Tudta, hogy megbízhatatlan, mégis megvette - 1,2 milliót dobott ki az ablakon
Nem javíthatod meg és nem is javíttathatod meg a hibás használt autót másik szervizben, ha szavatosságot akarsz érvényesíteni a kereskedővel szemben. 2022-óta él a módosítás, ami autós oldalról nézve kirívóan életszerűtlen, kereskedői oldalról viszont pragmatikus és gazdaságos. Valóban nincs olyan, hogy mindenkinek jó szabályozás?
Tisztelt Totalcar!
Az imént olvastam ezt a cikket és eszembe jutott a saját esetem. Én már megjártam, de érdemes lenne egy – szerintem – vásárlókat szivató szabályra felhívni a cartársak figyelmét.
A saját esetem: Tavasszal vettem egy 2014-es Ford C-max powershift automata váltós autót 160E km-el. Noha hallottam a duplakulpungos powershift csapnivaló minőségéről, az ember hajlamos azt gondolni, hogy én leszek az üdítő kivétel, akivel ez nem történik meg. Plusz korábbi tapasztalataim az automatákkal optimizmusra adott okot. Nos ez nem jött be, 2 hónap használat után a powershift atomjaira hullott. Aminek amúgy vételkor semmi jele nem volt. Nem rángatott, nem csúszott, semmi jel. Vásárlás előtt átvizsgáláson is volt.
Mivel nem hallottam az ominózus 2022-es módosításról, miszerint ha érvényesíteni akarom a szavatosságot, nem javíttathatom ki az autót (milyen életszerűtlen szabály ez már??) egyből begurultam a kocsi utolsó leheletével egy automataváltó szervizbe, ahol 1,2 millió forintért pikk-pakk újra alkották a váltót.
Be is jelentkeztem egy autójogra szakosodott ügyvédhez, mégsem járja, hogy egy kocsi ára hirtelen 30%-al ugorjon egy rejtett hiba miatt. Ekkor jött a feketeleves, miszerint ezt nagyjából b@szhatom, mivel voltam olyan hülye, hogy trélerezés, és akár hosszú hónapokig tartó kocsinélküli lét helyett a gyors kijavítást választottam.
Az ügyvéd szerint így kb. semmi esélyem, talán ha a kereskedő nem ismeri a jogot, esetleg elkallódik az ügyvédi megkeresés, nem veszik át stb, és mivel ehhez képest elég költségesnek tűnt, elengedtem a dolgot és betudtam 3-4 évi nagyobb szervizköltségnek.
Szóval nem ártana felhívni a hasonló cipőben járó tulajok figyelmét, hogy véletlenül se javíttassák ki a hibát, ha szeretnék a kereskedővel elintéztetni a dolgot.
Üdvözlettel, Kiss Péter
Kedves Péter!
A használt autókra vonatkozó szavatossági szabályok 2022-es változására több cikkben is próbáltam felhívni a figyelmet, ezek szerint mérsékelt sikerrel. A fogyasztói érdekek minél szélesebb védelme érdekében most - levelén felbuzdulva - külön cikkben térek ki a kérdésre.
Sajnos civilizációs sajátosság, hogy hiszünk a szerencsénkben és azzal nyugtatjuk magunkat: velünk majd másképpen alakul.
A szavatossági szabályok módosulása - különösen a fogyasztói szerződéseket szabályozó része - nagy publicitást kapott 2022 januárjában, a használt autókra vonatkozó vetületével azonban kevésbé találkozhattak az autósok.
A módosítás a "húzd meg-ereszd meg" elv mentén készült.
Egyszerre vezetett be könnyítéseket a fogyasztó (magánszemély autóvásárló) és a kereskedő oldaláról. Az pedig közismert, hogy ami az egyik félnek könnyítés, az a másiknak nettó szívás.
A jogszabály felemelte a fogyasztói szerződések esetében irányadó szavatosság időkorlátját 2 évre, amely csak és kizárólag a felek megállapodása esetén rövidíthető, de 1 évnél nem lehet kevesebb. Emellett 12 hónapban határozta meg a bizonyítási teherhez kapcsolódó "vélelem" időtartamát.
Rejtett hiba - vélelem
Használt autó fogyasztói szerződés keretében való vásárlása esetén az első egy évben a jog azt vélelmezi, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában is fennállt és a vevőt erről nem tájékoztatták, illetve a hiba a vásárláskor – szemrevételezéssel, vevői átvizsgálással – nem volt észlelhető.
Az ilyen, szabad szemmel és alapos átvizsgálással sem észlelhető hibákat nevezi a jog ún. rejtett hibának. Ilyen esetben a kereskedőn nyugszik a bizonyítási teher, vagyis neki kell bizonyítania, hogy a hiba az átadást követően – a vevői használat során – keletkezett.
Vagyis a vásárlástól számított 12 hónapban a fogyasztónak csak jeleznie kell a hibát a kereskedő részére, a hiba okának bizonyítása miatt már a kereskedőnek fájhat a feje.
Hozzáteszem, hogy nem túl életszerű ez a szabályozás, hiszen egy használt autó 12 hónap alatt - átlagos magyar futásteljesítmény mellett - megtehet akár 16 ezer kilométert is, de ennél jóval több sem kizárt. Így annak eldöntése és bizonyítása, hogy a jármű "rejtett" hibája már az átadáskor is megvolt, vagy később keletkezett, hát enyhén szólva sem séta a parkban.
Mivel ez a szabályozás kiemelten szigorú a kereskedőkkel szemben, a jogalkotó megpróbált részükre kedveskedni is valamivel. Ebből lett a levelében említett szabály.
2022 januárja óta hatályos szabályozás
Az egyes szavatossági jogok közötti váltási lehetőség nem terjed ki arra, hogy a fogyasztó saját maga javítsa vagy a kereskedőétől eltérő szervizben javíttassa ki a hibát a kereskedő költségére. A jogszabály szerint ugyanis „Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru (...) adásvételére irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.”
Első olvasatra kissé fura szabályozás ez, hiszen kizárólag magánszemély vásárló és kereskedő eladó közötti adásvételre (ún. fogyasztói szerződés) értelmezhető. Ha nem fogyasztói szerződésről van szó (magánszemély-magánszemély, cég-magánszemély, cég-cég) akkor ez a korlátozás nem él.
Második nekifutásra viszont belátható, hogy életszerű a jogalkotói gondolatmenet.
- A szavatosság kötelezettjének (kereskedő) joga van a bejelentett szavatossági igény elbírásláshoz megismerni és lehetőségei szerint kijavítani a hibát. Ettől a jogától nem fosztható meg azáltal, hogy másik szervizre bízza a vevő a hiba feltárását és orvoslását.
- Emellett célszerű is oda vinni a problémás autót, mert a kereskedőknek általában van saját műhelyük / szerződött partnerük, ahol a szavatossági igényeket gyorsan, költséghatékonyan orvosolni tudják. Ez mindkét fél érdeke ilyen esetben.
- Ráadásul a visszaélések száma is csökkenthető ezzel a szabályozással, a kamu számlák és bemondásra kifizetett összegek ideje tehát lejárt.
Könnyen belátható, hogy ennek a szabályozási logikának pragmatikus okai vannak. Önmagában már az is hatalmas érvágás a kereskedők oldaláról, hogy az első 12 hónapban nekik kell bizonyítani mindent és akkor is foglalkozniuk kell a szavatossági igényekkel, ha az autó az adásvétel óta háromszor megkerülte az egyenlítőt.
Péter nem hibázott
Péter nem hibázott, amikor úgy döntött, hogy megjavíttatja az autó ahelyett, hogy a kereskedőnek méltatlankodott volna. A szavatosság a vásárláskor is fennálló, rejtett hibákra vonatkozik. A rejtett szó pedig sokszor túl van misztifikálva, a többség az "időzítettel" azonosítja és azt gondolja, hogy a váltó már akkor is szar volt, csak a nagy meglepetésre várt.
Péter azt írja, hogy a vételkor semmi jele nem volt. Nem rángatott, nem csúszott, semmi jel. Vásárlás előtt átvizsgáláson is volt. - valamint két hónapig hibátlanul használta. Ez azt jelenti, hogy a váltó a teljesítéskor megfelelően működött, majd elromlott, ahogy számítani is lehetett rá a Powershift jellege kapcsán. Ezt pedig úgy hívják, hogy használt autó.
A szavatosság arra sem vonatkozik, hogy ha egy főalkatrész bemondja az unalmast. Akkor van szavatosság, amikor a hiba akkor is fennáll, amikor veszik az autót. Amire a legtöbb esetben számítanak az ügyfelek az a garancia, de az meg új autóra van, ami nulla éves és sokkal drágább.
Ha erre még rárakódna, hogy bemondásra el kellene fogadniuk minden rejtett hibával kapcsolatos összeget és számlát, a kereskedők többsége inkább ki sem nyitna többé. Nem igényel magyarázatot, hogy milyen visszaélésekre és jogi vitákra nyitna ajtót egy ilyen helyzet a leleményesség hazájában.
KERESKEDÉSBEN VÁSÁROLT HASZNÁLT AUTÓVAL KAPCSOLATOS SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK ESETÉN AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB LÉPÉS TEHÁT A HIBA JELZÉSE UTÁN (VAGY AZZAL EGYIDEJŰLEG) A JÁRMŰ VISSZAJUTTATÁSA A KERESKEDŐHÖZ.
Amennyiben az igény jogos és valóban rejtett hiba okozta a galibát, a kereskedőnek kötelessége lesz a szavatossági igény orvoslása (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) iránt intézkedni.
Viszont ha a kereskedő tájékoztatása és bevonása nélkül, egy másik szervizben kerül sor a hiba feltárására és kijavítására, akkor
a javításról kapott számlával - jogilag - hiába kopogtatunk a kereskedő kapuján.
Ilyenkor a kereskedő jóindulatán múlik, hogy lesz-e valami a dologból, vagy saját zsebre ment a mutatvány.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy eleve esélytelen a dolog, sokkal inkább azt, hogy jelentősen romlanak a fogyasztó alkupozíciói. A konkrét ügyben azt javasolnám, hogy vegye fel személyesen a kapcsolatot a kereskedéssel (az ügyvéden keresztüli megkeresés eleve más vágányra tereli a diskurzust), és próbáljon meg mindkét fél számára előnyös megoldási javaslatot tenni részére.
A komolyabb múltra visszatekintő, jó nevű kereskedések elsődleges célja az elégedett és visszatérő ügyfélkör kialakítása, így nem feltétlenül igaz az ügyvéd azon megállapítása, hogy semmi esélye.
Fontos tudni, hogy a számla lobogtatása 2022. januárja előtt sem volt jó kezdő lépés. A korábbi szabályozás - és a mostani is - tartalmazza ugyanis azt az alapelvet, miszerint a szavatossági lépcsőfokok (kijavítás-kicserélés-árleszállítás-elállás) egymásra épülnek és nem nyithat a fogyasztó egyből azzal, hogy kéri vissza a számlán szereplő összeget (ez árleszállításnak felel meg). Először a sorban előrébb álló másik kettőt kell megpróbálni és azok eredménytelensége esetén jöhet szóba az árleszállítás (számla lobogtatása), vagy a pénzvisszafizetés (elállás).
A szavatossággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről itt olvashattok.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
