A vasúti átjáró fehére nem azt jelenti, hogy nyugodtan mehetsz

Csütörtök délután tragikus baleset történt Szlovákiában, amikor a Budapestre tartó Eurocity vonat egy menetrendszerinti autóbusszal ütközött egy útátjáróban. A buszon a baleset idején nyolc utas és a sofőr tartózkodott. A balesetnek a Napunk szlovákiai magyar hírportál szerint legkevesebb hét halálos áldozata és öt sérültje van, egyik sem a vonaton utazott. A baleset közvetlenül Érsekújvár (Nove Zámky) mellett történt.

Az érsekújvári Udvardi út vasúti átjárója mindenesetre teljes sorompóval van biztosítva, azaz rendeltetésszerű működésnél a vasúti pályát keresztezni a sorompót megkerülve sem lehet. A körülmények így arra engednek következtetni, hogy a vasúti átjáró nem működött megfelelően. Ezt a feltételezést az Új Szónak tett helyszíni beszámolók is megerősítik. Szerintük az átjáró már két napja meghibásodott, a baleset napján pedig a sorompó az egyik irányban elhaladó vonat után felemelkedett, ezért a másik irányból érkező vonat a szabadnak jelzett átjárón haladt át.

Az átjáró teljes sorompóval lezárt, így a sorompót mindenképp fel kell emelni az áthaladáshoz.

Szlovákiában ugyan gyakran nem figyelmeztet villogó fehér jelzés a vasúti átjáróra, csupán egy „Vigyázz, vonat” tábla található az ilyen helyeken, a vasúti átjárón szabályosan áthaladni itt is csak úgy lehet, hogy meggyőződünk a biztonságos áthaladásról.

Mi történt valójában?

A baleset vizsgálatának eddigi eredményeiről Jozef Ráž szlovák közlekedési miniszter osztott meg részleteket. Eddig annyi derült ki, hogy bár az átjáróban a sorompó jól működött, egy üzemzavar miatt csak az egyik vágányt biztosította. Mivel a másik vágány hivatalosan le volt zárva, így a sorompó vágányhoz tartozó érzékelője is üzemen kívül volt.

Tehát, a vágányon nem haladhatott volna vonat, az átjárónak nem is kellett volna működnie. A hiba tehát nem műszaki, hanem emberi természetű volt, valószínűleg a forgalmat irányító szolgálattevő terelte rossz vágányra az Eurocityt. Ez a helyzet legalábbis a vasút oldalán.

De ilyenkor a vasút a hibás, nem?

A vasúti átjárók fenntartása mindig az adott pályaüzemeltető feladata, tehát jelen esetben az átjáró biztosításáért a szlovák vasút a felelős. Magyarországon a jogszabályok viszont kizárják a vasútüzemeltető társaságok felelősségre vonását baleset esetén, hiszen a közlekedési szabályok minden esetben előírják a körülnézési kötelezettséget és a fokozott óvatosságot a járművezetők számára.

A kérdéskörrel kapcsolatban megkérdeztük a MÁV-ot is, hogy teljes képet kapjunk. Válaszukból kiderül, hogy:

A vasúti átjárón való áthaladásnál a magyar KRESZ szabályai mindenkor érvényesek. Ha a fénysorompó jelzők sötétek, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a sorompóberendezés nem működik, és a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell eljárni: a sötét fénysorompójelző a közúton közlekedőket fokozott figyelemre készteti, a KRESZ szerint ez nem jelent szabad jelzést a közúti járművek részére.

Kiemelik:

A folyamatosan villogó fehér fény elsősorban azt jelzi, hogy a fénysorompó működik, nem azt, hogy ilyenkor semmi esetre sem jöhet vonat. A fénysorompó formája egyezik az elsőbbséget szabályozó jelzőtábla csúcsán álló háromszög alakjával, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a közúton közlekedőnek elsőbbséget kell biztosítania a vonatok számára.

A legfontosabb tehát, hogy a vasúti átjáró jelzésében semmilyen esetben sem szabad megbízni. Ha az átjáróban fehér jelzést látunk, az nem jelent automatikusan szabadot, hiszen a KRESZ a következőt mondja ki:

Az útátjárón nem szabad áthaladni, ha a - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad, ha a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van, illetve ha a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad.

A gépjárművezetőknek minden esetben meg kell győződniük arról, hogy nem tart vasúti jármű a sorompó felé, illetve biztosított a folyamatos áthaladás. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. Tilos az előzés a vasúti átjáróknál és közvetlenül előttük.

Tehát a vasúti átjáróra csak akkor szabad ráhajtani, hogyha nyitott a csapórúd és fehéren villog, azonban ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor nyugodtan át lehet haladni, hiszen a fokozott óvatosság továbbra is elő van írva. Természetesen a MÁV pályaüzemeltetésének is van felelőssége az átjárók üzembiztosságának fenntartásában, ám ez a járművezető felelősségétől teljesen elkülönül.

Mi történik ilyenkor a vasúton?

A MÁV válaszában a következőt írja:

A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, max. 15 km/h-ás sebességgel közelítik meg. Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás vagy forgalmi ok esetén ún. üzemzavar állapotba kerül 6-10 perc után.

Ez azt jelenti, hogy a közút felé akkortól nincs fényjelzés (a fényjelző készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (kb. 90 másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett a csapórudak kikerülése (szlalomozás) nélkül át lehessen haladni az átjárón akkor is, ha pl. a fénysorompó meghibásodott, és ne okozzon tartós fennakadást a keresztező úton. Ez az automatizmus a jelzőberendezés elvárt és helyes működése, melyet emberi beavatkozás nélkül hajt végre.

A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.

A legfontosabb, hogy mindig fokozott óvatossággal közelítsük meg a vasúti átjárót, akkor is, ha az fehéren villog. Mindig a vonat az erősebb. A vasútnál nem csinálnak ravatalos hullát és nincsenek szép balesetek. A vonat sebessége megtévesztő lehet. Ha egy vonatot 500 méterre látsz meg az átjárótól, az 15 másodperc múlva már ott is lesz. Ha jön a vonat, míg te a sínen vagy, utólag senkit nem hat meg, ha felelősségre vonnak valakit a vasútnál.

 Forrás: Napunk.sk, Új szó