Nagyon szeretne sportautó lenni

Használtteszt: Seat Leon FR – 2016.

2022.01.05. 06:05

A III-as Leon volt a hetes Golf olcsó alternatívája - 2016-ban fél millióval olcsóbban lehetett kihozni a szalonból, mint a szinte teljesen azonos felszereltségű Volkswagent. Hatévesen még feszes - bizonyos szempontból talán túlságosan is -, de jó hír, hogy ez a TSI már nem az a TSI.

Gyártották három-, ötajtós illetve kombi változatban, 1,2-es, 1,4-es, 1,8-as és 2 literes motorral és a hírhedt DSG váltóval is, amitől a Jóisten óvjon mindenkit. A tulajt a tesztvezetés győzte meg annak idején, sokkal közvetlenebb a kormánya, mint egy Golfnak, ezáltal vezetési élményben nagyobbat ad, de csendesen belesuttoghatjuk a legsötétebb éjszakába, hogy ugyanazokról a polcokról szedegették hozzá össze az alkatrészeket.

A Seat is ebben bízhatott, amikor 2013-ban kihozták az új Leon-t. A szögletes dizájnnal jobban vonzza a tekintetet, mint a korábbi, ormótlan krumplira emlékeztető forma. A sportos megjelenés és a Golf alá belőtt ár mellett az opciós led világítás volt a harmadik vonzó tényező - alapáron ugyanis halogén izzó járt, xenon nincs és nem is volt. Kívülről elöl-hátul, a beltérben a kormányon és az alumínium küszöblécen diszkrét FR (Formula Racing) feliratok hirdetik, hogy ez nem az 1,2-es alapmodell - az FR felszereltséget csak az 1,4-es, 125 lóerős változattól felfelé lehetett rendelni. Ebbe az 1,4 TSI került 150 lóval.

Ez a TSI már nem a rosszhírű, láncos változat, melyet rengetegen szidtak a feszítőpatron hibája miatt, ami  menet közben hagyta szabadon csapkodni a láncot, és az átugró vezérlés rögtön milliós motorfelújítással dobta meg a fenntartási költségeket. Ez viszont már az 5F1 kódú, szíjjal hajtott vezérlésű változat - a szíj csereperiódusa normál használat mellett 240 ezer kilométer, de érdemes preventív jelleggel 200 ezrenként cserélni a vízpumpával együtt.

Ennél a példánynál ez még távol van, hat év alatt 70 ezer kilométer gyűlt benne össze, eddig csak az első féktárcsákat, az akkumulátort és a gyertyákat kellett a kötelező előírásokon felül cserélni. Zavaró hibák nem jöttek elő - esetenként a visszapillantó tükrök megmakacsolták magukat, és nem óhajtottak behajlani, ezt egy szoftverfrissítés oldotta meg, a nyikorgó tetőablakra pedig az évenkénti zsírzás a megoldás.

Leont bár meglepően vad színekben is lehetett rendelni, ez egy biztonsági metálfehér - így már éppen nem unalmas, eladni viszont sokkal könnyebb lesz, mint egy levelibéka zöldet. A piros színnel varrt bőrülések jól mutatnak, egyedül a 18-as felniktől rázott már előre a hideg - gyárilag feszes futómű és a nagy felni kombinációja előrevetíti, hogy a húszforintoson áthajtva megmondod, fej vagy írás - ez egy olyan országban, ahol a csatornafedőket nem tudják az aszfalt szintjébe süllyeszteni, nem feltétlenül szerencsés. Ráadásul ebben a méretben már nem olcsó a jó tapadás, a 225/35 Bridgestone Potenza S001-es papucsok darabja potom 55 ezer körül mozog, attól függően honnan rendeli az ember. A komfortérzeten mindenképpen nagyot javított, amikor felkerült a 17-es téli szett.

Az autó közel full extrás, a fényezésén nem látni az idő múlását, a napfénytetővel a sötét beltér sem depresszív. A belső díszvilágítás piros és fehér színben változtatható attól függően, hogy milyen módban használjuk - normál és eco módban fehér, sportban piros, Individualban pedig a sofőr állíthatja be, melyiket kéri. A kocsiba már utólag került bele a gyári MirrorLink, amely segítségével képes tükrözni a telefont, tehát ha akarom Apple CarPlay, ha szeretném Android Auto - csak ezt szerencsére variálhatjuk kedvünkre. A mostani, modern kocsikhoz képest kicsi a kijelző, azonban magasabban helyezkedik el, mint a konszernbeli testvéreinél, így megfelelő hangolással nappali és esti fényviszonyok mellett is tökéletesen látni lehet. Egy Golfhoz vagy egy Octaviához hasonlítva jobban kézreáll az érintőképernyő, tehát könnyebben lapozgathatunk a multimédia és a kocsi futásáról szóló információk, beállítások között. Gyorsan el lehet érni mindent, logikus a kezelése, és nem nagyon kell gondolkozni, mit hol talál az ember.

A beltér jól tartja magát, a Népítéletben sokan megírták, hogy a sportülések felnőtt férfiaknak már inkább szűkösek, mint passzentosak - nekem viszont kényelmes, és nincs kiülve vagy kiszakadva, nem mondanám meg, hogy már ennyi idős. Majdnem teljes körpanorámám van a kormány mögött, mivel elhagyták a sok helyen megszokott pici háromszögablakot, és engedték hosszan kifutni az üveget. Előrébb vannak az A oszlopok, ennek megfelelően tökéletesen kilátni minden irányba. Vittek még a belső térbe egy kis játékosságot a trapéz formájú légbeömlőkkel, így izgalmasabb, mint egy Golf vagy Octavia, de ennyitől senki nem fog egyik ámultaból a másikba esni.

Ami viszont fájó, hogy bár a sűrűn taperolt részeken az ujjaid alatt a puha, finom műanyagot érzed, de lentebb haladva jönnek a kopogós anyagok és a tapinthatóan bántó spórolás. A középkonzolon meg a kartámasz alatt az évek múlásával borítékolható, hogy zörögni fognak a műanyagok. A facelift utáni verzióban az ajtóborítás már szövetbe vált, talán érezhették, hogy ez 2013-ban még elment, de a következő lehetőségnél gyorsan cserélték. A csomagtér tágas, a padlója két szintben állítható, jól pakolható, így az se lesz probléma, hogyan szállítmányozza haza az ember gyermeke a karácsonyfát.

Bár az autó nem alkalmas komolyabb huligánkodásra, érződik, hogy nagyon, de tényleg nagyon szeretne sportkocsi lenni. Tulajdonképpen nem megy rosszul: 2000-es fordulatig altat, aztán megjön a töltőnyomással a Cupra-érzés előszele. Színházi körítés ezzel megvan, de a nagy előadás elmarad, az FR jelzés és az optika csak ígérget - akinek a bika kell, annak ez szerény lesz. Cserébe egy hagyományos értelemben vett mindenes autó, amely elvan 6,5 literes fogyasztással. A kis pluszt a feszes futómű, a kormányzás és - meglepetésemre - a váltó adja.  A manuális hatsebességes vajpuhán csúszik be a fokozatokba, mindenféle ellenállás, erőltetés és akadás nélkül. Igazából lehet kemény csávó módban is használni, egy dolgot nem szeret, ha kiforgatott motornál határozott pakolgatás helyett elkezded rángatni.

Alkatrész megnevezése Alkatrész márkája Webshop bruttó kisker ár
Első féktárcsa (db) Brembo 31 218 Ft
Első fékbetét (garn.) Brembo 35 300 Ft
Hátsó féktárcsa (db) Brembo 23 989Ft
Hátsó fékbetét (garn.) Brembo 12 915 Ft
Levegőszűrő (db) MANN- FILTER 9 928 Ft
Gyújtógyertya (db) NGK 7 949 Ft
Olajszűrő MANN- FILTER 4 183 Ft

Forrás: https://www.bardiauto.hu/

Összességében egy ajánlott vétel, a szíjas TSI-vel kevés figyelemre méltó hibával (vízszivárgás, elektronikai meghibásodások, ülésfoglaltság jelző, vagy a nem behajló tükrök), a dízel társai sokkal több aknát rejtenek. Kevés az eladó példány, a hasonló Leon FR-eket  3,5 (jellemzően a 2013-asok) és 4,3 millió között (2015) hirdetik. Ha valaki a kulcsos indítás helyett a gombosra, az analóg óracsoport helyett a digitálisra gerjed, annak érdemes a későbbi, faceliftes darabokat néznie, ezek ugyanis ebből a generációból még hiányoznak.

Több izgalmat ígér, mint egy Golf vagy Octavia, lehet hozzá vonzódni, hiszen egyedi formája van, csendes, takarékos - tűzijátékot viszont ne várj 150 lóerőtől, cserébe kellemes tettestárs a mindennapokban.

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, vizsgáltassa át szakemberrel!
Ismerje meg TotalCheck használtautó-átvizsgálási szolgáltatásunkat.

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.