- A héten nagyon meleg van, a legmagasabb, harmadfokú riasztást rendelte el a hatóság.
- Kánikulában máshogy érdemes autózni. A legfontosabb, hogy soha, semmikor ne hagyjunk senkit - se gyereket, se bárkit mást, se kutyát és cicát - az autóban. Ha ilyet látunk, akkor hívni kell a 112-t, de cselekedni is lehet, ilyen esetekre van a jognak válasza.
- A klímát is ésszel kell használni.
A legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére péntek éjfélig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. A következő napokban akár 38-39 fok is lehet. Ahogy arról már korábban többször beszámoltunk, a kánikulában a megszokotthoz képest máshogy kell autózni.
Az egyik legfontosabb dolog, hogy az zárt autó utastere szinte pillanatok alatt felforrósodik.
A katasztrófavédelem szerint még egy félárnyékban parkoló, leengedett ablakú jármű utastere is életveszélyesen felmelegedhet, akár 70 Celsius-fok fölé is emelkedhet az autó belső hőmérséklete. Ha napon álló autóban hagyott gyermeket vagy háziállatot látnak, azonnal hívják a 112-es segélyhívószámot!
Éppen ezért a legfontosabb, hogy kétszer is ellenőrizzük az autót leparkolás után, ne maradjon az utastérben se háziállat, se gyermek, se nagyszülő.
MÉG 5 PERCRE SEM, SOHA, SEMMIKOR.
A jognak van megoldása például az autóban hagyott gyerek kimentésére. Tavalyi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy ha a jármű zárva van, és egyértelműen látható, hogy a gyermek élete a forróság miatt veszélyben van, a jármű valamelyik távol eső ablakának betörése is indokolt lehet a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében. Büntetőjogi szempontból a rongálás vétségének jogi szabályozását kell körbejárnunk ilyen esetben. Aki idegen vagyontárgy megrongálásával másnak kárt okoz, rongálást követ el. Azonban a jogalkotó is felismerte, hogy nem minden szándékos rongálás valósít meg bűncselekményt. A jogszabály szerint: "Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett." A polgári jog szemszögéből közelítve, nem állapítható meg kártérítési kötelezettség az ablakot betörő személlyel szemben, hiszen jelen esetben hiányzik a jogellenesség.
EGY EMBERI ÉLET MEGÓVÁSÁÉRT MEGVALÓSÍTOTT, MINT SZÜKSÉGHELYZETBEN OKOZOTT KÁR SOSEM MINŐSÜLHET JOGELLENES KÁROKOZÁSNAK.
Miben?
Dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika szakembere a Közlekedésbiztonság szakportálnak felsorolta, mire érdemes figyelni a hőségben. Közölte, nincs univerzális szabály arra, mi a teendő akkor, ha nagy melegben is „menni kell”. Dr. Pintér Ferenc szerint a legfontosabb, hogy aki hőségben volánhoz ül, legyen szó száraz melegről vagy fülledt időjárásról, legyen tisztában saját teljesítőképességének határaival, és
- ne erőltesse a vezetést,
- ne szégyelljen a szokásosnál jóval gyakrabban pihenőt tartani és inni,
- mindig legyen az autóban ivóvíz, ha megoldható hűtött, de nem jéghideg,
- öltözzön az utazáshoz lazán, jól szellőző ruhába, de a balesetek elkerülése érdekében, semmiképpen se vezessen papucsban vagy mezítláb; egyen pár falatot, még ha a melegben nem is kívánja az ételt, egy banán, egy marék mogyoró, vagy egy kevés előre elkészített mozzarellás paradicsomsaláta épp elég lehet ahhoz, hogy megelőzze a vércukorszint hirtelen leesését,
- induljon el korán reggel, vagy késő délután, amikor még, illetve már kellemes vagy legalábbis elviselhető az időjárás,
- indulás előtt szellőztesse át az autót, sok baleset történik ugyanis amiatt, hogy a család beül a felforrósodott autóba és azonnal el is indulnak, mondván, majd a légkondi lehűti az utasteret, de addig is haladnak, hogy mielőbb célba érjenek.
Fontos! Az éjszakai vezetést csak azok válasszák, akik bírják az éjszakai vezetést. Mert bár olyankor a hőmérséklet elviselhetőbb, épp ezért sokan választják az hosszabb utakra az éjszakát, de nem mindenki képes olyan teljesítményt nyújtani a szembejövők fényszóróitól elvakítva, mint nappal. Ugyanez érvényes a hajnali indulásra is, ami csak azoknak ajánlott, akik képesek felpörgetni magukat annyira, hogy hajnali 4-kor is biztonságosan tudjanak vezetni.
Dr. Pintér Ferenc szerint ez ügyben sincsenek mindenkire egyaránt érvényes szabályok. A lehetséges megoldások közül a legkisebb rosszat kell választani. A lényeg, hogy az autó belseje ne melegedjen fel túlságosan. A legjobb, ha sikerül tartani a 25 fokot vagy ahhoz közeli hőmérsékletet.
Klímaszabályok
Ha klímás az autó, akkor máris több eszköz áll rendelkezésünkre a forróság ellen. De nem mindegy, hogyan használjuk. Legyen rendesen karbantartva a rendszer, és arra is figyeljünk oda, hogy ne legyen túlságosan nagy a különbség a külső és belső hőmérséklet között. Ne irányítsuk közvetlenül a testünkre a hideg levegőt, hidratáljunk rendesen és legyünk mértékletesek.
A Totalcar klímakisokosából kiderül, hogy egy klímázott helyiségben, így az autóban is az a jó, ha öt, de legfeljebb 7-8 fokkal van hidegebb a külső hőmérsékletnél. Legalábbis egy forró nyári napon. Tekintve, hogy a légkondi ritkán képes a beállított hőfokig hűteni az utasteret, sokan azt a logikát követjük, hogy minél melegebb van kint, annál hidegebbet állítunk bentre. Mintha ettől a két érték vágyott átlagában érezhetnénk magunkat. Nem ritka így a harmincöt fokban a húsz fokos közelébe hűtött autó, ami már egyértelműen önveszélyeztetés.
A nyolc-tíz fokos hőmérsékletkülönbség már érezhetően leterheli a szervezetet. Sok energiát von el, így a hidegtől csak rövid távon frissülünk fel. Kiszállásnál közvetlenül is érezzük a hatását, amikor a hirtelen arcunkba csapó forróság miatt kitágulnak az erek, csökken a vérnyomásunk, és erőtlenek leszünk. Ez csak a kényelem kellemetlen mellékhatása, amit – attól függően, mekkora a kint és az autóban mért hőmérséklet különbsége – egészségkárosító szintig fokozhatunk. Az orrfolyással és köhögéssel járó nátha tipikus klímabetegség, az így szerzett gége- és torokgyulladás sem ritka, de akár tüdőgyulladást vagy homloküreggyulladást is összeszedhetünk.
