A hibridek itthon is lenyomták a benzineseket? Hát nem egészen

Merre tart a világ?

A tavaly őszi tannisi Év Autója csoportteszt érdekes lenyomata volt napjaink autóiparának. A hatvanhét autó több mint fele teljesen elektromos volt, a maradék pedig hibrid vagy konnektoros hibrid. Dízelből pedig mindössze egy akadt, a Peugeot 308. Ráadásul itt nem arról van szó, hogy ezek valamikor a távoli jövőben elérhetővé váló modellek, a beválogatás kritériuma volt, hogy idén január elsejétől Európa legtöbb országában forgalmazzák őket.

Azt azért látni kell, hogy az elektromos autózás idehaza a legtöbbeknek még egyáltalán nem a realitás: a használt villanyautók többsége erősen kompromisszumos ahhoz, hogy egyetlen autóként tarthassuk, az új autók pedig drágák, az elektromosak még drágábbak, és ahogy a jelenlegi trendek mutatnak, az árak nem lefelé fognak változni a közeljövőben.

Magyarország a hibridek országa?

Ha megnézzük a tavalyi statisztikát, mégis azt látjuk, hogy a Magyarországon forgalomba helyezett 121 920 új autó közel fele, egészen pontosan 43 százaléka hibrid volt. Mármint, ha csak felületesen nézzük. A Datahouse adatainak köszönhetően azonban ennél részletesebben és mélyebbre is áshatunk. Ehhez először is érdemes tisztázni, miről is beszélünk, ha hibridautót említünk. Alapvetően háromféle hibridet érdemes elkülöníteni:

• a teljes hibrid, vagyis amit a leggyakrabban csak simán hibridként emlegetünk: olyan autó, amelyben a belső égésű motor mellett egy vagy több villanymotor is dolgozik. Az energiát akkumulátor tárolja, de nekünk nem kell töltéssel vacakolni, az energiatárolást, -felhasználást és -visszatermelést megoldja az autó magának. Tisztán elektromos üzemben nem igazán, vagy csak minimális távokon használhatók, viszont városi araszolgatáskor az idő nagy részében a villanymotor dolgozik, csökkentve a károsanyag-kibocsátást és a fogyasztást. Kiváló példája a Toyota Prius, meg a legtöbb Lexus.
• a plug-in hibridek vagy konnektoros hibridek neve beszédes: ezek már külső forrásból is feltölthetők, van egy nagyobb akkumulátorcsomagjuk, amelynek köszönhetően modelltől függően 15-30-50 kilométert mehetünk el tisztán elektromos üzemben. Ha kifogyunk az áramból, folytatjuk az utat benzinnel vagy gázolajjal.
• végül a lágy/enyhe hibridek (másképpen mild): ezek lehetnek 12, 24 vagy 48 voltos rendszerek, jellemzően kompakt megoldás egy indítómotor-generátorból, valamint egy kisebb akkumulátorból felépítve. Elinduláskor, gyorsításkor segítenek rá, amitől valamivel nyomatékosabbnak érezhetjük az autót, és legfeljebb minimális csökkenést tapasztalhatunk a károsanyag-kibocsátásban vagy a fogyasztásban. A világot nem ezek fogják megváltani.

És akkor el is érkeztünk a trükkhöz. A hibridek 43 százalékos részesedése ugyanis legnagyobb részben a lágy hibrideknek köszönhető. A mintegy 52 ezer eladott hibridautóból majdnem 35 ezer sorolható ebbe a kategóriába, tovább bontva 28 ezer a benzinesből, közel 7 ezer a dízelből faragott enyhe hibrid. Közben a teljes hibridek bő tizenháromezret, a konnektorosok alig több mint négyezret adnak bele a közösbe. De miért fogy ennyi lágy hibrid? A válasz egyszerű: mert ezt árulják. Nagyon sok autógyártó eleve nem is kínál mást, és most nem a prémiummárkákra kell gondolni, elég ha mondjuk a Suzukit említjük. A kisebb autókban, mint a Swift és az Ignis 12 voltos, míg a nagyobbakban, mint a Vitara vagy az S-Cross 48 voltos mild hibrid rendszer van, enélkül Suzukit venni nem lehet.

Akkor most mit vesznek a magyarok?

A továbbiakat ennek tükrében érdemes elemezni, figyelembe véve, hogy a lágy hibridek a gyakorlatban inkább sima benzines vagy dízelautónak tekinthetők, mint valódi hibridnek.

Egyúttal ugyanide vezethető vissza a benzines modellek eladásainak látszólagos beesése. Míg 2019-ben még az összes új autó majd 73 százalékát benzin hajtotta, addig 2020-ban már a 49 százalékot sem érte el az arány, tavaly még tovább csökkent, 37-re. Ez mindaddig furcsa, amíg hozzá nem tesszük, hogy közben a benzines alapú lágy hibridek 0,8 százalékról (!) 23% fölé növekedtek. Konkrétabban: 1300-ról indulva a 28 ezret is átlépte a példányszámuk. Tehát mit vesznek az emberek? Továbbra is benzines autókat.

Üzemanyagtípus	2021		2020		2019
benzin	45 485	37,31%	62 232	48,61%	114 616	72,58%
dízel	19 015	15,60%	27 620	21,57%	31 064	19,67%
benzin-elektromos hibrid	12 443	10,21%	8 578	6,70%	6 841	4,33%
benzin-elektromos hibrid LPG-vel	1	0,00%		0,00%		0,00%
dízel-elektromos hibrid	702	0,58%	474	0,37%	425	0,27%
dízel-elektromos hibrid CNG-vel	1	0,00%		0,00%		0,00%
elektromos	4 311	3,54%	3 046	2,38%	1 833	1,16%
egyéb	728	0,60%	365	0,29%	124	0,08%
benzin-elektromos plug-in hibrid	3 719	3,05%	2 671	2,09%	1 036	0,66%
benzin-elektromos plug-in hibrid LPG-vel	2	0,00%		0,00%		0,00%
dízel-elektromos plug-in hibrid	515	0,42%	325	0,25%	70	0,04%
benzines lágy hibrid	28 243	23,17%	19 623	15,33%	1 318	0,83%
benzines lágy hibrid LPG-vel	6	0,00%		0,00%		0,00%
dízel lágy hibrid	6 749	5,54%	3 096	2,42%	582	0,37%
Összesen	121 920	100,00%	128 030	100,00%	157 909	100,00%

Ezzel együtt azért az megfigyelhető, hogy a dízelmotorok népszerűsége az elmúlt időszakban csökkent, még ha nem is mondhatjuk, hogy zuhant. 2019-ben még közel húsz százalékát adták az összes eladott új autónak, 2020-ra kis növekedést produkáltak 21 százalék fölé, de tavaly már csak az újautó-vásárlók 15,6 százaléka választott ilyen hajtású kocsit magának. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy bizonyos szempontból boszorkányüldözés zajlik a dízelek ellen, legalábbis számos országban fontolgatják a kitiltásukat, korlátozásukat, már Magyarországon is voltak ilyen hírek, főleg Budapestet érintően.

Elrettentő lehet adott esetben a dízelekkel járó magasabb fenntartási költség is, de ez ma már nem feltétlenül igaz minden összehasonlításban: rengeteg modern benzinesben is ott van a rettegett kettős tömegű lendkerék, a turbó vagy akár a részecskeszűrő is.

És végre dobpergés, jöjjenek a villanyautók. Nagyon merész lenne a magyar piac vonatkozásában elektromos forradalomról beszélni, sokkal inkább lassú emelkedés jellemző. Míg 2019-ben még éppen csak egy százalék fölötti részesedéssel bírt a villanyhajtás, egész évben 1833 ilyen autót tudtak eladni, azért a 2021-es 4311 példány már egyértelmű fejlődés, de még mindig csak 3,54 százalék. Lakossági igény mindenesetre lenne, ez jól látszott a kormányzati támogatás forrásainak gyors kimerítéséből.

Új személygépkocsik	2021		2020		2019		2018
	db	%	db	%	db	%	db	%
Benzin	45 485	37%	62 232	49%	114 616	73%	96 471	71%
Dízel	19 015	16%	27 620	22%	31 064	20%	32 344	24%
Hibrid	52 381	43%	34 767	27%	10 272	7%	6 411	5%
100% elektromos	4 311	4%	3 046	2%	1 833	1%	1 300	1%
Egyéb	728	1%	365	0%	124	0%	75	0%
Összesen	121 920	100%	128 030	100%	157 909	100%	136 601	100%

A helyzet kategóriánként változó

Ami a legnépszerűbb személyautó-kategóriákat illeti, elég változó, hogy melyik szegmensben melyik hajtásmódot részesítették előnyben tavaly a vásárlók. A kisautók több mint fele például nem meglepő módon benzinmotorral talált gazdára, még magasabb ez az arány, ha a 25 százaléknyi lágy hibridet is beleszámoljuk. Közel negyven százalék volt a benzinesek aránya az alsó-közép, vagy ha úgy tetszik kompakt kategóriában, de ekörül mozgott a kis crossoverek és a kompakt SUV-ok mezőnyében is. A rendes sportautó az autóbolondok szemében még mindig benzines: ott majdnem 85 százalékban igaz az állítás.

Dízelmotort inkább a nagyobb autókhoz választottak a magyar vevők: az egyterűeknél ez volt a jellemző, minél nagyobb csapatszállítóról beszélünk, annál meggyőzőbb aránnyal járt élen a gázolaj. A mikrobuszoknál kerekítve 43, a luxusautóknál 38, a felső-középkategóriában 37 százalékos volt a részesedés.

Benzin-elektromos hibridet kompakt SUV-hoz és nagy egyterűhöz is szívesen választottak, de a nagy hobbiterepjárókat is előszeretettel rendelték ilyen rendszerrel. Dízel-elektromosból jóval szűkebb a piac, ilyennel a nagyautókat vették. Konnektoros hibridként a méretesebb SUV-ok és a nagyautók mentek jól.

A 4311 eladott elektromos személykocsi 7,29 százaléka miniautó volt, 6,44 százalékot haraptak ki a tortából a kompakt SUV-ok, 5,03 százalékkal dobogósok még a luxusautók, és említést érdemelnek 4,77-tel a kisautók.

Így választottuk a legnépszerűbb modelleket

A legkedveltebb típusok közül a Suzukik természetesen lágy hibrid hajtással fogytak a legjobban, hiszen azok egy ideje már csak így érhetők el. Azonban a Skoda Ocatviát (42,7%), valamint a Dacia Dustert (73,22%) javarészt dízelmotorral választották a magyar vevők, A Toyota Corolla sokkal népszerűbb volt hibridként (78,94%), mint benzinmotorral (20,99%), és a RAV4-ből is ez volt a sláger (90,63%).

A tisztán elektromos autók mezőnyében a Kia e-Niróból fogyott a legtöbb, a 603 eladott autó igen jó szám abban a halmazban, amely összesen 4311 elemet számlál. Második a Nissan Leaf 436 darabbal, ez már tekintélyes hátrány, míg a dobogó harmadik foka a Hyundai Konáé 296-tal. Kétszáz fölé jutott a Dacia szuperáras minimál-ajánlata, a Spring, a Volkswagen e-Up!, valamint a Renault Zoe.

Abban, hogy területileg hogyan oszlanak el az újonnan megvett villanyautók, nincs nagy meglepetés. Budapestre került több mint a harmaduk (38,23%), Pest megye a második (17,98%), más megye nem produkált két számjegyű százalékot. Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron volt még négy százalék fölött, míg Tolnába 36, Nógrádba mindössze 23 darab új villanyautó került tavaly, ezek egyaránt egy százalék alatti értékek.

Végül egyetlen gondolat a használtpiacról. 2021-ben 132 205 használt autót helyeztek forgalomba idehaza, ezek zömében a külföldről frissen behozott kocsik. Itt még mindig tarolnak a benzinesek (55%), jól mennek a dízelek (37%), míg a hibridek (5%) és az elektromosak (3%) jelenléte marginális. E tekintetben nem is igazán figyelhető meg tendenciózus változás, bár a tisztán villanyhajtású járművek a maguk szintjén nagyot léptek előre, 2020-hoz képest több mint duplájára nőtt a behozott villanyautók mennyisége.

Látványos fordulatot csak akkor láthatunk az importált használt autók hajtásmódjában, ha visszanyúlunk egy jó évtizedet. 2010-ben még háromnegyed-egynegyed volt a dízelek és benzinesek aránya, előbbiek javára. Rá egy évre már csak kétharmad-egyharmad, aztán fokozatosan leépült a különbség, 2017-re már fej-fej mellett haladtak, 2018 volt az első év, amikor benzinesből érkezett több Magyarországra. Azóta ha nem is drasztikusan, de folyamatosan nő az előnyük a gázolajosokkal szemben.

Az adatok forrása: Datahouse