Á, megint egy villanyautó. Ó nem, ez maga a jövő! Értik? Nem értik. Pedig pofonegyszerű az egész. De egyáltalán nem az. Az óriási hullámokat kavaró Chevrolet körüli ködöt Jon Lauckner globális termékigazgató-helyettes, illetékes Volt-szakember oszlatja egy interjú során. Totalcar, Párizs, Mondial de L’Automobile, a Chevrolet standja.
TC: Azt értjük, hogy a GM új elektromos-benzines autója, a Chevy Volt benzinmotorja nincs közvetlen kapcsolatban a kerekekkel, csupán a generátoron, az akkukon és a villanymotoron keresztül hajtja az autót, ha elfogy a töltés. De csak zavaros válaszokat kaptunk: feltölti-e a benzinmotor az akkukat, vagy sem?
JL: Amikor elindulsz a kocsival, teli az akku, ezt mi hivatalosan a 80 százalék fölötti töltöttségnek tekintjük. Majd autózol egy csomót, és valahol bő hatvan kilométer után lemerül az akku, azaz a telepek elérik a 30 százalékos töltöttségi fokot. Ekkor a benzinmotor automatikusan beindul, és tölteni kezd.
A benzinmotor ilyenkor sem olyan üzemben működik, mint a dízel-elektromos mozdonyokban, mert a fordulatszáma nem arányos, vagy legalábbis nem egyenesen arányos a terheléssel. A Voltban egy stabil fordulatokra optimalizált benzinmotor működik, amely a fordulatszám-tartomány három, négy, maximum öt pontján üzemel majd. Tehát az akkuk lemerültségétől, a merülés ütemétől függően a benzinmotor beáll egy fordulatra, valamennyit visszatölt – messze nem teljesen –, majd leáll.
Az egész mögött az a logika, hogy feleslegesen ne termeljünk áramot benzinnel, épp csak annyi legyen az akkukban, amennyire még néhány kilométernyi haladáshoz szükség lesz. Az autó nem tudja, mikor érsz haza, de próbálja úgy intézni, hogy leginkább a konnektorból töltsd fel.
TC: Az is ismert, hogy még nincs készen a végleges akku a Volthoz, és tudjuk, hogy két beszállítót versenyeztetnek éppen. Milyen akkuk lesznek a Voltban? Meddig tartanak majd?
JL: Az egyik beszállítónk az LG Chem Ltd., ők állítanák elő a cellákat, amelyeket az LG Chem leányvállalata, a Compact Power Inc. szervezne hálózatba. A másik esélyes cellabeszállító az A123Systems, ha ők nyerik a tendert, a cellákat a Continental köti majd össze.
Mindkét csoport Li-ion akkukkal dolgozik, de más-más kémiai felépítésben gondolkoznak. Az LG-é mangánalapú, az A123-é foszfátalapú. Mindkettő nagyon stabil működésű, és teljesen más a technológiájuk, mint a mobiltelefonokban, notebookokban, PDA-kban használatos kobalt-oxid alapú Li-ion akkuké.
Egy lángoló Chevy Voltban nem lenne kellemes az utazás
Annak, aki kicsit is kedveli a technikát, nyilván rég megfordult a fejében, vajon miért nem használnak már régesrég NiMH helyett Li-ion akkukat a Toyota Prius-jellegű autókban. Hiszen a mobiltelefonoknál, notebookoknál látjuk, hogy ezek a cuccok azóta működnek rendesen, amióta megjelent a Li-ion technológia. Az ilyen akkukat sokkal hamarabb fel lehet tölteni, sokkal kisebb méretben többet bírnak, kiszámíthatóbb, hogy mennyi használat után merülnek le, ráadásul esetükben nem lép fel a memóriaeffektus. Tudják, amit régen mindig sulykoltak az eladók egy-egy mobiltelcsi megvásárlásakor: mindig merítsd le tökig, utána mindenképpen várd meg, amíg teljesen feltöltődik, különben töredékére csökkented a kapacitását. Azaz: egyszer nem figyelsz oda a merítésre/töltésre, és máris két évet öregedett az akksid.
Hiába jó a Li-ion, mégse tette eddig senki autóba. Hogy miért? Az eddig használatos Li-ion akkuknak a vitathatatlanul nagy kapacitás mellett akad néhány kellemetlen melléktulajdonsága. Ilyen a youtube-on is sok helyen bemutatott úgynevezett hőesemény. Más szóval: ha rosszul használják, leejtik az akkut tartalmazó készüléket, vagy csak elöregszik valamelyik cella, az akku néha felrobban, olykor ki is gyullad. Pedig az nem okvetlenül örömteli, ha az M0-án százzal robogó Voltban egyszercsak kidurran az akksi, és lángba borítja az utasteret. Hát ez az egyértelműbb ok, ami miatt mellőzték.
A másik: a notebookokban használatos Li-ion akksik élettartama nagyjából három év, utána ijesztő gyorsasággal kimúlnak. A Volt tervezésénél viszont fontos szempont volt, hogy a kocsi egész élettartama alatt ne kelljen kicserélni, és végig képes legyen a tervezett 60 kilométeres hatókör biztosítására. Ergo: tíz évet, távolságban nézve százötvenezres futásteljesítményt garantáltan ki kell bírnia. Erre alkalmatlan volt az eddigi Li-ion-technológia.
TC: Nem látja-e úgy a General Motors, hogy a villanyüzemű Volttal csak átterheli a környezetszennyezést a mai Euro 4-es, Euro 5-ös modern autómotorokról a sokkal rosszabb emissziójú barnaszén-, gáz- és olajerőművekre?
JL: Amikor egy gyártó hagyományos autót készít, azt a pillanatnyi emissziós normákhoz igazítja. Egy Euro 5-ös motorral szerelt kocsi tíz-, tizenöt év múlva is Euro 5-ös kipufogógázokat ereget majd – már ha rendesen karbantartják.
A Voltnál a kiindulási alap egy olyan jármű, amelyik áttételesen, az elektromos hálózat közreműködésével a mai erőművek által meghatározott emissziót hozza. De tudjuk, hogy az áramtermelés egyre tisztább üzemág. Egyre több a szélerőmű, a geotermikus erőmű, a napelem, az atomreaktor. Mához tíz évre sokkal tisztább áramot kapunk majd a konnektorból. Emiatt a Volt áttételes emissziója is egyre jobb lesz.
De nézzük a dolgot a másik oldalról: valóban okosabb-e több millió egyedi, mozgó emisszióforrás kipufogógázait megtisztítani, nem ésszerűbb-e a néhány nagy termelőnél megfogni a kibocsátást? Egyébként is, rendkívül sok kárt okoz, hogy ennyire függünk az olajtól. Akár az olajárakat, a gazdaság működését, a növekedést, az egyes nemzetek biztonságát tekintem, a közös nevező mindig az olaj. Minél jobban csökkentjük a függőségünket az olajtól, annál jobban járunk. És egy olyan autó, amelyik eleve csak részben függ az olajtól, egyszerre kezeli a fenti problémákat.
Egyébként a Volt vegyes üzemben is kirívóan tiszta üzemű autó. Épp a napokban állapították meg az európai szabványos ciklus szerinti emisszióját (amiben 60 kilométernél hosszabb szakaszok is vannak, tehát bekapcsol benne a benzinmotor): ez 40 g szén-dioxid kilométerenként.
Tudják-e miért lesz érdekelt egyszerre mindenki a Volt-jellegű autók elterjedésében? Vevők, kormányok, energiaszektor stb.? Olvassanak csak…
