Valóban reszelgeti a minisztérium a KRESZ-t, hamarosan eredmények is várhatóak

Ahogyan azt az economx.hu írta a hétvégén, gőzerővel dolgozik a KRESZ és a kapcsolódó jogszabályok reformján az illetékes Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). 

Az újságírók birtokába került dokumentum alapján nemcsak a kormányzat dolgozik a háttérben, hanem az egyik ellenzéki párt is mozgolódni kezdett. Már-már össztársadalmi jogalkotásnak lehetünk szemtanúi a színfalak mögött. 

A kormány azonban önálló koncepció mentén halad és átfogó módosításra készül. 

A minisztérium tehát hozzálátott a munkához és nemcsak a KRESZ-t vagy a jogosítványszerzés feltételeit vizsgálja, hanem a teljes közlekedési spektrumra lő.

Én azt mondom, hogy az ÉKM jó oldalról közelíti a kérdést, ilyen komoly és fajsúlyos jogszabályok módosításának (új jogszabályok alkotásának meg pláne!) csak rendszerszintűen, egységes szerkezetben és egy időben van értelme. 

Téves és hozzáadott érték nélküli az egyes kérdéskörök (gyorshajtás, jogosítvány, tuning, műszaki vizsga, honosítás stb.) eseti jellegű, ad hoc foltozgatása.

Az economx.hu részletesen taglalja a benyújtott ellenzéki módosító javaslat okait és tartalmát. A kormány - párhuzamos kapacitásokra hivatkozással - nem vette napirendre a kezdeményezést, de ez nem feltétlenül baj. Meg is mondom, miért. 

A javaslatban olyan, a valóságtól elrugaszkodott elképzelések szerepelnek, mint a 300 kW-os határ a sima B és a B+ jogosítvány között, vagy a legalább 5 éve érvényes vezetői engedély. Emellett olyan, nem kellően kidolgozott megoldási javaslattal is előállt, mint a "külön jogszabályban meghatározott tanfolyam és vizsga".

Nem tartom megfelelő kiindulási alapnak kizárólag a járművek kW-ban megadott teljesítményéhez kötni a tervezett módosítást. A tömeg/teljesítmény (kg/kW) arány meghatározásának lenne egyedül értelme, az mutatja csak meg valójában, hogy egy autó mennyire dimanikus, robbanékony, pontosabban, hogy szakavatatlan kezekben jelenthet-e objektíve is magasabb balesetveszélyt.

Mindemellett a 300 kW-os határ indokolatlanul magas, ezen küszöbérték feletti teljesítményű személyautóból a statisztikai tűréshatáron belüli számban futnak csak hazánk útjain. Az oktatás-képzés oldaláról szerencsésebb ezen kérdéskör szabályozásának megközelítése, mert például egy 1400 köbcentiméteres motorral szerelt, 70 kW maximális teljesítményű, 1 tonna alatti önsúlyú városi kisautó avatatlan kezek között éppen úgy alkalmas halálos közúti balesetek okozására, mint a „sportautók”.

A kérdéskörben a vezetési képességek és rutin ellenőrzése hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. Az "öt éve rendelkeznie kell személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel" megfogalmazásba ugyanis beleesnének azon járművezetők is, akik évtizedek óta rendelkeznek vezetői engedéllyel, vezetési tapasztalatuk/rutinjuk azonban nincs annak okán, hogy közúti forgalomban sosem vettek részt sofőrként.

A kötelező "tanfolyam és vizsga" előírása is hatástalannak bizonyulhat, amennyiben gyakorlati képzés és vizsga (pl.: vezetési tréning) nem kapcsolódik hozzá, vagyis ha csak elméleti. Ahogyan egy gyakorlati rész nélküli KRESZ tanfolyam és vizsga után sem lesz alkalmas senki sem a közúti közlekedésben való érdemi és biztonságos részvételre.

Az orvosi és pszichológiai alkalmasság fokozott vizsgálatával maradéktalanul egyet tudok érteni, erről már korábban értekeztem.

Így amennyiben az ÉKM már dolgozik a jogszabály átfogó módosításán, az eseti jellegű, egy-egy paragrafusra vagy kérdéskörre koncentráló módosítási javaslat hozzáadott értéke marginálisnak tűnhet.

Az egy másik kérdés, hogy mi lesz a végső produktum az ÉKM részéről. Ha szerencsénk van, nem csak füstje, lángja is lesz az erőfeszítéseknek. 

Kezdjük el hát a társadalmi egyeztetést. Szavazzatok!