Szerszám szombat: légkulcsok

Még a magamfajta külvárosi suhancnak is mond valamit Dávid és Góliát sztorija: a kiscsávó lenyomja a behemót agresszort. De elevenítsük fel, pontosan miről szól a bibliai történet. A példabeszéd egy máig megoldatlan konfliktusra alapoz, ószövetségi nyelvezettel az izraeliek és a filiszteusok viszonyára, magyarul a zsidó-palesztin ellentétre. Mint oly sokszor az elmúlt pár ezer évben, a palesztinok megtámadták a zsidókat, de mivel nem jutottak dűlőre – azóta is aktuális a kérdés –, párbajjal jártak a dolog végére. Bárcsak a valóságban is ezt választanák az érintett felek.

Mivel a Bibliát nem a palesztinok írták, borítékolható az irodalmi végkimenetel. A támadók által kiállított óriást, a méreteinél, erejénél fogva legyőzhetetlennek tartott Góliátot egyetlen parittyalövéssel leteríti a zsidók önkéntese, Dávid. Annyi biztos, hogy ügyességével nyerte meg a „küzdelmet”, de a részleteket és a tanmese esszenciáját mindenki másképp magyarázza. Érdemes elolvasni kedvenc index-rovatom, a MITV értelmezését, amelyből kiderül, hogy a parittya egyáltalán nem csúzli.

Azt hiszem, egy 1750 Nm-es ütőkulcsot bátran nevezhetünk Góliátnak. A Beta kétkilós szerszáma alig nagyobb, mint egy átlagos légkulcs, de esetében indokolt az erősített krovafejek használata, és még úgy is aggasztó, hogy megy át ilyen bődületes erő a félcolos négyszögön. Gondoljunk csak bele, az Audi Q7 legendás V12 TDI-je 1000 Nm nyomatékot adott le, amivel azért odébb lehetett már állni. Egy légkulcsnál persze nem állandó értékről beszélünk, különben a kamionokat is ilyennel hajtanák. A katalógusadat egy pillanatnyi csúcsérték, ami arra jó, hogy megindítson egy összekühedt csavarkötést. Amikor jól odasózunk a kétkilós nagykalapáccsal, dinamikusan szintén tonnányi ütőerőt tudunk létrehozni – hasonlóan működik a légkulcs is.

A narancssárga pisztoly pont abba a környezetbe való, ahol megismerkedtünk vele: traktorokhoz, mezőgazdasági gépekhez, a zord felhasználási körülmények közt reménytelenül összegyógyult, parasztnagyujj-vastagságú csavarokhoz. Amit ez nem nyit meg, annak nem mennék neki félcolos krovával. Ott már az a kérdés, nem szakad-e meg a menet vagy törik le a csavar tőből, amikor rátámasztjuk a nyomatéksokszorozót.

A mai nap Dávidja az alig tízcentis fejhosszú, szuperkompakt Beta. Csenevész kis kulcsnak tűnik, szinte elfér a marokban, de a maga 770 newtonméterével még ez is pariban van a V10 TDI-vel. Összehasonlításképpen: egy átlagos kerékcsavart kábé 100 Nm nyomatékkal szokás meghúzni, úgyhogy érdemes alapból levenni a nyomatékot a hátulján található egyujjas karral, nehogy egyből letekerje a menetet.

A pici kulcs nem csak 1,3 kilós súlya miatt, hanem azért is érdekes, mert olyan helyekre befér, ahová alapból nem is gondolnánk. Vagyis ha szűk helyre kell benyúlni, könnyen lehet, hogy nagyobb kulccsal rá se tudunk menni a csavarra, ilyenkor Dávid csípőből megnyeri a játszmát ügyességével. Mint a Bibliában. De ha valódi párbajra kerül sor, és az erő, vagyis a nyomaték érvényesül, Góliát legyőzhetetlen lesz, leveri a kiscsávót.

Az ütőkulcsok létjogosultságát könnyű megérteni, ha az ember haszonjármű-kereket áll neki leszerelni, esetleg Ikarus hátsó hidat bontana. Az autószerelés sokszor rozsdás csavarok ki- és betekerésével telik, amikor rengeteg időt lehet megspórolni, de vannak olyan műveletek is, például a rugós tagok lengéscsillapítóinál a felső rögzítőcsavar megbontása, amikor légkulcs nélkül meg van lőve az ember. Utóbbi esetekre, ha az embernek van kompresszora, egy 14 ezer forintos hobbikulcs is megteszi. Aki pedig nem szeret légtömlőt rángatni, de nincs szüksége iszonyatos nyomatékokra, annak ott az akkus ütvecsavarozó.