Nagyon szeretne sportautó lenni
Használtteszt: Seat Leon FR – 2016.
A III-as Leon volt a hetes Golf olcsó alternatívája - 2016-ban fél millióval olcsóbban lehetett kihozni a szalonból, mint a szinte teljesen azonos felszereltségű Volkswagent. Hatévesen még feszes - bizonyos szempontból talán túlságosan is -, de jó hír, hogy ez a TSI már nem az a TSI.
Gyártották három-, ötajtós illetve kombi változatban, 1,2-es, 1,4-es, 1,8-as és 2 literes motorral és a hírhedt DSG váltóval is, amitől a Jóisten óvjon mindenkit. A tulajt a tesztvezetés győzte meg annak idején, sokkal közvetlenebb a kormánya, mint egy Golfnak, ezáltal vezetési élményben nagyobbat ad, de csendesen belesuttoghatjuk a legsötétebb éjszakába, hogy ugyanazokról a polcokról szedegették hozzá össze az alkatrészeket.
A Seat is ebben bízhatott, amikor 2013-ban kihozták az új Leon-t. A szögletes dizájnnal jobban vonzza a tekintetet, mint a korábbi, ormótlan krumplira emlékeztető forma. A sportos megjelenés és a Golf alá belőtt ár mellett az opciós led világítás volt a harmadik vonzó tényező - alapáron ugyanis halogén izzó járt, xenon nincs és nem is volt. Kívülről elöl-hátul, a beltérben a kormányon és az alumínium küszöblécen diszkrét FR (Formula Racing) feliratok hirdetik, hogy ez nem az 1,2-es alapmodell - az FR felszereltséget csak az 1,4-es, 125 lóerős változattól felfelé lehetett rendelni. Ebbe az 1,4 TSI került 150 lóval.
Ez a TSI már nem a rosszhírű, láncos változat, melyet rengetegen szidtak a feszítőpatron hibája miatt, ami menet közben hagyta szabadon csapkodni a láncot, és az átugró vezérlés rögtön milliós motorfelújítással dobta meg a fenntartási költségeket. Ez viszont már az 5F1 kódú, szíjjal hajtott vezérlésű változat - a szíj csereperiódusa normál használat mellett 240 ezer kilométer, de érdemes preventív jelleggel 200 ezrenként cserélni a vízpumpával együtt.
Ennél a példánynál ez még távol van, hat év alatt 70 ezer kilométer gyűlt benne össze, eddig csak az első féktárcsákat, az akkumulátort és a gyertyákat kellett a kötelező előírásokon felül cserélni. Zavaró hibák nem jöttek elő - esetenként a visszapillantó tükrök megmakacsolták magukat, és nem óhajtottak behajlani, ezt egy szoftverfrissítés oldotta meg, a nyikorgó tetőablakra pedig az évenkénti zsírzás a megoldás.
Leont bár meglepően vad színekben is lehetett rendelni, ez egy biztonsági metálfehér - így már éppen nem unalmas, eladni viszont sokkal könnyebb lesz, mint egy levelibéka zöldet. A piros színnel varrt bőrülések jól mutatnak, egyedül a 18-as felniktől rázott már előre a hideg - gyárilag feszes futómű és a nagy felni kombinációja előrevetíti, hogy a húszforintoson áthajtva megmondod, fej vagy írás - ez egy olyan országban, ahol a csatornafedőket nem tudják az aszfalt szintjébe süllyeszteni, nem feltétlenül szerencsés. Ráadásul ebben a méretben már nem olcsó a jó tapadás, a 225/35 Bridgestone Potenza S001-es papucsok darabja potom 55 ezer körül mozog, attól függően honnan rendeli az ember. A komfortérzeten mindenképpen nagyot javított, amikor felkerült a 17-es téli szett.
Az autó közel full extrás, a fényezésén nem látni az idő múlását, a napfénytetővel a sötét beltér sem depresszív. A belső díszvilágítás piros és fehér színben változtatható attól függően, hogy milyen módban használjuk - normál és eco módban fehér, sportban piros, Individualban pedig a sofőr állíthatja be, melyiket kéri. A kocsiba már utólag került bele a gyári MirrorLink, amely segítségével képes tükrözni a telefont, tehát ha akarom Apple CarPlay, ha szeretném Android Auto - csak ezt szerencsére variálhatjuk kedvünkre. A mostani, modern kocsikhoz képest kicsi a kijelző, azonban magasabban helyezkedik el, mint a konszernbeli testvéreinél, így megfelelő hangolással nappali és esti fényviszonyok mellett is tökéletesen látni lehet. Egy Golfhoz vagy egy Octaviához hasonlítva jobban kézreáll az érintőképernyő, tehát könnyebben lapozgathatunk a multimédia és a kocsi futásáról szóló információk, beállítások között. Gyorsan el lehet érni mindent, logikus a kezelése, és nem nagyon kell gondolkozni, mit hol talál az ember.
A beltér jól tartja magát, a Népítéletben sokan megírták, hogy a sportülések felnőtt férfiaknak már inkább szűkösek, mint passzentosak - nekem viszont kényelmes, és nincs kiülve vagy kiszakadva, nem mondanám meg, hogy már ennyi idős. Majdnem teljes körpanorámám van a kormány mögött, mivel elhagyták a sok helyen megszokott pici háromszögablakot, és engedték hosszan kifutni az üveget. Előrébb vannak az A oszlopok, ennek megfelelően tökéletesen kilátni minden irányba. Vittek még a belső térbe egy kis játékosságot a trapéz formájú légbeömlőkkel, így izgalmasabb, mint egy Golf vagy Octavia, de ennyitől senki nem fog egyik ámultaból a másikba esni.
Ami viszont fájó, hogy bár a sűrűn taperolt részeken az ujjaid alatt a puha, finom műanyagot érzed, de lentebb haladva jönnek a kopogós anyagok és a tapinthatóan bántó spórolás. A középkonzolon meg a kartámasz alatt az évek múlásával borítékolható, hogy zörögni fognak a műanyagok. A facelift utáni verzióban az ajtóborítás már szövetbe vált, talán érezhették, hogy ez 2013-ban még elment, de a következő lehetőségnél gyorsan cserélték. A csomagtér tágas, a padlója két szintben állítható, jól pakolható, így az se lesz probléma, hogyan szállítmányozza haza az ember gyermeke a karácsonyfát.
Bár az autó nem alkalmas komolyabb huligánkodásra, érződik, hogy nagyon, de tényleg nagyon szeretne sportkocsi lenni. Tulajdonképpen nem megy rosszul: 2000-es fordulatig altat, aztán megjön a töltőnyomással a Cupra-érzés előszele. Színházi körítés ezzel megvan, de a nagy előadás elmarad, az FR jelzés és az optika csak ígérget - akinek a bika kell, annak ez szerény lesz. Cserébe egy hagyományos értelemben vett mindenes autó, amely elvan 6,5 literes fogyasztással. A kis pluszt a feszes futómű, a kormányzás és - meglepetésemre - a váltó adja. A manuális hatsebességes vajpuhán csúszik be a fokozatokba, mindenféle ellenállás, erőltetés és akadás nélkül. Igazából lehet kemény csávó módban is használni, egy dolgot nem szeret, ha kiforgatott motornál határozott pakolgatás helyett elkezded rángatni.
Alkatrész megnevezése | Alkatrész márkája | Webshop bruttó kisker ár |
Első féktárcsa (db) | Brembo | 31 218 Ft |
Első fékbetét (garn.) | Brembo | 35 300 Ft |
Hátsó féktárcsa (db) | Brembo | 23 989Ft |
Hátsó fékbetét (garn.) | Brembo | 12 915 Ft |
Levegőszűrő (db) | MANN- FILTER | 9 928 Ft |
Gyújtógyertya (db) | NGK | 7 949 Ft |
Olajszűrő | MANN- FILTER | 4 183 Ft |
Forrás: https://www.bardiauto.hu/
Összességében egy ajánlott vétel, a szíjas TSI-vel kevés figyelemre méltó hibával (vízszivárgás, elektronikai meghibásodások, ülésfoglaltság jelző, vagy a nem behajló tükrök), a dízel társai sokkal több aknát rejtenek. Kevés az eladó példány, a hasonló Leon FR-eket 3,5 (jellemzően a 2013-asok) és 4,3 millió között (2015) hirdetik. Ha valaki a kulcsos indítás helyett a gombosra, az analóg óracsoport helyett a digitálisra gerjed, annak érdemes a későbbi, faceliftes darabokat néznie, ezek ugyanis ebből a generációból még hiányoznak.
Több izgalmat ígér, mint egy Golf vagy Octavia, lehet hozzá vonzódni, hiszen egyedi formája van, csendes, takarékos - tűzijátékot viszont ne várj 150 lóerőtől, cserébe kellemes tettestárs a mindennapokban.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, vizsgáltassa át szakemberrel!
Ismerje meg TotalCheck használtautó-átvizsgálási szolgáltatásunkat.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.