Totalcar Erőmérő: Toyota Celica 2.0 GT

Sok autógyártó gondolja azt, hogy a sikerhez a motorsporton keresztül vezet az út, hiszen a versenypályán sikeres modellek utcai változatai jobban fogynak a márkakereskedésből. Ez alól a tömegmodelleket gyártó Toyota sem kivétel, hiszen az 1981-ben megjelent harmadik generációs Celicából 1983-ban már raliautót építettek és többször a dobogóra is álltak vele a vébén.

A Celica népszerűsítésében ennek nagy szerepe volt, a következő nagy lépés a negyedik generációs Toyota Celica megjelenése, mert az autó szinte semmit nem örökölt az elődmodellből. A sportsikerek hatására a Toyota kupéja egyre népszerűbbé kezdett válni Európában is, itt volt az ideje, hogy kicsit még jobban rámásszanak az európai gyártókra.

A negyedik generációs Celica volt az első keresztmotoros, elsőkerékhajtású konstrukció, amelynek utasterét már az európai szokásokhoz - és méretekhez - próbálták igazítani. Ebből készült először GT-Four azaz összkerékhajtású turbós változat is.

Az Erőmérő mai epizódjában szereplő autó a 2.0 GT verzió, mely a turbó után a legerősebb modell, 150 lóerővel és orrában az első generációs 3S-GE blokkal. Ez egy teljesen új motorkonstrukció volt a megjelenésekor, elsősorban keresztirányú beépítésre tervezve, többek között az MR2-es Roadster is megkapta. Tizenhat szelepes, DOHC-felépítésű, hengerfejét a Yamaha tervezte, a szívócsatornák a hengerfejben külön vezetnek a két-két szívószelephez, így biztosítva nagy áramlási sebességet és jó alacsony fordulati gázreakciót.

A blokk sokféle kivitelben, sokféle teljesítménnyel készült. A japán belpiacos 3S-GE például 162 lóerőt tudott 6400/perc fordulaton. Ne feledjük, 1985-öt írtunk és a legerősebb Golf GTi 132 lóerős volt, az M3-as BMW pedig 185.

A motor ismer típushibái közt említhető az olajfogyasztás, illetve a hajtórúdcsapágy kopása, de az összes hiba visszavezethető nem megfelelő karbantartásra, hiszen a gondosan karbantartott motorok jól bírják a terhelést is, tartósan és sokáig megbízhatóan üzemelnek.

Ezek után kíváncsian vártuk, hogy az 1986-os, 248 ezer kilométert futott, nagyon jó esztétikai és műszaki állapotban levő Celica mit tud a mérőpadon. Jellemző, hogy ezek a 6000 felett forgó négyhengeresek szinte csak laborkörülmények közt hozták a névleges teljesítményüket, ezért a méréseken rendre elmaradnak a gyári maximális értéktől. Az optimális körülmények közé tartozik az is, hogy az autót rendszeresen hajták, terhelik, mert egy kis lerakódás a kipufogószelepek környékén már korlátozza a töltéscserét, egy kis gyűrű megragadás már növeli az olajfogyasztást és csökkenti a kompressziót. Ezek pedig már elrabolnak pár lovat, nem forog ki a motor megfelelően és nem ott adja le a maximális teljesítményét, ahol a mérnökök elképzelték.

A mérésre érkezett autó járt már pályanapon, többször ment stopper ellen, napi használatban is volt, de az utóbbi években csak hobbi-, illetve vasárnapi krúzolós autó. Ezért aztán arra számítottunk, hogy kicsit alulmarad a teljesítménye gyári értéktől, mert nem fog addig forogni. Részben igazunk lett, de a fordulatszámban tévedtünk. Érdekes mérés volt szép hanggal.

Nézzétek meg a videót, a végén megvigasztaljuk a kicsit csalódott tulajdonost, Csipszer Mátét, aki egyébként a Totalcar állandó szerzője és autójáról is rendszeresen ír. A mérés végén megmutatjuk a görbéket, ha pedig érdekesnek találjátok a Totalcar Erőmérő sorozatot, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube csatornájára, sok érdekes autó jön még!