Tényleg ki kell nyomni a klímát előzéskor?

Logikusnak tűnik, a klíma nagy energiafogyasztó, az autó méretétől függően öt-tíz kilowatt is lehet a klíma hűtőteljesítménye, azonban a klíma működési elve miatt ez úgy 2-5 lóerőnyi teljesítmény felvételét jelenti a főtengelyről (olvasói update). Igaz, nehéz ezt fogyasztásban kifejezni, de azt szokták mondani, hogy óránként pár deciliter benzint igényel a működtetése. Aztán ha közben egy óra alatt megteszünk 100 kilométert, akkor csak ezzel a pár decivel nő a fogyasztás, ha viszont városban poroszkálunk 20 km/órás átlaggal, a légkondi miatt már literes nagyságrendű lehet a száz kilométerre vetített fogyasztásnövekedés.

Főleg a kisebb motorú autóknál számíthat sokat a klíma energiaigénye. Ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, ugyanúgy működik a klimatizálás, mint a hűtőgép. Mi vagyunk a sör a hűtőben, az elvont hő viszont nem a hűtőgép háta mögött, hanem az autó orrában elhelyezett klímahűtőn (hivatalos nevén kondenzátor) távozik. A hűtőközeget egy kompresszor keringeti, ám míg a hűtőgép esetében ezt egy villanymotor hajtja, addig az autó esetében egy ékszíjon át maga a motor.

Ahogy a hűtőgép is, a klímakompresszor sem üzemel egyfolytában: alapvetően ki-be kapcsol. (A legmodernebb kompresszorok ennél finomabban szabályoznak, a szállított hűtőközeg mennyiségét növelve vagy csökkentve, de a hatás gyakorlatilag ugyanaz.) Amióta elektronikus befecskendező rendszerek dolgoznak az autókban, a motorvezérlő számítógépek mindig tudják, hogy dolgozik-e a légkondi, mert ilyenkor több üzemanyagot kell befecskendezni, illetve meg kell emelni kicsit az alapjárati fordulatszámot, nehogy lefulladjon a motor. Tizenöt-húsz éve még teljesen normális dolog volt a klímátlan autó utólagos klimatizálása, még ezeknél a beépítéseknél is bekötötték a klímát a motorvezérlés megfelelő bemenetére.

Egy kis teljesítményű autó értelemszerűen jobban észreveszi, ha elvész pár lóerő a ménesből: mélyebbre kell nyomni a gázt. Ha mindezt emelkedővel és egy komplett család nyaralásának az összes súlyával is megtoldjuk, akkor meg pláne.

Azonban az autókat nem hülyék tervezik, a mérnökök gondolnak erre a szituációra. Ha előzni kell vagy az emelkedőn már a padlógáz ellenére is elkezdene visszagurulni a kocsi, a motorelektronika automatikusan lekapcsolja a klímakompresszort. Onnan tudja, mi a dolga, ha azt érzékeli, hogy a vezető padlógázt ad. Igaz, a gyenge autókon sokszor ez sem segít, csak a visszaváltás alacsonabb sebességfokozatba.

A lekapcsolás többnyire alig észrevehető, maximum egy kis rántás érződik, vagy a régebbi autóknál a klímakompresszor tengelykapcsolójának a csattanása. Ettől még a hópihe/AC gombnál ugyanúgy világít tovább a lámpa, sőt, a levegőrostélyokból is hideg levegő érkezik egy darabig. Ennek az a magyarázata, hogy a klíma hőcserélője (elpárologtatója) tárol egy kis hideget magában, s csak utána kezd átmelegedni. Persze egy hosszabb emelkedőn egy idő után már érezhető, hogy fülledtebb, melegebb és (a rég fertőtlenített klímánál) büdösebb levegő érkezik, de Magyarország hegyei bőven kisebbek annál, hogy ez gondot jelentene.

Vagyis teljesen felesleges kinyomni a klímát előzés vagy emelkedő előtt, figyeljünk csak a vezetésre. Ha tudjuk, hogy iszonyatosan hosszú lesz a hegymenet, legfeljebb a belső levegőkeringetést érdemes bekapcsolni, mert az utastér levegője így lassabban melegszik fel, hisz nem olyan forró, mint a kintről érkező levegő. De utána kapcsoljuk ki a keringetést, mert elhasználódik az utastérben az oxigén, és ugyanúgy elálmosodhatunk, mint egy hosszú értekezleten, csakhogy a volánnál elaludni sokkal egészségtelenebb.

Korábbi cikkeink között már bőven olvashatott a klíma részletesebb működési elvéről, illetve arról, milyen hibái lehetnek és azokat hogyan javítják. A klímatisztítás ráadásul házilag is elvégezhető, háztáji módszerekkel, és így nem is drága.