Kevés pénzért sok autó

Megvolt: Suzuki Vitara 1.4 Hybrid 6AT (2021)

2021.08.06. 06:09

A Suzuki Vitara már csak egyféle motorral kapható, ami ráadásul gyengült tavaly – ám ezt nem igazán érezni, állítólag a 48 voltos lágy hibrid rendszer miatt. Meg az is segít, hogy kellemes automata váltó rejti a hajtás szépséghibáit.

Minden változik, csak a lényeg maradt ugyanaz: a Vitara továbbra is piszok jó ajánlat. Miközben a legolcsóbb használt benzinesek 4 millió körül indulnak, vadonatújat kapni belőle 5,7 milliós kedvezményes listaáron. Ez a napszélsárga metál példány azonban nem a belépő változat, hanem a háromlépcsős (GL, GL+, GLX) felszereltségi lista tetején csücsül, automata váltóval, szóval csak akkor lehetne drágább, ha négykerék-hajtás és tetőablak is lenne benne.

E változat 7,2 milliós kedvezményes ára érdekes helyzetet teremt, mert a legtöbb ellenfelénél olcsóbb, viszont mondjuk Dusterből nincs olyan, ami akár csak megközelítené. Csakhogy abból automata sincs, ahogy hibrid se, már amennyiben hibridnek tekintjük a Suzuki 48 voltos ISG rendszerét. Szóval könnyű érvelni a Vitara mellett, de talán a legerősebb ütőkártya a piac ítélete, hiszen hat évesen általában egy-másfél millióval többre tartják a hirdetők, mint a Daciát. Pedig mindkettőből az 1,6 literes, szívó benzines változat napi árfolyamát néztem.

A tesztautó azonban már nem a piac által magasra értékelt egyhatos, hiszen azt néhány éve kivezették, hanem az 1.4 Boosterjet. Ráadásul abból is egy kicsit visszafogott teljesítményű (140 helyett 129 lóerő), merthogy ezzel járt az Euro 6d átállás tavaly tavasszal. Annyival igyekszik menteni a helyzetet a gyártó, hogy a lágy hibrid rendszer itt nem csak a start-stop működésben segít, hanem alul, ahol még nem épült fel a turbónyomás, a gyorsításban is részt vesz. Manuális váltóval jobban meg lehetne ítélni, van-e valami az ígéret mögött, de az biztos, hogy automatával tökéletesen együttműködnek a résztvevők, és a Vitara 1.4 Hybrid engedelmesen, torpanás nélkül húz minden helyzetben. Nem hiányoznak az elveszett lóerők, városi kigyorsítás, országúti előzés, vagy autópályás veretés: minden mehet.

Érdemes kiemelni a váltót, mert bár a hatfokozatú Aisin szerkezet klasszikus módon, nyomatékváltóval és áthidaló kuplunggal kapcsolódik a motorhoz, a varázsdobozban azonban a normál bolygómű mellett van egy Ravigneaux-féle bolygómű is. Ennek köszönhetően nagyjából akkora a váltóház, mint egy manuálisé, az egész szerkezet működése pedig kifejezetten ügyes. Csak elinduláskor enged kis csúszást, hogy kellemes legyen a start, aztán a fokozatokat úgy dobálja egymásra, és zárja direktbe a kuplunggal, mintha DSG lenne. Különösen hidegen észrevehető ez a hatás, de a lényeg: egyszerre finom és hatékony a működése, nagyon szeretem.

A legnagyobb döbbenet azonban, hogy nem csak kényelmes és – kategóriájában – gyors ez az összeállítás, de nagyon hatékony is. Városi dugóval, országúti menettel és autópályával vegyesben fogyasztott 7,2 litert nálam, miközben néhány éve a egyliteres kisturbó, manuális váltóval 7,3-at. Úgy tűnik ez a 48 voltos lágy hibrid rendszer tényleg ér valamit, és az automata sem az a fogyasztásnövelő szörnyeteg már, mint a régiek. Persze mivel a Vitara esetében fontos az ár, a 600 ezer forintos automata felárat kevesen fizetik ki, de aki megteszi, szerintem nem csalódik. Úgyhogy a hajtáslánc nálam maximális pontot kap, egy ilyen kis crossoverbe egyszerűen tökéletes. 

A külsőn viszont már látszik a kor. Mostanság az agyondizájnolt, számtalan vonallal, ívvel, megkettőzött lámpákkal és hasonló trükkökkel szédítő irányzat a divat, ahogy mondjuk a Hyundai Kona prezentálja, a Vitara azonban még egy letisztult, síkokkal és pár alig ívelt vonallal felrajzolt doboz. Szerintem hét évvel a bemutató után is jól néz ki, de tény, hogy aki feltűnést keres, itt nem fogja meglelni. Cserébe ez egy nagyon praktikus forma, a motortér kényelmesen szerelhetőnek tűnik, az utastérbe könnyű beszállni, és négy embernek kellemes a hely, a csomagtér pedig síkokkal határolt, jól pakolható 375 liter. És az ülésdöntés mindössze néhány mozdulat.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a Vitara reklámokban négyfős családok tűnnek fel: tini gyerekeimmel ötünknek már szűk az autó, mert a hátsó ülés nem elég széles. Ez a kategória többi tagjára is igaz, de főleg megmagyarázza, miért vettek fel Toyotákat a Suzuki kínálatba: aki feltétlen S betűs jelvény mögött akar ötfős családot utaztatni, annak legalább az ennél egymillióval drágább Swace-ig el kell nyújtóznia. Igaz, ott elveszti a Vitara kellemes magasságát, amitől a beszállás és a csomagtér megpakolása könnyű, illetve ami miatt még fronthajtással is ki lehet vele merészkedni laza terepre. AllGrip összkerékhajtással meg pláne, azzal egész ügyesnek számít a Vitara, bár szerintem az első kötény, illetve főleg mögötte az intercooler túl mélyre lóg. Nem olyan macsó sárdagasztó már, mint elődje, a GrandVitara volt.

A GLX-nél alacsonyabb felszereltségi szinteken elsősorban azzal büntet a Suzuki, hogy a két középső légbeömlő között egy hatalmas fekete műanyag dugó éktelenkedik az időóra helyén. Most végre megtapasztaltam, hogy az időóra tényleg sokkal kellemesebb látvány, és a GLX kárpitozás is finom, mégsem vagyok biztos benne, hogy megéri a hatszázezer forint felárat. Ugyanis a vezetőülést vékony nyári nadrágban valahogy nem találtam kényelmesnek, és mivel korábbi tesztautóban ilyen fel se merült, csak a bőr-műbőr kárpit varrásaira tudok gyanakodni. Mivel GL+ is van automatával, szerintem ott lesz az igazság, az órát meg pótolni kell bontóból, aztán le van a gond tudva. Az óracsoport, illetve a színes kijelző ugyanaz a két változatban, navigálni meg mindenki telefonról fog, hiába van gyári térkép a GLX-ben.

De a lényeg mégiscsak az, hogy a Vitara remekül eljátsza a jó bor szerepét, és képes nemesedni az idővel. Oké, hogy a korai kis turbós motorok problémásabbak, mint az akkor még kapható szívó benzinesek voltak, viszont ez az 1.4 most már sok-sok éve piacon van, tehát remélhetőleg kiegyelték az esetleges bajait. A karaktere, ereje, vezethetősége pedig sokkal jobban illik ebbe az autóba, mint a forgatást igénylő, és olyankor kellemetlen hangú egyhatosé. Sőt, mára a rugózás is kiforrott, kifejezetten kényelmesnek éltem meg ezt a Vitarát, pedig a bemutató idején akadt panasz kollégáktól. Egyszerűen nem látom a hibát, csak egy elfogadható áron kínált, sokat tudó autót, úgyhogy legyen bármennyire fantáziátlan, kispolgári dolog, szerintem a Vitara továbbra is ajánlható.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.