Opel is, csinos is, mi baj lehet?

Opel Corsa 1.2t GS Line

2020.01.14. 06:06

Adatlap Opel GS Line - 2020

  • 1199 cm3-es,soros 3 hengeres benzines
  • 101 LE @ 5500 rpm
  • 205 Nm @ 1750 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    9.9 másodperc
  • Végsebesség:
    188 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    4.2 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    5.2 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    3.6 l/100km

Egy új Corsa érkezése mindig fontos, de most különösen nagy a figyelem. Kis túlzással azt is mondhatnánk, most vizsgázik a PSA-csoport terjeszkedési stratégiája. És az első jelek bíztatók.

1982-ben a Corsa A jelentős mérföldkő volt az Opel életében, mint az első modell, amit kizárólag Németországon kívül gyártottak, Zaragozában. Ez ma már nem hangzik nagy számnak, de akkoriban a testvérmárka Vauxhall munkájukat féltő dolgozói sztrájkba kezdtek miatta. Aztán a hullámok elültek, a modell sikeres lett, és a Corsát ma is ugyanott gyártják. Viszont ez az új, F sorozat újra mérföldkő lehet, mert bár a Crossland-Grandland páros behozta a Peugeot-technikát a körbezárt villám mögé, azok új kategóriában jelentek meg. Az évente több, mint kétszázezer Corsa vásárló között azonban sokan vannak törzsvevők, és az ő megtartásuk kulcskérdés.

Az Opelnek ráadásul sürgős lett volna leváltani az elődjét, mert a Corsa E valójában csak egy átöltöztetett D volt, tehát a 2006-ban, még a Fiattal közösen kifejlesztett alapokat ragozta tovább. Állítólag 2017-re készen lett volna már az új Corsa, akkor viszont ráütötték a pecsétet az Opel eladására, és az új, francia vezetés lefújta a bemutatót. Helyette a Peugeot 208 padlólemezén (EMP1), Peugeot-futóművel és -hajtáslánccal vágtak bele újra a munkába az Opelnél, és szülték meg ezt. Ekkora változás fényében nem is sok a két év késés, igazán kár, hogy a szalonba betérő érdeklődők nagy részét nem fogja meghatni, milyen kevés ideje volt a mérnököknek. Ők inkább arra lesznek kíváncsiak, tényleg olyan szép-e a Corsa, mint a képeken?

A kéttónusú fényezés nem véletlenül ilyen népszerű kisautógyártó-körökben, a Corsának is nagyon jót tesz, a piros-fekete kombináció különösen állat. De sima lakkal is működik a forma, bár sok részlet tűnik önmagában soknak, az összkép valahogy mégis kiadja, vagány, széles-lapos hangulatot áraszt. Nem optikai csalódás, tényleg szélesebb az elődnél, és tényleg laposabb öt centivel, ami nagy különbség.

Beszálláskor mégsem vertem be a fejem, mert az ülés is jóval alacsonyabbra került, mint eddig, úgyhogy ha hajlik a derék és a térd, akkor nem lesz panasz. Hátul már nem ilyen rózsás a helyzet, mert bár átlagos sofőr mögött elfér két felnőtt, az ajtórés szűkösnek érződik. Persze ez egy kisautó, nem limuzin, de azért vannak fokozatok, és a Corsa érezteti, elsősorban azoknak szánják, akik csak ritkán visznek embert hátul. Hármat meg pláne csak rövid utakra, mert a szélső utas így már túl közel kerül az ajtóhoz, ahol lehajlik a tető és nem fér el a fej.

A csomagtartó viszont tágasabb lett, legalábbis papíron, 309 liter a kategóriában jónak számít. Melléálltam azonban egy 2014-es Corsával, ami ugyan hivatalosan csak 285 liter, mégis mélyebbnek, és ezáltal, legalábbis szemre, nagyobbnak tűnt. Akárhogy is van, a lényeg nem változott, két embernek utazni is kényelmes, négyen viszont csak beülni tudnak, sok táskát nem fognak tudni bepakolni. És ez így van rendjén.

A tulaj megmondja

Az a bizonyos 2014-es autó egy rokonomé, már a második Corsája, és lecserélni is Corsára tervezi – talán már sosem lesz más autója. Számára szembetűnő volt, hogy mennyivel alacsonyabb az új Corsa, milyen sokkal mélyebben ülünk benne, illetve az erősebb motort és a sprődebb, sportosabb rugózást is kiemelte. Bár a sportosság vádja nem teljesen mérvadó, mert tud az új Corsa puhább és lassabb lenni, mint a 130 lóerős, GS Line tesztautó. Leginkább azonban arra voltam kíváncsi, hogy törzsvásárlóként milyennek látja a műszerfalat, melyről az Opel azt mondja, kiemelt céljuk volt megtartani ismerősnek. Corsás rokonom szerint sikerült, otthonosnak vélte egyből, szóval: küldetés teljesítve!

Az autóvezetés körül mindenkinek megvannak a maga rigolyái, én például szeretem viszonylag magasra állítani a vezetőülést. Biztos alacsonynak érzem magam. A Peugeot-rokonsággal azonban egy jellegzetes Peugeot-hiba is megérkezett a Corsába: ha úgy állítom be az ülést, ahogy szeretném, akkor a középső tükör már olyan alacsonyan áll, hogy jobbra-előre mindent kitakar. Pont, mint a 208-ban, és ez nem vicc, mert ha mondjuk, zebrán akar valaki jobbról átmenni, csak a lábát látom, az arcát nem, pedig fontos lenne tudni, figyelünk-e mindketten.

Ettől eltekintve azonban szuper lett a Corsa vezetői helye, amiről legelsősorban a finom rajzolatú, régi vágású körműszeres óracsoport tehet. Leolvasható értékek, elegáns piktogramok, csinos mutatók, sőt, te jó ég, rendes vízhőfokmérő is van, hát elolvadok! Létezik digitális változat is, amit én csak fotón láttam, de azon úgy tűnik, hogy egy egyszerű téglalap kijelző bénácska műanyag házban – ez a megoldás sokkal szebb.

A kerek lámpakapcsoló, a peckesen magasra nyúló bajuszkapcsolók és a kormány gombjai, ezek tipikus Opel-megoldások, hogy otthonos legyen régi vásárlóknak. De nekem is kezes mindegyik, azzal pedig különösen jót tettek a németek, hogy ragaszkodtak a rendes, gombos-tekerős klímapanelhez. Ráadásul szép lett, bár egy kicsit vicces megoldás, hogy van rajta menü gomb, ami természetesen a Peugeot-eredetű navigációs kijelzőn hívja elő a klíma funkcióit. Miért van erre a menüre szükség? Meg nem mondom. Viszont így, hogy az érintőképernyőn csak a zenét és a navigációt kell kezelni, máris sokkal kedvesebb a szívemnek, ennyi nyomkodáshoz pont megfelelő a kialakítása.

Az is kifejezetten tetszik, hogy az egész műszerfal a vezető felé tekeredik-kanyarodik, szinte már organikus, ahogy elhelyezték a kapcsolókat körülöttem. Talán csak a Peugeot 208-ból ismerős „fekvő” váltókar igényel pici megszokást, de tényleg csak picit, mert végül is logikus, megtanulható, ahogy elhelyezték rajta a reteszelő gombot meg a parkoló állást. A manuális módot jól eldugták, amúgy is csak a kormányon elhelyezett füleket jelenti. Viszont szükség nincs rá, a 130 lóerős motorral kellemes összhangban dolgozik az Aisin-automata. Fék és gázpedál jól reagál, a kellemes fogású kormány könnyű, de nem annyira, mint a 208-ban, minden finom, pont eltalált, nem sok, nem kevés. Az automata Corsa kezelése nagyon tiszta, száraz, otthonos érzés, és ide pont ez kell.

Az Opel egy ideje már sokat ad az ergonómiára, és a GS Line sportülésén ezt érezni is, kemény, németes, jól tart és kellemesen megtámaszt mindenhol. A futómű tényleg lehetne valamivel puhább, de arról szó sincs, hogy rázna, még kráteres felületeken is boldogul, amolyan németesen. Valahol csak be kell bizonyítani, hogy ez nem Peugeot, vagy pláne Citroën.

A jól ismert, 1,2 literes, háromhengeres benzinmotor Corsában kapható csúcsváltozata remek karakter, jól húz, és úgy adagolja a nyomatékot, hogy sosem érezni gyengének, még öt utassal, autópályán sem. Volt viszont olyan pillanat a hideg tesztnapokon, amikor a start-stop inkább hagyta alapjáraton ketyegni, amivel rezgést csempészett az utastérbe. Szép kerek 8 litert fogyasztott a december végi fagyban, a fedélzeti komputer is pontosan ennyit jelzett, tehát az legalább pontos, még ha az étvágy lehetne visszafogottabb is. Kímélő tavaszi országúti guruláson bizonyára radikálisan kevesebbet enne, de azért én a téli városban-elővárosban is alacsonyabbra számítottam, pláne mert keveset ültem dugóban.

Szóval a Corsa F jó kis főzet. Átvették a francia étlapról, amit muszáj volt, de sikerült pont annyira németesíteni, hogy saját íze legyen, különösen így, sportos karakterrel. A Peugeot 208 legnagyobb fegyverei a szépség és a beltér eleganciája, ám a Corsa partiban van vele mindkét téren. Ráadásul továbbra is a saját üzemben szerelik össze, tehát aki hisz az Opel minőségben, annak van miért villámot választani oroszlán helyett.

Igen ám, csakhogy most jön a feketeleves: a listaár megmagyarázhatatlanul magas. Ez a 130 lóerős 1.2 turbó csak automata váltóval kapható, GS Line felszereltséggel 6,78 millió forint, és bár az egyes extrák ára nem vészes, a tesztautó így is elérte a 8 milliót. Oké, hogy a hasonló Peugeot 208 még drágább, a legtöbb ellenfél viszont olcsóbb, sőt ennyiért már egész jól felszerelt Crosslandünk is lehet. Pedig az nagyobb, és ami a célcsoport egy részének fontos lehet: magasabb autó, amibe kényelmes ki-be szállni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Corsa 4,3 milliós alapára még pont vállalható, ennél például a Fiesta és Polo magasabbról startol. Tehát úgy néz ki a dolog, hogy a legolcsóbb bérautó-Corsák viszonylag olcsók lesznek, a csúcsverziók viszont még a VW árazásán is túllépnek. Innen nézve olyan, mintha az új Corsa egyszerre akarná leváltani a régit és az Adam-et, azaz egyszerre akarna ékszerdoboz lenni, és tömegével értékesített városi kisautó.

A tudása és a szépsége megvan ehhez, de hogy szükség van-e drága, kicsi Opelre a piacon, azt nem tudom. Hacsak nincs valami turpisság, például vaskos kereskedői árkedvezmény a dolog mögött, akkor, legalábbis a magyar piacon, nem várom, hogy ismét Corsák árasszák el a plázaparkolókat. Aki viszont az ára ellenére mégis beleül, valószínűleg szeretni fogja. Mert kevés hibája mellett ez egy nagyon összeszedett, ügyes autó lett.

Totalcar értékelés - Opel GS Line - 2020

A próbált Corsa tudása 9/10, mert nemcsak mutatós, de kellemes is, nagyon kevés hibával. Ám az ára lehúzza, mert bár minden autó drága, ez azért egy kicsit tényleg túlzás.