Totalcar Erőmérő: Renault 4

A mai kor autói mellől nagyon vicces visszatekinteni 50 évet. Kicsit elgondolkodni, mi volt a célja az első gyártónak, aztán pedig milyen extra, kényelemnövelő dolgot vezettek be az autótörténet későbbi évtizedeiben. Az első automobilon tető sem volt, csak éppen kiváltották belső égésű motorral a lovakat. Aztán befedték, nem sokkal később nyitható ablakok kerültek rá, majd az első szélvédő ablakra törlőberendezés került.

Nem akartak sokkal gyorsabban haladni, mint a lovaskocsi, de a kényelem kezdett fontossá válni. Tisztán látszik, hogy a fejlesztés a racionalitás irányában halad, sokáig nem az öncélú luxus volt a cél, hanem a kényelem és a praktikum, ettől remélték a piaci sikereket is.

A mérésre érkezett Renault 4 nagyon szép példája ezeknek az elveknek. 1969-es gyártás, de a sorozat több évvel korábban indult, a Citroen 2CV (deux chevaux - ami az akkori adóbesorolásra utalt) sikerén felbuzdulva a Renault tökéletesíteni akarta a vidéki, praktikus kisautó modelljét, amit Franciaországban addig a Citroen Kacsa testesített meg. Komfortos rugózás, négy személy részére kényelmes utastér, használható csomagtartó. 

A Renault azonban próbálta a Citroën hibáit kijavítani, így még sikeresebbé tenni saját típusát. Az egyik ilyen nagy dobás a négyhengeres, folyadékhűtésű motor volt, amely lényegesen fejlettebb volt a Citroën léghűtésű, kéthengeres bokszerénél. Ez a Billancourt nevű motorblokk már az elődmodellnek is tekinthető Renault 4CV-ben is megtalálható, kiforrott konstrukció volt, azonban a furatot csökkentve került bele az első R4-ekbe 1961-ben, mindössze 603 köbcentisként.

Kis fordulatú, csendes járású, megbízható motor volt, a furat növelésével egészen 845 köbcentiig jutott a motorcsalád az R4-ben, de később voltak nagyobb blokkok, azonban azok már nem ebből az alapmotorból származtak.

Az Erőmérőre érkezett Renault 4 orrában éppen Billancourt-motor legnagyobb variánsa, a 845 köbcentis, 26 lóerős változat található. Voltak már hasonlóan gyenge autók a műsorban, ennek ellenére mindig várakozással figyeljük, hogy ezek az aranyos régiségek egyáltalán meg bírják-e pörgeti azokat a mérőpad görgőit, amelyeket néha 500 lóerő feletti autók hajtanak. A pad beállításait ilyenkor Péter megváltoztatja, a fékerőt csökkenti, hogy a motor egyáltalán el tudjon forogni a maximális teljesítményét jelentő fordulatig.

A kis Renault gazdájának elmondása szerint a karosszéria felújítása után a motor következik majd, mert gyengének érzi és az olajat fogyasztja egy kicsit.  Látszott is a kipufogón kijövő füst, azonban a motor szépen szólt, csendesen, kicsit lassan kezdte meg a mérést, nem volt erős hangja, nem volt durrogás, turbófütyülés. Ennek ellenére, a görbét nézve több gondolat is felmerült bennünk.

Ha tudni szeretnétek, hogy az 51 éves Renault végül mit tudott az Autokorbelnél, nézzétek meg a videót, ha pedig érdekesnek találjátok a hetente jelentkező Erőmérő-sorozatot, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube-csatornájára, érdekes autók jönnek még.