Nem vagyok orákulum, nem ismerek minden autót, a véleményem szubjektív, személyes tapasztalataim, érzelmeim alapján alakul ki. Rossznak mondott autóból is van jó, jónak tartottból is akad elhanyagolt vacak. Csak egy nepper vagyok, nem próféta, én is tévedhetek.
Kedves Nepperűző!
Kérdésem nagyon egyszerű és tömör. 17 éves vagyok jogosítványom még elég friss ám autók között nőttem fel. Az lenne a kérdésem, hogy milyen olyan sportkocsit lenne érdemes megvenni amely tényleg élménydús autózást, sportautó jelleget mutat. Erre az autóra 3-3,5 millió forint áll rendelkezésemre. Típusok amelyekben gondolkoztam: - Honda S2000, Mazda RX7 ám ő elég ritka itthon, Mazda MX-5, Nissan 350z, BMW M3 1996-1998-as évjárat. Én saját igényeimnek ezeket az autókat találtam megfelelőnek illetve édesapám, aki autókkal foglalkozik javasolta őket. Felmerült egy rosszabb állapotban lévő autó megvásárlása és feljavítása ami azonban a véges keret miatt rizikós művelet. Várom válaszát, véleményét a fent említett típusokról illetve az esetlegesen felmerülő egyéb más gépjárművekről és ötletekről.
Köszönettel: Bálint
Kedves Bálint!
Leveled nálam landolt, illetve lecsaptam rá, ma én leszek az aktuális nepperűződ, ami jó is, meg nem is.
Jó azért, mert abszolút meg tudlak érteni, mivel minden – általad felsorolt autót – szeretem. Rossz azért, mert jelen állás szerint sajnos szembesítelek azzal a ténnyel, hogy ennyi pénzért idehaza maximum egy tisztességes MX-5-öst vagy nagy szerencsével egy amerikai, szürkeimportos 350Z-t kapsz. Viszont az alapfelállás jó, látom, fontos, hogy a jó végén hajtson a verda.
De ne csüggedj, mire a végére érsz, talán el is fogadod a megoldást, amit én javasolok neked. Vegyük sorban.
3-3,5 millió forint nem kevés pénz, ám nagyon szűkös tud lenni, ha az ember M3-as BMW-re vágyik. Idehaza ennyiért tisztességesen karbantartott, makulátlan előéletű E36 M3-at nem kapsz (E46-ot pláne). Éppen csak nem hajtókaros, átépített driftautó talán, de ha rám hallgatsz, akkor nem is keresel. Továbbmegyek, még az M-es BMW-k Mekkájaként ismert német piacon is forogni kell rendesen, hogy találj közel hibátlant.
Mondjuk 8000 eurótól felfelé már jó eséllyel lesz ilyen, csak ugye mire az bejön az országba, addigra kifutsz a pénzedből (ne feledd az aranyszabályt: a zseton harmada maradjon zsebben!). Ráadásul számolnod kell azzal, hogy egy M-es BMW-hez olyan pénztárca is illik, hiszen a kopó-fogyó alkatrészek (kuplung, fékek, lengőkarok) árai a gyengébb motorral szerelt verziókhoz képest magasabbak.
Nem beszélve arról, hogy egy 300+ lóerős, hátsókerekes, sperrdifis autó még egy gyakorlott sofőrnek is feladja a leckét, az M3 nem viccel és friss jogsival (bár nem vonom kétségbe vezetési tudásodat) kemény és csúnya perec lehet a vége. Mindezek ellenére az M3 (leszámítva az E46 SMG-jének rossz hírét) mindig is csodálatos autó volt, van és jó eséllyel lesz is. De 3 millióért csak sok drága problémát vennél magadnak, nem élményautót.
Az RX-7-est én szívfájdalom nélkül tudnám feledni, de ez nyilván az én hibám, a Mazdások már egyenesítik a kaszát, de akkor is leírom: a Wankelmotor jópofa dolog, de macerás, sokat fogyaszt benzinből-olajból és nyomatékszegény karakterisztikája nekem nem összeegyeztethető egy sportautóval (tudom, nyertek LeMans-t). Idehaza ezt sem mernék venni, egy M3 vagy S2000-es ellenében nem is erőltetném.
Folytatom a rossz híreket, sajnálom, tényleg, de S2000 sincs ennyiért. Mióta nem gyártják, azóta szépen, lassan kultautósodik, egy-egy tisztességes példányért legalább 4,5 millió forintot kell leszurkolni. Remek cucc, manapság a Honda már csak könnyes szemmel sírhatja vissza, csakúgy, mint az NSX-et.
De a te szemed ne legyen könnyes, hiszen két remek választási lehetőség is eszembe jutott hirtelen. Az első – jól érzed – az MX-5-ös Mazda, ami ugyan nem 200+ lóerős, sőt, még 150 sincs, de egy olcsón fenntartható, szögegyszerű és pompás kis roadster. Hosszú utakon halál (tudom, miről beszélek, volt szerencsém egy seggel végigtolni a BP-Essen távot), de egy kis ráfordítással (gumik, fékek, futómű) még pályanapokon is vigyorogtató. A 10th Anniversary MX-5 NB sokak szerint a legjobb változat volt, sperrel, 1.8-as motorral, Bilstein futóművel és hatsebességes kéziváltóval, de mindegy is, melyiket veszed, úgysem kerülöd el a metroszexuális-matricát azoktól, akik nem tudják, milyen jó kis játék.
Én mégsem ezt venném a helyedben, hiszen ha lehetőséged van rá (értsd. pénzed), akkor – ha rám hallgatsz -, ráröppensz egy patika állapotú E36 318iS-re.
Hopp, ne szaladj el a monitortól azzal, hogy mekkora hülyeség már egy M3 helyett a négyhengeres E36.
Először is 2500-3000 euró fölött már olyat találsz a mobile.de-n, hogy összecsapja a bokáját minden hozzáértő (München környékén nézelődnék.). Másodszor: hosszú utakon sem fárasztó, ráadásul tényleg elfértek benne négyen. Az M44-es motor bírja a strapát, könnyűcske, gyönyörűen pörög fel és a kupéforma csak rátesz egy lapáttal (keret nélküli ablak). Sperr ugyan nincs, de spórolsz annyit, hogy tudjál venni egyet és ne ess abba a hibába, hogy lebecsülsz egy jó iS-t, mert (szerintem) az M3 után a legtöbb vezetési élményt adó modell, annyira egyensúlyban van, bár ezért a mondatért nyilván virtuálisan megköveznek a kommentablakban. Néha még a hazai piacon is feltűnik egy-egy vételre érdemes példány.
Biztosítása, fenntartása sokkal olcsóbb, mint egy M3-nak, a kopó-fogyó alkatrészek ára a többi E36 szintjén van és akad hozzá minden. Újként, megrendelhetően, beszerelhetően. Fokozottan ügyelj a rozsdásodásra, főleg futómű és a difi hátsó felfogatási pontjainál, ne lógjon a futómű, a kuplung ne legyen szétkopva, ahogy a difi sem. Inkább vegyél drágábban, de makulátlant (amennyire lehet), hosszú távon jobban megéri.
Pláne úgy, hogy ha ügyes vagy, még mindig marad annyi pénzed tartalékban, hogy vehess négy pályagumit felniken és bekészíts pár tartalék fékbetétet- és tárcsát.
Aztán már nem marad más hátra, mint kimenni a nyílt napra és rádöbbenni, hogy mennyire jó és kezes autó a 18iS.
Üdvözlettel
Vályi István
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
