Próba: Nissan Leaf

Csapjunk a lecsóba, ne aprózzuk el! A Leaf jó autó, tényleg, még vezetni is kellemes. A környezet védelme nagyon fontos, a kipufogógáz-mentes autózás szép dolog, közös érdekünk, hogy valahogy megóvjuk a bolygót az eljövendő generációk számára, de egyelőre még nem tartunk ott, hogy egy elektromos autóval kiválthassuk a hagyományos modelleket.

Egy e-autóval például nem mehetünk el nyaralni, és ennek egyelőre sajnos több oka is van. Ott van mindjárt a hatótávolság. A Leaf elvileg 175 kilométert képes megtenni egy feltöltéssel, igen ám, de ha az út dimbes-dombos, és sokat megyünk kaptatón, ha autópályán hasítunk nagy sebességgel, ha fűtünk, vagy esetleg hűtünk, vagy csak egyszerűen nagyon sportosan vezetünk, az mind drasztikusan csökkenti az egy feltöltéssel megtehető kilométerek számát. Budapestről a Balaton még megcélozható, de ha ennél messzebb megyünk, egyelőre a belső égésű motort válasszuk!

Annál is inkább, mivel a Leaf egyébként hipermodern, könnyű és kis helyet igénylő lítium-ionos akkumulátorainak 8 hosszú órára van szükségük a teljes feltöltődéshez. Egy nap egyenlő egy feltöltés egyenlő kábé 150 kilométer, ami talán több annál, amit lóháton őseink megtettek egykoron, de még így is kevés a boldogsághoz.

Persze a Nissan árul gyorstöltőt a Leafhez, amivel 30 perc alatt 80%-os töltöttséget érhetünk el, de az egyébként megint csak hipermodern, a régiekhez viszonyítva sokkal kisebb és olcsóbb gyorstöltő azért így sem olyan kicsi, hogy csak úgy magunkkal cipelhessük mindenhová, olcsónak meg aztán végképp nem olcsó a maga 10 000 eurós (kb. 3millió forintos) árával. További rossz hír, hogy sima 220 voltos árammal nem is tudjuk működtetni, akkora az energia igénye.

Azt mondták a sajtótájékoztatón, hogy Hollandiában, ami ugyebár meglehetősen kicsiny ország, máris közel 1500 ilyen gyorstöltőállomás van, így még az is elképzelhető, hogy a fránya Hollandok már idén, 2011-ben elektromos autóval mentek nyaralni. Magyarországon azonban ez a szám sokkal kisebb, egészen pontosan nulla, legalábbis a Leaf egyébként tényleg hiper-szuper, modern és informatív központi kijelzője egyetlen ilyen állomást sem mutatott nekünk a tesztút alatt.

További problémát jelenthet az ár. Azt egyelőre nem tudjuk, itthon mennyibe fog kerülni, hiszen egyrészt csak 2013-ra jut el a hazai, elsősorban budapesti kereskedésekbe az az évi száz darab, amit nekünk szánnak és addig még ki tudja, mennyibe fog kerülni az euró, ha lesz egyáltalán. Másrészt még folynak a tárgyalások arról, támogatja-e az állam ezeket a környezetbarát autókat úgy, mint Nyugat-Európában, ahol átlagosan 5000 eurót nem a vevő fizet ki, igaz, a további 30 000 is szép summa. Igen, a Leaf ára közel 9 millió forint, márpedig ennyi pénzért sok gyönyörű autót vehetünk, amiben ugyan hagyományos, belső égésű motor van, viszont elmehetünk vele nyaralni.

A fent leírtak ellenére van a Leafnek létjogosultsága. A Nissan felmérései szerint az emberek 80%-a nem megy többet napi 100 kilométernél, így mindennapos használatra bőven elég lesz az az e-Nissan hatótávolsága. Na de mi lesz, ha mégis többre van szükség, mert mondjuk nyaralni megy a család, vagy le kell robogni vidékre a nagyihoz, aki eltörte a lábát. Azokra a napokra kell egy másik autó, és ezért drága a Leaf, nem azért, mert kilencmillió az ára.

Persze az üzemeltetése sokkal olcsóbb még a leghatékonyabb hibridekénél is, és a Nissan szerint a szervizköltség is a töredéke, ha a hagyományos kocsikhoz viszonyítjuk, de ezek együtt sem tesznek ki annyit, hogy megérje megvenni a kilencmilliós Leafet, és vele párhuzamosan fenntartani egy másik benzines vagy dízel autót, amit akkor használunk, amikor nem elég az e-autó hatótávja.

Mindezek után azért ejtenék pár szót magáról az autóról is, ugyanis megérdemli. A Leaf megdöbbentően jó lett minden tekintetben. Csinos és egyedi a formája, jópofák a hosszúkás hátsó- és a karosszéria síkjából jócskán kidudorodó első lámpák. Nekem nagyon tetszett a süllyesztett ötödik ajtó is.

Az utastér vidám és modern, az ülések kényelmesek. A Leaf nem kisautó, hossza közel 4,5 méter, ezért hátul is sok a hely. Ott, ahol a nem villanymotoros autókban a váltókar szokott lenni, egy csinos, félgömb alakú gombot találunk, melynek segítségével az előre és a hátramenet, valamint a gazdaságos üzemmód közül választhatunk. A tesztautó körülbelül 10 %-kal hosszabb utat jósolt nekünk, miután ez utóbbit kiválasztottuk.

A műszerfal tele van információval, folyamatosan követhetjük, mennyi energiát használunk el, mikor gyorsítunk és mennyit töltünk vissza lassuláskor az akksikba. A navigáció megmutatja, adott hatótávolság mellett melyek azok a gyorstöltőállomások – ha vannak ilyenek – melyeket elérhetünk.

A Leaf mindent tud, amit egy hagyományos autó. 108 lóerős motorjának köszönhetően a végsebessége 145 km/h, szépen gyorsít, még dinamikusabbnak is érezzük a nagy, 280Nm-es!!! nyomaték miatt. A kormánya pillekönnyű, városban ideális az ilyen szervo. A kasztni nagyon merev, erre inkább az akkumulátorok védelme miatt volt szükség, nem a gyors és pontos kanyarvétel volt a legfőbb szempont. A Leaffel egyébként elvileg kanyarodni is jó móka, hiszen a súlypontja az alul elhelyezett akksik miatt nagyon alacsonyan van, erre azonban a rövid városligeti tesztút alatt nem adódott lehetőség.

Az e-autó elképesztően csöndes, ami nagyon kellemes az utasoknak, viszont rejt némi veszélyt is magában, hiszen a gyalogosok nem hallják, hogy közeledünk. A Leaf nagyobb sebességnél ciripelés-szerű hangot ad egy külső hangszóróból, hogy észrevegyék.

Az Euro NCAP törésteszten szerzett öt csillag, bármilyen fontos, csak száraz információ, az viszont mókás, hogy a telefonunkat hozzárendelve a fedélzeti komputerhez a lakásban is folyamatosan nyomon követhetjük, hol áll a garázsban parkoló autó akkumulátorainak töltése, sőt, az utastér hőfokát is beállíthatjuk, hogy a fűtés vagy a légkondi még a hálózatról üzemeljen, ne pedig menet közben szívja el az energiát.

Jópofa a Leaf, de nem mint autó különleges, elsősorban a tisztább jövő irányába mutató kezdeményezés az, ami nagyon szimpatikussá teszi. Nyilván ez az oka annak is, hogy óriási iránta a kereslet, egyelőre nagyobb, mint a kínálat. Nálunk majd 2013-ban kezdik forgalmazni, ha beindul az európai gyártás is.