Érdekes, de nem lehet megunni. A kezdeti, nagy hype már lecsengett, megfutottuk a kötelező köröket, és azóta tőről fakadó rajongók vagyunk. Illetve azok, akiknek volt már hozzá szerencséje a szerkesztőségben.
Csikóssal nagyjából egyszerre tértünk meg az alap benzinessel, majd elborult az agyam a turbóval, de még Stump Bandi hideg, mérnöki szívét is meglágyította, pedig az övé csak egy szutyok kis dízel volt.
Ordenáré közhely vagy sem: a látszat csal. Tény, hogy a Juke 1.6 DIG-T 4x4 nem olyan ordas nagy kamu, mint egy brahiból másolt doktori disszertáció, hiszen tisztán műszaki szemmel nézve teljes mértékben hihető, hogy jó, mégis: a kutya nem veszi komolyan.
Főleg azért, ahogy kinéz. Nincs értelme újra meg újra leírni azt, amit korábban. A Juke nagyon megosztó forma, inkább rondanák tartják, mint szépnek, én mégis lelkesen mutogatom mind a mai napig a fiamnak, amikor néha-néha feltűnik az unalmas tömegben: odanézz, ott megy egy vicces autó!
Mert a péniszpumpával duzzasztott levelibéka-dizájn inkább vicces, mint szép, kicsit önmaga karikatúrája, kicsit dune buggy, de semmiképp nem szokványos. Szembemegy nagyjából mindennel, amit ebben a méretkategóriában megszoktunk. Egy ufó, expresszionisták és kapuzárási pánikban szenvedők utolsó menedéke a besavanyodás elől. És ennyivel nagyjából le is tudja mindenki.
Pedig a Juke sokkal több egy egyszerű bevásárlószatyornál, csak éppen el kell jutni odáig, hogy ezt ki merjük jelenteni. Mert ami kilóg a sorból, az ratyi, ciki, béna és ennélfogva jó már nem is lehet. Nagy tévedés, ez a Juke ugyanis egy igazi kis hot-hatch-gyilkos. Mindene megvan hozzá és működik is. Lehet háborogni.
Az evidenciák ettől függetlenül maradnak: ez a karosszériaforma a legkevésbé sem praktikus, hiszen hátul alig van hely, ránk szakad a tető, és szűk csomagtartóját jobb helyeken kesztyűtartónak hívják (207 liter), helyenként becsúszik egy-egy sorja vagy kellemetlen tapintású műanyag betét, amitől végigfut hátunkon a hideg.
Szerencsére – a Papp Tibi által már bemutatott Shiro (azaz fehér) felszereltségi szintű, ultraexkluzív modellről lévén szó – eltűntek a középkonzol és a betétek körömlakkszínei, így sokkal elfogadhatóbb lett a beltér. Ez alatt az ultraexkluzivitás alatt nem kell semmi extra hókuszpókuszt elképzelni, egyszerűen csak fogták az eddig legmagasabb (Tekna) felszereltséget, megrakták az összes – amúgy feláras – extrával, némi fehér műanyaggal, fehér cérnával varrott bőrrel, egyedi alufelnikkel, és kész a Shiro.
Így – vajon kit érhet sokként a tény – van mindenünk, amit szemünk-szánk-fülünk kívánhat. Remekül működő, érintőképernyős fedélzeti mindenes központunk. Kis hangszínszabályozás után egész jól szóló audiorendszerünk (bár igaz, Joe Strummer és a Mescaleros jobban feküdt neki, mint Johnny Cash natúr gitárzenéje), tolatókameránk és kétzónás digitklímánk. És persze a Nissan Dynamic Control fantázianevű üzemmódválasztó, mellyel háromféle váltó-szervó-motorkarakterisztika közül választhatunk. De használni csak egyet fogunk: a Sportot. Spórolni nem ezzel a 190 lóerős, 1,6-os turbóval kell, arra ott a dci.
Már a sima, elsőkerekes-kéziváltós, DIG-T-motoros Juke élvezeti értéke és szórakoztató faktora is olyan, hogy Esztergomban naponta ötször imádkoznának Mekka felé fordulva, ha az lenne ráírva, hogy Swift Sport. Ezzel az okos hátsó diffivel és multilink futóművel viszont olyan jól eltalált és összehangolt pazar kis gép lett belőle, amilyet egyszerűen nem vártam. Meglepett, és ez ritkán sikerül bárminek is, aminek négy kereke van.
Pedig – mikor először megláttam a fokozatmentes CVT váltó karját – halkan felnyüszítettem: ne, miért? Miért kell a szórakozást elrontani valami béna váltóval? Csak azért legyen életlen a kés, hogy a butikosné ne vagdalja össze magát, mikor fogalmatlanul kaszabol?
Aztán rá kellett jönnöm:
- hogy léteznek jó CVT váltók is. Mint ez.
- hogy sok reszelgetéssel és teszteléssel képes összedolgozni egy ezerhatos turbómotorral úgy, ahogy azt mi szeretnénk.
- hogy lehet feszes, de nem pattogó, ellenben pontos és kemény futóművet is rakni egy levelibéka alá.
- hogy az aktív hátsó diffi óriási találmány.
- és hogy mennyire hülye is az, aki kizárólag a kinézete alapján ítél meg egy autót.
