Meglepő kínai autók mulatságos névvel

Az utóbbi időben számos meglepő kínai autóval találkoztunk testközelből. A legújabbak már nem feltétlenül a világmárkáktól ellesett formatervükkel, a kétes minőségükkel, vagy a furcsa nevükkel okoztak meglepetést, elég az MG, a Dongfeng, sőt, a Nio újdonságaira gondolni. A cikkben szereplő típusok többségét nem az európai, pláne nem a magyar piacra szánták, de bármennyire is igyekeznek, azt tudomásul kell venniük, hogy a vevők többsége gyanakvó és bizalmatlan, a furcsaságokat és a hibákat felnagyítva látja. Válogatásunk célja nem a gyártó vagy a típus lejáratása, hanem a szórakoztatás.

Pásztor Csaba – Qoros Young

A kínai Qoros egy számunkra kevésbé ismert autógyártó, ami kimondottan hazai piacra gyárt. A cégnek jelenleg három tulajdonosa van, amik közül az egyik a Chery.

A cég 2017-ben előrukkolt egy crossoverrel, amivel főleg a fiatal vásárlók felé akartak nyitni. A modell nevén viszont nem gondolkodtak olyan sokat, ugyanis az Young lett – vagyis fiatal. A Young egyébként nem más, mint egy átdizájnolt Chery Tiggo 7. A kis fiatalban egy turbós, 1,5-ös benzinmotor van, ami 150 lóerős. Viszont csak elsőkerék-meghajtású.

A kínaiak számára a Qoros Young nem hangozhat olyan rosszul, de mi magyarok a Qorost intuitívan korosnak ejtjük, tehát egy ez koros fiatal, ami egy remek disszonancia számunkra. Egyébként korábban a Qoros próbálkozott az európai piacon, de sikertelenül, viszont ez nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években ne próbálkoznának meg újra. Tehát még megvan az esélyünk arra, hogy új koros autókat láthassunk az útjainkon.

Balogh Bence – Hongqi CA1021 U3

Mintha csak a szovjet gyártókat látnánk, a kínaiaknak sem okozott gondot egy tekintélyes sorozatszámot típusnévként bedobni. Miközben az NSZK-ban éppen felemelte az Audit a Mercedes és a BMW mellé, a FAW-Volkswagen 1986-ban belevágott a C3-as 100-as helyi összeszerelésébe Hongqi, magyarul vörös zászló márkanév alatt. A jól ismert karosszéria mellett nyújtott tengelytávú limuzint is fejlesztettek, ugyanis az 1958 óta létező vállalat felelt az állami járművekért. A szoftverek verziószámához hasonlóan sűrűn módosított kódolások közül mégsem ezt választottam.

A semmit sem sejtető CA1021 U3 név az 1993 és 1998 között nagyjából 500 példányban készült pickupot jelölte. Bár a mellékelt fotón úgy tűnik, mintha egy lemezelt hátsó ablakos  Avantot  látnánk, az íves elem valójában egy doboz, a karosszéria a hátsó ajtó mögött egy gyakorlatilag függőleges vonalban ért véget, a toldást egy sík üveglappal zárták le.

Mielőtt elkezdenénk fejtegetni, hogy a feltűnően kisméretű platót mire használhatták, amire nem lett volna alkalmas egy szeparált rakterű Avant, tudni kell, hogy Kína 2020-ban a világ második legnagyobb pickup piacává vált.

Szentkuti Ákos – Shuanghuan CEO

Sencseni MP3-lejátszó iparmágnásként 2005-ben még fogalmad sincs, mi áll előtted. Az okostelefonos bumm hamarosan beköszönt, gigantikus növekedés áll a piac előtt, és ha jól tudsz fejlődni, az aranybánya hamarosan tonnás tömbökkel fog neked termelni. De addig is érezned kell, hogy megérkeztél – hiszen az elektronikai szekér már 20 éve is rendesen futott a kínaiaknak – nem járhatsz akármilyen autóval. Már csak a neve alapján is a Shuanghuan CEO-t választod: egyrészt tisztes hazai termék, amivel a saját gazdaságodat támogatod, másrészt a CEO név is azt üzeni: a te fejedbe már megérkezett a nyugati vállalati kultúra, te a 21. században már nem főnököket, hanem vezetőket akarsz képezni.

A Shuanghuan CEO az egyik első olyan kínai autó, amit Európában megismerhettünk, persze akkor még nem áráról, a minőségéről és a hatótávjáról esett a legtöbb szó, simán csak mindenki le volt döbbenve azon, hogy milyen pofátlanul koppintották le az első generációs BMW X5 formáját, és bár a kínai bíróság ezt sosem mondta ki, Németországból még ki is tiltották az első szériás CEO-t, ami később több formai módosításon is átesett.

Később persze kiderült, hogy bár a Mitsubishi-tőről fakadó benzines motorok ellenére is egy nagyon rossz autó volt a CEO, a rozsdásodási gondokat és a széthulló futóművet több helyen lehetett olvasni, de nem kell komoly képzelőerő ahhoz, hogy elképzeljétek, milyen esztétikájú, minőségű és szagú lehetett egy ilyen autó beltere akkor, amikor az autógyártást még csak próbálták ellesni a Kínába telepített, nyugati gyártósorokról.

Gulácsi Bence – HNUSP L-DDC

Már a koncepció is végtelenül bizarr: egy kerék elöl, két kerék a B (!) oszlop tövében, majd egy negyedik kerék hátul. Mintha két Reliant Robint hegesztettek volna össze, egymásnak háttal. Az 1,05 literes négyhengeres motor az autó közepén helyezkedik el, és a két középső kereket hajtja.

Ezt a végtelenül bizarr koncepcióautót egy kínai egyetem álmodta meg, amolyan vitaindítónak. A cél egy rendkívül kis légellenállású jármű megalkotása volt, mely erősen védett az oldalsó behatásokkal szemben. A probléma, hogy valójában nem sikerült olyan nagyot alkotni. A 0,22-es légellenállási együttható ugyan kifejezetten alacsony, de egy hagyományosabb formájú autóval sem elérhetetlen, ahogy talán az oldalütközések ellen is akad jobb és elegánsabb megoldás két középső keréknél.

És akkor még ott van a név... HNUSP L-DCC. Random betűk egymás után? Egyáltalán hogyan kellene mindezt kiejteni? Annyit sikerült kiderítenem, hogy a HNUSP az autót megálmodó egyetemre utal, de hogy az L-DDC mégis mi akarna lenne, talán örök rejtély marad.

Petrány Máté – Chery Ant

Chery eQ5, vagyis kínai nevén a Chery Ant. A menő arcok Cherry Coke-ot küldenek a fogzománc ellen, a cseresznyés életérzésből és némi Seat Toledo technológiából Kína kilencedik legnagyobb autógyártójává nőtt Chery-nél pedig úgy voltak vele, hogy elektromos kínálatukat érdemes a szorgos hangyákról elnevezniük. A nemzetközi branding úgyis kissé audisra sikerült, feltehetően teljesen véletlenül. A Little Ant becenevű a Toyota IQ-ra emlékeztető Chery eQ1, tehát logikus volt, hogy a nagyobb, de szintén elektromos eQ5 lett a normál Ant. Még 2013-ban jött ki a Chery Ant Concept, kicsit belepiszkált a Pininfarina is, a világ pedig végre megkapta az Ant e-SUV-ot. Sokkal egyértelműbb az üzenete, mint az eQ5-nek, ha pedig Európában is árulni szeretnék, a cseresznyés hangya tökéletes választásnak tűnik. Persze kár, hogy nem egy Fengyun, mert az meg szinte Italdesign, és a Windcloud tükörfordítás amúgy is mély gondolatokat ébreszt.

Jakusovszky Kristóf – King Long XMQ6121G

Egy kakukktojással készültem, ugyanis a King Long nem autó, hanem busz. Ez a név valószínűleg sokaknak ismerősen cseng, ugyanis a Volánbusz kötelékében is szolgált nem kevés ilyen példány. A kínai ipar kevéssé dicső termékei voltak ezek a buszok, nem is váltak be igazán.

A könnyen megjegyezhető típusú, King Long XMQ6121G buszok borzalmasan silány minőségük miatt már kipörögtek a Volánbusz állományából. Lehet, hogy pont az ambíciózus névválasztás zavarta meg a beszerzőket is: a Kinggel és Longgal is egyfajta bizalmat szeretett volna sugározni a gyártó. Ez még abból a korszakból való terméknév, amikor a kínaiak előszeretettel használtak hangzatos angol szavakat, amiknek még nem igazán volt együtt értelmük.

A király hosszú sem a legszerencsésebb szóösszetétel, hiszen ebben a formában nem sok mindent jelent, cserébe - valószínűleg főleg a gyártó szerint - jól hangzik. A Long még egy védhető állítás, a King azonban nem, hiszen amint az elején is említettem, ezek a buszok nem voltak túl jó minőségűek. Mindenesetre a King Long legelább viccesen hangzik.