- Magazin
- Közélet
- b jogosítvány
- kresz
- minisztérium
- módosítás
- szigorítás
- nagyteljesítményű autók
- jogalkotás
Valóban reszelgeti a minisztérium a KRESZ-t, hamarosan eredmények is várhatóak
Szerkesztőségünk birtokába jutott információk szerint gőzerővel folyik a munka az illetékes minisztériumban, nem csak új KRESZ készül, de a B kategóriás jogosítvány is kettéválasztásra kerülhet. A kormány a saját elképzeléseit vinné keresztül, az ellenzéki javaslatokat "párhuzamos kapacitás" címszó alatt hagyja figyelmen kívül. Talán jól is teszi.
Ahogyan azt az economx.hu írta a hétvégén, gőzerővel dolgozik a KRESZ és a kapcsolódó jogszabályok reformján az illetékes Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).
A Totalcar is részt vesz a buliban
A fejleményekről mi is beszámoltunk korábban. Vagyis őrölnek azok a malmok, csak lassan, ráadásul büszkék is lehetünk magunkra, hiszen elsők között fogalmaztuk meg a B kategóriás jogosítvány kettéválasztásának igényét, a döntéshozók pedig egyetértenek velünk hazai és uniós szinten egyaránt.
A csapásirány tehát megvan, már csak a részletszabályokat kellene életszerűre gyúrni.
Az újságírók birtokába került dokumentum alapján nemcsak a kormányzat dolgozik a háttérben, hanem az egyik ellenzéki párt is mozgolódni kezdett. Már-már össztársadalmi jogalkotásnak lehetünk szemtanúi a színfalak mögött.
A kormány azonban önálló koncepció mentén halad és átfogó módosításra készül.
A hírek szerint teljesen új jogszabályok várhatóak, biztosat mondani azonban még senki sem tud vagy mer.
Építési és Közlekedési Minisztérium
"Az Építési és Közlekedési Minisztériumban jelenleg is zajlik a közúti közlekedés szabályainak felülvizsgálata. Ennek része a közúti forgalomban résztvevő járművek műszaki állapotának kérdése is. Az új szabályrendszer kiemelt célja, hogy növelje a közlekedésbiztonságot. Az egyes jogszabálytervezetek véleményezésére a társadalmi egyeztetés keretében nyílik lehetőség."
A minisztérium tehát hozzálátott a munkához és nemcsak a KRESZ-t vagy a jogosítványszerzés feltételeit vizsgálja, hanem a teljes közlekedési spektrumra lő.
Felmerülhet a kérdés, hogy nem lesz nagy az a kabát?
Én azt mondom, hogy az ÉKM jó oldalról közelíti a kérdést, ilyen komoly és fajsúlyos jogszabályok módosításának (új jogszabályok alkotásának meg pláne!) csak rendszerszintűen, egységes szerkezetben és egy időben van értelme.
Téves és hozzáadott érték nélküli az egyes kérdéskörök (gyorshajtás, jogosítvány, tuning, műszaki vizsga, honosítás stb.) eseti jellegű, ad hoc foltozgatása.
A jelenlegi jogszabályi környezet és gyakorlat éppen amiatt ilyen átláthatatlanul kusza és életszerűtlen, mert hosszú évtizedek óta csak a toldozgatás-folDozgatás jutott neki osztályrészül.
Az economx.hu részletesen taglalja a benyújtott ellenzéki módosító javaslat okait és tartalmát. A kormány - párhuzamos kapacitásokra hivatkozással - nem vette napirendre a kezdeményezést, de ez nem feltétlenül baj. Meg is mondom, miért.
A javaslatban olyan, a valóságtól elrugaszkodott elképzelések szerepelnek, mint a 300 kW-os határ a sima B és a B+ jogosítvány között, vagy a legalább 5 éve érvényes vezetői engedély. Emellett olyan, nem kellően kidolgozott megoldási javaslattal is előállt, mint a "külön jogszabályban meghatározott tanfolyam és vizsga".
Ritka pillanatok egyike, de én most a kormány és az ÉKM álláspontját osztom.
Nem tartom megfelelő kiindulási alapnak kizárólag a járművek kW-ban megadott teljesítményéhez kötni a tervezett módosítást. A tömeg/teljesítmény (kg/kW) arány meghatározásának lenne egyedül értelme, az mutatja csak meg valójában, hogy egy autó mennyire dimanikus, robbanékony, pontosabban, hogy szakavatatlan kezekben jelenthet-e objektíve is magasabb balesetveszélyt.
Mindemellett a 300 kW-os határ indokolatlanul magas, ezen küszöbérték feletti teljesítményű személyautóból a statisztikai tűréshatáron belüli számban futnak csak hazánk útjain. Az oktatás-képzés oldaláról szerencsésebb ezen kérdéskör szabályozásának megközelítése, mert például egy 1400 köbcentiméteres motorral szerelt, 70 kW maximális teljesítményű, 1 tonna alatti önsúlyú városi kisautó avatatlan kezek között éppen úgy alkalmas halálos közúti balesetek okozására, mint a „sportautók”.
A kérdéskörben a vezetési képességek és rutin ellenőrzése hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. Az "öt éve rendelkeznie kell személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel" megfogalmazásba ugyanis beleesnének azon járművezetők is, akik évtizedek óta rendelkeznek vezetői engedéllyel, vezetési tapasztalatuk/rutinjuk azonban nincs annak okán, hogy közúti forgalomban sosem vettek részt sofőrként.
A kötelező "tanfolyam és vizsga" előírása is hatástalannak bizonyulhat, amennyiben gyakorlati képzés és vizsga (pl.: vezetési tréning) nem kapcsolódik hozzá, vagyis ha csak elméleti. Ahogyan egy gyakorlati rész nélküli KRESZ tanfolyam és vizsga után sem lesz alkalmas senki sem a közúti közlekedésben való érdemi és biztonságos részvételre.
A B kategóriás jogosítvány szétválasztása tekintetében a kötelező vezetéstechnikai tréning bevezetésének és a súly/lóerő arány meghatározásának látnám értelmét, anélkül csupán látszatintézkedésnek tekinthető az esetleges módosítás.
Az orvosi és pszichológiai alkalmasság fokozott vizsgálatával maradéktalanul egyet tudok érteni, erről már korábban értekeztem.
Jogalkotási oldalról nézve a KRESZ és a kapcsolódó jogszabályok módosításának (vagy új jogszabályok alkotásának) kizárólag átfogó és nem eseti /ad hoc jelleggel lehet értelme.
Így amennyiben az ÉKM már dolgozik a jogszabály átfogó módosításán, az eseti jellegű, egy-egy paragrafusra vagy kérdéskörre koncentráló módosítási javaslat hozzáadott értéke marginálisnak tűnhet.
Az egy másik kérdés, hogy mi lesz a végső produktum az ÉKM részéről. Ha szerencsénk van, nem csak füstje, lángja is lesz az erőfeszítéseknek.
Kezdjük el hát a társadalmi egyeztetést. Szavazzatok!
