Három nagy névre szokás emlékezni a repülés úttörői közül: a Wright testvérekére, akik feltalálták a három tengely mentén irányítható repülőgépet és elsőként fel is szálltak vele, Louis Blériot-éra, aki 1909. július 25-én elsőként repülte át a La Manche-csatornát és Charles Lindberghére, aki 1927-ben először szelte át egyedül az Atlanti-óceánt. Ez a múlt héten a Vigadóban kiállított repülő a középső pilótáé, Blériot-é volt, azaz annak a gépnek egy ma készült, hajszálpontos mása. Elmentem, megnéztem, elállt a lélegzetem. És ezzel mernek majd repülni is?
A gépet a Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubja alkotta meg, Ungár Lászlóval az élen. Több hasonló replika is létezik, de tudomásunk szerint ez az egy, amelyik pont olyan, mint a Csatornát átszelő Blériot XI. volt (motor, vezérsík-rendszer, farokfutó-kerék)
Sok tölgyből, nyárfából, balsafából, nádból és vászonból, s igen kevés fémből készült a gép. A mai repülési szabályok miatt a replikát meg kellett erősíteni, emiatt ez valamivel nehezebb, de repülni fog
Ez az a fajta Chauviere Intégrale propeller, amilyen a La Manche-átrepülő gépen is volt - az első, amelyiknek az eredeti Wright-szabadalom propellerhez mérhető hatásfoka volt. A Blériot XI. korai verziója még négylapátos propellerrel repült 1909 elején
Lengővillás futómű, szövetfonat rugókkal
Zongorahúrok feszítik ki az egész szerkezetet
Ez itt az irányítókormány bekötése
Apró sámlin ül a pilóta, pont úgy, ahogy 1909-ben Blériot tette. A lábnál levő, pedálszerű fadarab a függőleges vezérsíkot mozgatja hátul - akárcsak ma
A kormány kvázi ugyanúgy működik, mint a mai gépeken, előre-hátra a vízszintes vezérsíkot mozgatja hátul, jobbra-balra pedig a csűrést lehet szabályozni, igaz, azt nem egészen úgy, mint a mai gépeken
Kevés Blériot XI-replikát építenek így, inkább a mai gépekéhez hasonló, teljes vezésík-elfordítós módszert használják. Ez viszont olyan, mint a La Manche-repülő gépé, tehát a vezérsík közepe fix, s a meghosszabbítás végzi a magasságállítást
Blériot 1909. július 25-én, hajnali 4.15-kor indult útnak, mert nagy vetélytársa, Hubert Latham (egy francia állampolgárságú angol) is aznap készült a Csatorna átrepülésére. Latham pár nappal korábban már megpróbálkozott vele, de tíz kilométerre a parttól, motorhiba miatt végrehajtotta a repüléstörténelem első vízreszállását. Meglepő módon sem a gépe, sem ő nem sérült meg. Az elsőségről viszont lemaradt, túl rossznak ítélte az időt
A Blériot XI-et még nem csűrőlapokkal kellett irányítani, mint a mai gépeket, hanem a teljes szárny csavarodott a kormány elmozdítására - az akkori gépek java része ilyen volt, a csűrőlapos kormányzást az amerikai Curtis dolgozta ki, de az ekkor még nem volt igazán repérett
Volt fémrudas, bambuszrudas és kerekes farokfutó is a később viszonylag nagy mennyiségben készített Blériot XI-eseken. Ilyen volt az 1909. július 25-i átszelésnél rajta. Sok effajta, Blériot XI-es gép szolgált az első világháborúban, sőt, az alapszerkezetett egészen a második világháború elejéig - természetesen fémvázzal, sokkalta erősebb motorral - még használták
A vízszintes vezérsík irányítókarja
Blériot óriásit reszkírozott, amikor nekiindult az útnak, mert az Anzani-motor egy alapvetően versenymotorkerékpárba szánt szerkezet volt, s Anzani nem tervezte hosszú menetekre. Elméletileg 20 percet bírt túlhevülés nélkül, 70 km/h lett vele a gép maximális sebessége, ez 20-25 kilométeres távra tette volna képessé a Blériot XI-et. Ám a Calais-Dover táv 38 kilométer. Blériot-nak óriási mázlija volt, mert kétharmad úton jött egy eső, lehűtötte a motort, s épp el tudott még evickélni Anglia partjaiig
A Blériot XI. 1919 januárjában még egy héthengeres, 35 lóerős REP-motorral repült, de az rettenetesen megbízhatatlanul működött, nehéz is volt. A Csatorna átszeléséhez Blériot megkereste a motorkerékpár-motorokat készítő olasz Alessandro Anzanit, hogy szállítson neki egy fél-csillag háromhengerest. Az a blokk csak 25 lóerős volt. Ebben a gépben ilyen van
Erről az oldalról nincs fent a vászonborítás, hogy látsszon, hogyan ül bent a pilóta. Blériot-nál nem volt iránytű, mert az alatta hajózó naszádot tervezte követni, ám ködbe került a Csatorna fölött, tíz percre teljesen eltévedt, s elveszve, csak véletlenül pillantotta meg Anglia partjait. Végül a part mentén repülve vette észre egy kollégáját, aki hatalmas francia trikolórt lebegtetve mutatta az irányt egy megfelelő leszállóhelyre a Dover Castle mellett. A nagy szél miatt, félig-meddig kényszerleszállás lett a dolog vége: a gép kissé megsérült, de ma, rendbe rakva megtekinthető a Musée de Ats et Métiers-ben, Párizsban
Blériot megnyerte az akkor óriásinak számító, ezerfontos díjat. Épp ideje volt, mert a teherautókhoz való lámpák gyártásából szerzett vagyona teljesen elfogyott addigra. Ha nem nyer, összedől az élete és minden terve
Az Anzani is nagy hírnévre tett szert a repülés kapcsán, Blériot pedig nemzeti hőssé vált, egyben sikeres repülőgép-építő lett. A La Manche-csatorna átrepülése után vendégrepüléseket tett több európai nagyvárosban. Budapesten, akárcsak most februárban, akkor is a Vigadóban állították ki gépét két napra, 1909. október 14-én és 15-én, majd állítólag sok százezres tömeg előtt az Üllői út melletti katonai gyakorlótéren (ma nagyjából az Ecseri úti metrómegálló környéke) mutatott be pár perces repüléseket. Magyarország ekkor látott először levegőnél nehezebb repülő szerkezetet akcióban
Egy szem karburátor középen, hosszú szívócsöveken innen megy a hengerekhez a keverék
Oldalt szelepelt motor, látszik, mennyire elnyúlik oldalra a hengerfej. Sok áram nincs a gépben, csak a szikrához
