Év Autója, döntős autók: Seat Ibiza

Mortefontaine – a vérzivatar előtti utolsó percek az Év Autója-díj kihirdetése előtt. Hét autó maradt fenn a rostán, de két hét múlva csak egy távozik élve. Oké, túlzok, hiszen az a hét kocsi, amelyik bekerült, már biztosan tud valami különlegeset 2018 négy tucat új autója közül, de az is biztos, hogy az irigyelt díjat csak egy kapja meg.

A minap, a mortefontaine-i tesztelést megelőző napon, az Év Autója nagygyűlésen választottunk egy teljesen új zsűrielnökséget, de a konferencián az is előkerült, hogy bátrabban kellene szavaznunk. Szerintem a megjegyzés főleg azoknak szólt, akik rendre a mindenféle alsó-közép- és középkategóriás Opeleket, Volkswageneket, Peugeot-kat, Renault-kat teszik első helyre a listájukon, és a technikásabb, drágább, sportosabb, élvezetesebb kocsik vonzereje mellett elsétálnak. Aztán hogy a bátorságra buzdítás az elkövetkező másfél hét alatt (az a szavazási határidő) hat-e a kollégák ítéleteire, nem tudom. Én mindenesetre – köszönöm – elég bátran szavazok már évek óta, úgy gondolom. Ha valaki nem hiszi, itt minden zsűritagnál egyenként megnézhető, milyen indokkal választotta ki a kedvenceit.

Ha tehát a kisszívűséget elmossa idén a bátorsághullám, az Ibiza nem lesz különösebben esélyes. Pedig amúgy éppen az az autó, ami az eddigi, újabb kori Év Autója-hagyományok szerint megnyerné a szavazást. Ahhoz képest, milyen kicsi (hiszen kisautó), kifejezetten tágas – a cseh kolléga megjegyezte, hogy a felesége Ford Focus I-eséből tett át a múlt héten egy Ibiza tesztautóba két gyerekülést, és elcsodálkozott, mennyivel jobban befértek hátra. Holott, mint tudjuk, a Focus I hátul még tágasabb is volt a II-nél... Szóval nem kicsi, csomagtartója is van, mind a 355 liter, hozzá meg két különböző szinten rögzíthető is benne a padló – már a drágább változatokban, mondjuk.

Egész jók a motorok, a karosszéria egyben van, masszív, a formaterv a maga módján elegáns, finom a design (bár egy olvasónk szerint pont olyan, mint a Fiat Stilo volt...), belül pedig precíz, kellemesen, épp csak kicsit díszes. Egy FR-kivitelt kaparintottam meg tesztre, ami manapság már csak optikai sportosságot, nem pedig valódik jelent. Ettől még az ülések sokkal jobbak benne. Videót is készítettem, hiszen ezeknek a mortefontaine-i beszámolóknak ez a lelke, kicsit látható, milyen beülve, haladva az autó. Van egy jó adag gördülési zaj benne (mondjuk, a Mortefontaine-környéki utak extra rücsisek, ezeken minden jobban surrog), a motorzaj viszont egészen visszafogott, ezt hallhatják is a felvételen.

Egyliteres, benzines, 90 lovas turbó, kézi ötgangos, s véletlenül (pedig a seatos átadók azt mondták, nem az) egy CNG-s változat, amit elhoztam. A különbség magunk közt szólva nem nagy a benzineshez képest: itt nem lehet két helyzetbe hozni a csomagtérpadlót, mert alatta lakik a földgáztartály, üzemanyagmérőből meg kettő van: a fordulatszámmérőben a CNG-szintet, a sebességmérőben a benzinszintet mutatja az autó.

Csomó vezetéssegítő benne, egy tisztességes rugózás, kellemes úttartás és egy szuper ár – az Ibiza a klasszikus Év Autója-díjnyertes megtestesítője lenne. De lehet, hogy idén majd más szelek fújnak, lehet, hogy a kollégáknak átment valamennyi a noszogatásból. Meglátjuk.