Olyan jól sikerült a Nissannak eladni az új 1,6-os dízelmotort, hogy most épp kicsit kihívásokkal küzd az ellátás. Így került képbe az 1,5-ös dCi, ami az árlista elején ül, belépő modellként, természetesen fronthajtással.
A hasmagasság itt is megvan, így nem aggódtam, amikor ráfordultam a Balaton-felvidék földútjára. Tényleg semmi nem ért le a nyomvályús utakon. A leggyengébb motor ellenére még az autópályán se volt gond, simán lehet vele száguldani, persze ne egy Porsche gyorsulását várjuk. Itt tűnődtem el azon, hogy az amúgy meglehetősen idegesítő mindenféle segédek közé miért nem fért be a távolságtartó tempomat. Merthogy mindent ugyanazzal a csipogással jelez, és csak a kilométeróra mellett lévő miniatűr ikonokból derül ki, hogy épp mi a nyűge.
A Tekna felszereltségben amúgy az összes asszisztens széria (holttérfigyelő, parkolássegéd, táblafelismerő, sávelhagyás-figyelő, éberségfigyelő), ahogy a 19-es felni is. Utóbbit tudtam volna feledni, mert a magyar utakon gyorsan leharcoljuk, a komfortról nem is beszélve. Viszont - ellentétben más márkákkal - itt opcionálisan kérhetünk kisebb, 17-es kereket is. Ezzel még mindig nem néz ki rosszul, és spórolunk 150 000 forintot.
A belteret gyorsan megszoktam, a sofőrülés nagyon kényelmes volt, simán leautóztam vele 250-300 kilométert. Talán az egyetlen negatívum a nagyobb palackokkal volt, mert az ajtóba és a könyöklőben lévő, amúgy igen méretes tárolóba se fért be egy másfeles. Viszont a csomagtérben remek ötlet a két részre osztott alsó lap, amit felhajtva megoszthatjuk a teret, így nem randalíroznak körbe körbe a kisebb cuccok.
A motor még autópályán se volt zavaró, nagyon alaposan elszigetelték, semmi kerregés nem jutott el a fülemig. A vegyes használatban igen jónak mondható 5,2 literes átlagfogyasztás jött ki, ami egy ekkora bódénak nem is rossz. Országúton andalogva simán elindult 5 liter alá, igaz, még ez is jóval több, mint a gyári 3,8, de hát haladni is akarunk.
A tesztautó most épp 7,7 millióba kerül, ebben minden benne van, beleértve a navigációt is. Ehhez képest például a Hyundai ix35 1,7 CRDi Premium felszereltséggel 7,34 millió, viszont ebben még nincs benne a navi meg a parkolássegéd, amitől pár százezerrel fölé csúszik.
A csajom új kedvence
Úgy alakult, hogy vasárnap délután le kellett ugranunk Veszprémbe. Felhívtam Nyegleót, van-e nélkülözhető tesztautó a szerkesztőségben, így kaptam meg a Qashqait. Mivel szinte végig autópálya, vagy autóút megy, reménykedtem, hogy dízel, és hogy lesz benne tempomat. Szerencsére mindkettő be is jött. A váltó hatsebességes kézi, így alig forgott a motor 130-nál is. A fogyasztása 5 liter körül jött ki.
Kifejezetten tetszett, hogy milyen nagyok a tükrök, és ezért mennyire jól lehet bennük mindent látni, illetve a hatalmas üvegtető. Bár ez a hátul ülőknek még jobb lehet. Veszprém jellemzően rendezett és szép, de így is sikerült egy kátyút kifogni, ami a nagy felni, peres gumi kombinációval olyan érzés volt, mintha egy szakadékba zuhantunk volna. Persze megértem, aki összeválogatta az extralistát. a felnik sokat dobtak a fehér autó összképén. A rádió elvesztette néha az adást, de ez csak valami szoftveres bug lehet. A Qashqai mindig is tetszett, és így, hogy kipróbáltam csak még jobban megerősödött amit gondoltam: még pont jó méretű, kellemesen magas, jópofa autó. A barátnőm azóta is erről áradozik. Kéne.
Perkó Rudolf
