Lehengerlően látványos volt az F1 75 Live, de ebben a formában nincs sok értelme

A Forma–1-es autóbemutatók egykor óriási médiafigyelmet élveztek, és rajongók százezreit tartották lázban. Volt idő, amikor a tehetősebb csapatok nagyszabású rendezvények keretei között, büszkén mutogatták a világnak legújabb kreációjukat, és hangosan dicsekedtek legújabb forradalmi megoldásaikkal. Ez azonban már nagyrészt a múlté: az elmúlt évtizedben az autóbemutatók jelentősége fokozatosan csökkent, melynek okairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Egy szó mint száz, teljesen érthető, hogy a Forma–1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media valamilyen módon szerette volna visszaállítani az autóbemutatók régi jelentőségét, ezzel feltüzelve a rajongókat, és nagyobb figyelmet irányítva a szezon kezdetére. Az F1 75 Live egyértelműen ezzel a céllal jött létre.

Az ötlet nem is hangzik rosszul: egyetlen nagyszabású rendezvény keretében, egy este alatt mind a 10 csapat bemutatja az autóját, miközben az összes versenyző és csapatfőnök is színpadra lép. Mindez egy elhivatott F1 rajongó valóra vált álmának is tűnhet, de a mosolyunk azért így sem teljesen őszinte.

Van, amire tényleg nem lehet panasz

Elfoglaltuk a helyünket a londoni O2 arénában, és türelmesen vártuk a kezdést. Körülbelül 10 perccel este nyolc előtt egy szervező jelent meg a színpadon, hogy kicsit felrázza a közönséget: útjára is indított egy emeletek közötti zajongási háborút. Ezután elmondta, hogy nincsenek tapsoltatók és konzerv ujjongást sem vágnak majd a felvételek alá, úgyhogy tessék hangosan jelezni, ha valami tetszett.

A visszaszámláló órán hamarosan lepörögtek az utolsó másodpercek is, majd Machine Gun Kelly fellépése után színpadra lépett az est házigazdája, Jack Whitehall. Az angol humorista és színész csipkelődős, provokatív poénjaival gyorsan egyértelművé tette, hogy a rendezvény nem veszi magát túl komolyan. Ezután egy rövid bejátszás következett az F1 75 éves múltjáról, majd hatalmas fényjáték és hangorkán közepette bemutatkozott a Stake F1 Team Kick Sauber 2025-ös autója.

Ezen a ponton már teljesen egyértelművé vált, hogy a szervezők kitettek magukért ami a megvalósítást illeti. Persze a fény- és hangtechnika, a hatalmas LED falak és a gigantikus plafonról leereszkedő ketrec mind lélegzetelállító volt, de mégis a koreográfia és a rendezés nyűgözött le a legjobban.

Egyrészt minden óramű pontossággal, egyetlen apró hiba nélkül történt, másrészt minden autó bemutatkozása kellően egyedi és kreatív volt ahhoz, hogy végig lekösse a nézők figyelmét, és a végére se váljon unalmassá. Ennek ellenére például az Alpine azzal az ötlettel állt elő, hogy ha mindenkit megvakítanak és megsüketítenek az arénában, akkor talán nem vesszük észre a kevésbé jól sikerült idei festést.

A mind rendezvénytechnika, mind műsorvezető, mind kreativitás tekintetében magas színvonal egészen az esemény zárásáig megmaradt. A Williams autója a magasból ereszkedett le, a Visa Cash App Racing Bulls túláradó önirónával mindenkinek megtanította a csapat nevét, az Aston Martin egy hidegrázós animációs kisfilmmel ünnepelte dicső múltját, a McLaren pedig néhány ikonikus autóját is színpadra tolta a 2025-ös versenygép mellett.

Látvány és körítés tekintetében tehát tényleg kifogástalan élményt kaptak azok, akik kifizették a 26 000 és 53 000 forint (55 és 110 font) közötti összeget egy jegyért.

Keressük az értelmét

Az F1 75 Live-val kapcsolatban azonban sosem az volt a kérdés, hogy a rendezvény elég látványos és szórakoztató lesz-e. Sokkal inkább azzal kapcsolatban merültek fel kétségeink, hogy sikerül-e tényleges tartalommal megtölteni ezt a két órát, vagy csupán egy nagy show lesz a show kedvéért. A csapatok ugyanis nem a valódi 2025-ös versenyautójukról rántották le a leplet: csupán az idei festésüket mutatták be egy-egy demó autóra pingálva. A félelmeink pedig sajnos beigazolódtak.

A rendezvényt Jack Whitehall a következőt sorokkal nyitotta meg: "Micsoda megtiszteltetés ezt a világon egyedülálló nagy bemutató vezetni, ahol leleplezzük az F1-es csapatok új festéseit. Azt mondtam, új, pedig ahogy kiderült, a többségük nem változott semmit. De már lefoglaltuk Machine Gun Kellyt, és nem akartuk elveszteni az aréna bérleti díját, úgyhogy a show megy tovább! Ez az a pont, amikor rájössz, hogy a sportod nevetségesen gazdaggá vált: kibérelted az O2 arénát azért, hogy bejelentsd néhány autó színét, amik pontosan olyanok lesznek, mint tavaly." Az a probléma, hogy ez az elsőre jópofa önironikus poén sajnos túlságosan is igaznak bizonyult.

Ha a csapatok tényleg a valódi autójukat mutatták volna be a legfrissebb ötletekkel és megoldásokkal, azonnal technikai mélyelemzések és spekulációk sorozata lepi el a szakportálokat, a rajongók pedig bőven kaptak volna csámcsognivalót a szezonnyitóig. Így viszont, ha félretesszük a látványos és profi körítést, sportszakmai szempontból semmi érdemleges nem történt az este folyamán. Kicsit szólt a zene, kiderült, hogy a Ferrari idén is piros lesz, a versenyzők elmondták, hogy nagyon izgatottak, majd lesétáltak a színpadról. Emiatt kár volt ekkora felhajtást kreálni, főleg, hogy egy F1-es szezonnyitó rendezvény nagyon másról is szólhatott volna.

Mert ha már a szakmának nem tudnak mit adni, az F1 75 Live szólhatott volna tisztán a rajongóknak is. Elvégre tényleg kivételes alkalom, hogy egy este, egy színpadon szinte mindenki megjelenik, aki az F1-ben számít, az pedig teljesen érthető, ha ezt valaki a saját szemével akarja látni. Ebben az esetben viszont tessék többet szerepeltetni a csapatfőnököket és pilótákat, ne csak 2 percig és 3 mondat erejéig legyenek a figyelem középpontjában. Készüljenek velük hosszabb interjúk, kérdezhessen tőlük a közönség, rendezzenek vetélkedőt közöttük... – szóval ez a rendezvény tényleg szólhatott volna róluk, nem pedig az autók színéről.

Lehetett volna az F1 75 Live a sportág 75 éves fennállását ünneplő visszatekintés is, amolyan tisztelgés a múlt előtt. Megszólaltathattak volna régi versenyzőket és meghatározó csapatfőnököket, kulisszatitkokat árulhattak volna el a múlt nevezetes eseményeiről, lejátszhattak volna sosem látott felvételeket, a színpadot pedig ellephették volna klasszikus F1-es autók. Ez bizonyára sok olyan nézőt is a helyszínre és a képernyők elé csábított volna, akik régen nézték a Forma–1-et, de elvesztették az érdeklődésüket. Ráadásul mindez segíthetett volna jobban megismertetni a sportág múltját a Drive to Survive sorozaton nevelkedett új rajongói generációval is.

Bőven lett volna tehát lehetőség arra, hogy a fényáradat és hangorkán mellett a szervezők tényleg tartalommal és értékkel töltsék meg az F1 75 Live-ot, de ez sajnos nem sikerült.

Ha már Angliában jártunk, nemcsak az  F1 75 Live-ra ültünk be, hanem ellátogattunk a Red Bull Milton Keynes-i főhadiszállására is. További részletek hamarosan!