Kényelem mindenen felül!?

Bemutató: Citroen C4 Cactus – 2018.

2018.02.25. 07:09 Módosítva: 2018-02-25 08:12:07

Ha mindabból, ami a C4 Cactus ráncfelvarrásánál eltűnt, levezethető, hogy a céltalan különcségre ma nincs fogékonyság, nem ezek a közízlés legszínesebb évei. A szemünk előtt lett a Citroen punkjából konformista szépfiú.

Külön-külön nézve azt, amit a facelift elvitt, igazából nincs fájdalmas veszteség. A botoxolt arccal hunyorító kopasz ázsiaira emlékeztető orr például teljesen oda. Van viszont egy rendszámnál alig nagyobb hűtőrács a közepén, és a nagy homogén íveket is kinyírták azzal, hogy a két keskeny fényszórót összekötötték vastag krómcsíkokkal. Belakta kicsit a teret felfelé a ködlámpa, sőt, még egy szolid dizájnnyílás is lett fölötte. Honnan ez a sok hely az orron? Hát nincs többé Airbump, leginkább onnan.

Az eddigi C4 Cactus csak extrém villanás volt az autódizájn-történelemben, most már kimondhatjuk. Az extrémsége az apró kreténségeken túl az Airbumpból eredt. Körbepakolták ezzel a szivacsosnak látszó, valójában kemény műanyaggal, de soha senki nem fejtette meg, miért jobb, ha ezt a műanyagot lakja le a sok ajtórányitás, mintha a fényezést. Annyi haszna volt, hogy megmozgatta a vloggereket: tele a YouTube kalapáccsal, bevásárlókocsival Airbumpra támadó tesztelőkkel.

Dizájnforradalomnak gyenge volt, poénnak erős, és az embereket nem a humorérzékük mozgatja, amikor pénzüket drágább ingóságukra váltanák. Látszott is a számokon: akinek bejött, megvette az elején, aztán hamar esni kezdtek az eladások. Állítólag sokan voltak, akiknek szivacs nélkül kellett volna az emelt C4, de úgy meg nem volt. A Citroen kétségbeesésében a végén már megpróbálkozott a fényezéssel egyszínű airbumpozással is, hiába. A küszöbnél azért hagytak belőle egy csíkkal, jelezve, hogy ez még ugyanaz az autó, de kimondhatjuk, a kortárs ízlés kiköpte.

Oda a bátor különcség, a közízlés előtti meghajlás elmaszatolásának pedig szlogenje is van: A kényelem az új menő. Ez lett a félidei facelift jelmondata, ami mindjárt érthetőbbé lesz, ha elárulom, mi minden fért egy ráncfelvarrásba a karakter kiirtásán túl. A citroenséghez történelmileg ugye két dolog ragadt. A merjünk kreténnek látszani most nem jött be, megpróbálják a másikkal eladni a Cactus-t. Lett tehát egy tök új varázsszőnyeg futómű, a nemrég kihalt hidropneumatikus rendszer utóda; munkacímen PHC, azaz a progresszív hidraulikus ütközőelemekkel ellátott felfüggesztés.

Bemutatós tesztautóban ne bízz – szól az autós újságírók bölcsessége, de most vagy nem nyúltak bele eléggé a tesztflottába, vagy még annál is könnyebb lesz az új futóműből kihozni egy-egy felütést, mint a bemutatón volt. Nem mondom, közepesen szar útig tényleg nagyon légies, látatlanban még azt is megadom, ha lett volna a bemutatón macskaköves szakasz, átlebegtünk volna rajta, mint Aladdin Agrabáh-n, de egy városi terepjárónál ez nem érdem, hanem elvárás.

Valójában a PHC nem teljesen új. A C5 Aircoss-ban már ott van, igaz, csak Kínában, Európa ezzel a facelifttel kapja meg. Lényegében hagyományos mechanikus futómű lengéscsillapítóval, rugóval, de kapott két plusz progresszív hidraulikus csillapítóegységet. Hogy miért a progresszív a jelzője, nem tiszta, de a két hidraulikus ütközőnek a dolga, hogy a futóműmozgások végpontjai közelében működésbe lépjen. Ez elvileg egyrészt elkeni a felütéseket, másrészt puhábbra lehetett hangolni a rugóstagokat, amiből jön a már említett varázsszőnyegezés.

Sem költségben, sem komplexitásában nem egy szint a PHC a hidropneumatikus futóművel, nem is kell tőle csodát várni. Ha nekiküldöd a fekvőrendőrnek, ez is tehetetlen, még ha tényleg nagyobb is a tűréshatára, mint a kategóriában szokás. A selling point amúgy sem az kéne legyen, hogy crossoversége mellett milyen kevés jön át az úthibákból, hanem hogy annak ellenére milyen jól tapad az úthoz a C4 Cactus. Mert nem mászkál, és ami egy emelt hasú bárminél még inkább értékelendő: nem billeg a bódé.

Ha nem csak a futóműre gondoltak, amikor kitalálták a szlogent, megértem. Tök kényelmesek az új ülések. 1,5 centit vastagítottak rajtuk, a plusz szivacs pedig a széles, hát mögött/segg alatt lapos felépítéssel még mindig olyan, mintha valaki beépítette volna a nappali tévénézős foteljeit az autóba. Oldaltartásuk nem sok van, legalábbis nem azok a beszorítósak, de nem is hiányzik mindenkinek a versenyülésbe szíjazott Michelisz Norbi vagyok-érzés. Hosszú úton meg jó, hogy van hova oldalazni a szétült combokkal. Ja, aki az automatához korábban kérhető egybepados első üléssorra vágyik, felejtse el, az is eltűnt a facelifttel.

A tér nem lett nagyobb odabent, de nekem eddig valahogy nem volt meg, hogy ennyire jó  a térérzet egy C4 Cactus-ben. Talán az előretolt szélvédő teszi, talán hogy a fentről nyitható kesztyűtartó alatti űr miatt utasoldalon annyi a hely, hogy ölbe férne egy reggelizőasztal. Széltében sincs nyomorgás, bár lehet, hogy itt nem a középkonzol rekeszein kellett volna megspórolni a helyet. Az ajtókba tett zsebek zseniálisak, hátul két másfél literes üveg befér állítva, ami a műfajban felér egy körrekorddal a Nordschleifén, de érthetetlen, középre miért nem jutott több hely. Legalább azt a szánalmas kis teraszt nyújtották volna meg a szellőzőrostélyok alatt akkorára, hogy egy telefon ne essen ki belőle.

Az sem árt a térérzetnek, hogy a tesztautókon mind volt panoráma üvegtető, amitől még az amúgy kategóriához mérten tényleg nem szűk hátsó üléssoron is szellősebbnek tűnik az élet. Árnyékoló nincs, állítólag nem is kell. A spéci üvegre azt mondják a franciák, úgy szűri az UV-t, mint egy 4-es kategóriájú napszemüveg, ami ezen a skálán a legjobb, napszemüvegben a nagyon sötét lencse tudja ezt a Magyar Látszerész Szövetség kisokosa szerint. Ha nyár déli napsütésben tényleg úgy tartja kint a meleget, ahogy a sajtóanyag ígéri, megadom, hogy hülyeség lett volna árnyékolóval elvenni a fejtérből.

Apropó ablakok. Bár látszatra ilyen mélyre nem jutott a ráncfelvarrás, valójában de. Megint csak felsejlik, hogy mi van, ha meg voltunk vezetve a tesztflottával, de nem tudom, mikor ültem utoljára ilyen csendes bármiben. A comfort is the new cool vezérelv alapján vastagabb lett az összes ablak, hangszigeteltek a szélvédőn is, több anyagot pakoltak a tűzfalba és a padlóba. Azt mondják, csökkentettek az aerodinamikai zajokon is, de ötletem sincs, hogyan, miután szétszabdalták az eddig sima orrot szelet nem épp simán vezető elemekkel.

Tartalmas ráncfelvarrás lett ez, még ha új motor most nem is jött. Sőt, egy ideig még a Cactus-szel marad a 80 lóerős alapmotor is, annyi csavarral, hogy ahhoz nem kapható a tök új futómű, megmarad fura átmentetnek a két félgeneráció között. Benzinesből lesz még a 110 és a 130 lovas háromhengeres, HDi-ből pedig a 100 lóerős 1,6-os kezd, de még idén jöhet hozzá egy 120 lóerős dízel.

Ára még nincs, várhatóan marad a négymillió és egy kevés forintért már megvehető crossoverek mezőnyében. Ezt a kategóriát fejben már rég odaadtuk a világháborús generációnak. Nem tudom, ők hogy állnak a szivacsirtáshoz, de ezért a derékbarát futóműért és a hátbarát ülésért hetven fölött talán megbocsátanám a kevesebb punkságot.