A manóba, ez lepottyant!
Szerszám szombat: csavarkiszedők
Nem szerelt még, aki sosem ejtett le csavart. A kérdés mindig az, hová. Ha egy-két mandinerből a műhelypadlón landol, fellélegezhetünk. Ha a szerelőakna mélyén koppan, legfeljebb kicsúszik egy fohász. De ha némi csörgés után meglapul valahol a motortér egyik zugában, embert próbáló hajtóvadászat kezdődhet az Elveszett Csavarért. Ilyenkor áldás egy csavarkiszedő.
Nem ez az első szerszám, amelynél bajban vagyok a megnevezéssel. Magamban csak lopónak szoktam hívni, mert mint a tökkel a bort a hordó mélyéről, úgy hozzuk fel vele az elcsatangolt pöcköt a motortér homályából. A hivatalos csavarkiszedő bár korrekt, félrevezető lehet, mivel pesszimista kókler egyből a beszakadt csavarra gondol, amit ezzel ugyan nem fog kiszedni. No meg nem csak csavart, de anyát is elő lehet vele halászni, illetve bármilyen mágnesezhető anyagból készült apró alkatrészt. Sőt, a karmos verzióval a nem mágnesezhetőt is.
Tipikusan az a szerszám, amely szigorúan véve nem is szerszám, egy jól összeválogatott szerszámos ládában mégis mindig ott van. Mert aki nem olümposzi szerelőisten, annak hetente egyszer biztosan kicsúszik ujjai közül egy anya, és Murphy lekvároskenyér-törvényéhez hasonlóan tutira a motorblokk oldalán gurul le, az indítómotor mögé. Az is biztos, hogy M7-es anya lesz, az egyetlen az autóban, amelyet nem fogunk egykönnyen pótolni a munkapadra borított csavaros dobozból.
Bár a vasárnapi boltzár már csak hátborzongató emlék, M7-es nincs a teszkóban, no meg igényes gányoló nem hagy anyát hánykolódni a blokköntvény völgyében. Meg kell találni, ki kell szedni. Mindkét feladatban megfizethetetlen segítség a csavarkiszedő.
Számtalan bosszús órát spórolt már nekem a két lopó, amit használok, a karmost műanyag szökevények, a mágnesest acéláruk kihorgászására. De a mágnesest számtalan egyéb feladatra is be szoktam fogni: szelephézagoló lapkák kiemelésére, szeleprugótányér-ékek kihalászására nincs jobb célszerszám.
A Beta háromfélét is gyárt a mágneses kiszedőből – a legkeményebbel akár három kilót is felemelhetünk, de ennél többre tartom a filigrán kivitel ledes világítását. Amikor a sötét résekben kutatunk elveszett anya után, minden egyes lux aranyat ér.
A flexibilis, zuhanycső-szerű szárral szinte bárhová be lehet nyúlni, akár meg is hajlíthatjuk olyan ívben, ahogy tetszik. Más kérdés, megér-e a Beta-féle luxus 12 ezret, amikor feléért-negyedéért is kapni hasonlót tajvaniból. Legjobb, ha mindegyikből van egy a fiókban: az egyenes teleszkópossal inkább a szelepek környékén piszkálni jó, a flexinek a klasszikus csavarkiszedés a specialitása, a karmos pedig nem csak a vasat ragadja meg, cserébe nehezebben irányítható.
