Totalcar Erőmérő: Skoda Octavia RS 2.0 TFSI – 2009.

Akár öreg és gyenge akár erős és sportos egy autó, az Autokorbel hitelesített mérőpadján végzett mérések mindig hoznak valami tanulságot. Most sincs ez másként. A Skoda Octavia RS járt már nálunk teszten, szerettük is, most pedig megmérjük mit tud egy ilyen autó jó állapotban, de már 100 ezer kilométer felett.

Az Octavia RS kétliteres blokkja nagyon hasonló a korabeli Golf GTi motorjához. A különlegesen kialakított hengerfejben egészen szegény keverékes égés lehetséges az úgynevezett rétegelt direkt befecskendezéssel - állítja a marketinganyag, de nekünk ez most nem annyira fontos.

Ez egy RS-modell, itt teljesítmény kell, nem pedig alacsony fogyasztás. Mellesleg nem fogyaszt rosszul a Skoda sportmodellje, sőt, az Euro 5-ös környezetvédelmi normát is teljesíti, tehát egészen tiszta üzemű is a turbófeltöltéses motor.

Felépítését tekintve ez egy öntöttvas hengertömbös blokk, tizenhat szelepes, dupla vezérműtengelyes hengerfejjel. Változó szelepvezérlésű, de nem állásos a szabályzású, hanem a rendszer folyamatosan hangolja a terhelésnek és egyéb üzemi paramétereknek megfelelően a két tengely egymáshoz viszonyított helyzetét. Egy elektronikusan vezérelt, olajnyomással működtetett mechanika állítja a szívó vezérműtengelyt, a vezérlést pedig egysoros lánc hajtja.

A blokknak egyébként van két kiegyensúlyozótengelye is, hogy a járása rezonanciamentes legyen. Ezek kétszeres sebességgel forognak a főtengelyhez képest.

A hengertömb öntöttvasból készült, az olajteknő pedig speciális alumíniumból, ráadásul dupla fedeles kialakítású, hogy az oldalgyorsuláskor, erős fékezéskor fellépő gyorsulások ne szorítsák ki az olajat úgy, hogy az olajpumpa nem kap olajat.

A motor további érdekessége a hűtési rendszere is, mert egy külső házban van a fogazott szíjjal hajtott vízpumpa, amely a termosztátot is magába foglalja. Az egész blokk bonyolultnak tűnik a hosszú vezérműlánccal, kiegyensúlyozó tengelyekkel és a hosszú láncvezetőkkel, a többsoros, olajpumpát hajtó rövid lánccal és a vízpumpát hajtó fogazott szíjjal. Úgy tűnik, jobban nem is lehetett volna bonyolítani, pedig a súrlódás csökkentése fontos feladat a takarékos működés és a jó hatásfok követelménye miatt. Ezt ezúttal mégis alárendelték a komfort és a hétköznapi használhatóság kedvéért, így kisebb csoda, hogy a motor egészen megbízható, csak az egyik láncfeszítővel voltak bajok és a turbófeltöltő elektronikus szelepének zörgésével a kezdeti modelleknél. Ezeket a gyártó időben javította.

Az RS névleges csúcsteljesítménye 200 lóerő, nagyon alacsony, 5100-as fordulaton, legnagyobb forgatónyomatéka pedig 280 newtonméter egészen 1800-tól 5000 fordulatig. Rutinos Erőmérő-nézők ebből a széles maximális nyomatéktartományból tudják, hogy az értéket elektronikusan állították be, és az ilyen jellegű motorokkal valóban csodát tehet egy okosan megírt motorvezérlő program.

A mérés nem hozott meglepetést, az Octavia RS csendben, mindenféle extra hangtól mentesen hajtotta meg a padot, de a görbék tanulságosak. Ezek azok a görbék, amelyek mindig magasabbnak tűnnek a hétköznapokban, mert eleve magasan mennek, simák és sokáig megtartják az értékeket, mint az átlagos autókon. Így kell kinéznie manapság egy korszerű motor külső jelleggörbéjének.

Nézzétek meg a videót, utána megbeszéljük a részleteket!.

Ha pedig jónak találjátok ezt az Erőmérő sorozatot, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube csatornájára, további érdekes epizódok jönnek!