úgy látják, óriási hatása lenne az európai nagyvárosok nitrogén-dioxid-szennyezettségére az Euro 7-es emissziós szabályoknak. Ezt a Quality Consultants nevű céggel közösen készített kutatás alapján állítják. Az ebben szereplő becslés szerint ugyanis az európai közúti közlekedésében átlagosan nagyjából felére csökkentené ennek a gáznak a kibocsátását 2035-re.
Ennek részeként egyebek mellett öt nagy európai városban közel negyedével kevesebb nitrogén-dioxid kerülne a levegőbe, példaként Brüsszelt, Madridot, Milánót, Párizst és Varsót említik. Ez a kutatás éppen ellenkező következtetésre jut az autóipari vállalatok állításával szemben, miszerint az Euro 7-es szigorításai nem javítanák lényegesen a levegő minőségét a kontinensen.
A kutatás további megállapítása, hogy a fékek környezetszennyezésében is jelentős eredményeket hozna a szabályozás
A fékekről miniatűr részecskék kerülnek a környezetbe, amelyek súlyosan szennyezik a belélegzett levegőt. Ha ezek kibocsátási mennyiségének felső határát 2035 helyett már 2025-ben 3 milligramm/kilométerben határoznák meg (ahelyett, hogy 2025-ben egy 7 milligrammos korlát lépne érvénybe), az sokat jelentene. Ennek köszönhetően ugyanis 2030-ra 19 százalék helyett 34 százalékkal, 2035-re 34 százalék helyett 55százalékkal lehetne csökkenteni ezt a fajta levegőszennyezést. Az a gyártási technológia, ami ezt lehetővé teszi, csak 100 euróval (37 ezer forint) drágítaná meg az autókat – állítják a T&E szakértői.
Az Euro 7 körüli vita másik nagy csatája a már említett költségek körül forog. Az Európai Bizottság szerint néhány 100 euróval kerülnének többe az autók a szigorítás nyomán, míg az autógyártók ennél jóval nagyobb költséget számolnak. A T&E szerint a cégek profitjából, ami 2022-ben 64 milliárd euró volt, amelyből a szervezet szerint futná a kiadásokra.
