Teszt: Volkswagen ID. Buzz Pro

A Volkswagen hirtelen jött villanyautós flottájából nem mindegyik kelt vágyat. Azonnalit pláne nem. Még szerencse, hogy a 2017-es koncepcióval meglepő hasonlóságot mutató sorozatgyártott ID. Buzz mégis egy roppant kívánatos tárgy lehetett. Gyerek, felnőtt, sokat látott újságíró, teljesen mindegy, mert a rajongás egyetemes. A jó fagylalt tud hasonlót.

Kikapott az Év Autója pontozáson a Jeep Avengertől. Részben azért, mert a szakemberek szerint nem elég hatékony, vagyis sokat fogyaszt. Ami egyetemes felhördülést okozhat, hogy legalább tízmillió forinttal drágább, mint a kurrens, persze jóval gyengébb, ám mégis hétszemélyes Volkswagen Multivan. Buzz...de tényleg.

Az elektromosból is készül majd hosszabb tengelytávú hétszemélyes, először Amerikának, aztán remélhetőleg Európába is. Addig viszont marad az ötszemélyes Buzz Pro 27 millió forinttól, vagy a bő száz kilóval könnyebb, háromszemélyes és hárommillióval olcsóbb Buzz Cargo. Utóbbi céges reklámfurgonok kiváló alapjának bizonyult az utóbbi hónapokban.

Ez a tesztelt Buzz Pro az 1.87 millió forintos cukorfehér/limesárga metál fényezésével és egyéb kényelmi extráival jóval harmincmillió fölé csúszott. Innentől ez pusztán érzelmi döntés lehet, annak viszont egészen racionális.

A pasztellszínek a beltérben korábban is jól működtek a Volkswagen retrós modelljeiben, ám az ID. Buzz még magasabb szintre emeli a letisztult, mégis vidám hangulatot. Kár, hogy ennyi pénzért a szépen ívelt és első blikkre bambusznak, esetleg más miniálisan kezelt fának képzelt dekorációs burkolat valójában egy olcsó műanyagdarab. Egyéb területeken is érződik némi spórolás, hiszen a fényezés az ajtók rejtett szegleteiben egészen haszongépjárműves minőségű. Nem csoda, ha egyszer úgy is gyártják, hiszen a hannoveri üzem büszkesége.

Hátsókerékhajtás és 150 kW az állandómágneses motortól. Vagyis 201 lóerő a korrekt tengelyen. Ez annyi, amennyit a hosszú tengelytávú Multivanben kapunk, a kétliteres benzinmotorral szintén harmincmillió forinttól. A Buzzban persze ott az elektromos nyomatékleadás is, 310 Nm pedig egész fürgén mozgatja az amúgy üresen is két és fél tonnás villanybuszt.

Mint oly sokszor, a sport mód a Buzzban is teljesen értelmetlen, miközben az eco sem spórol sokat a hatótávon. Normál üzemmódban viszont egyszerűen csak egy élvezetes elektromos autó. Elég puha az úthibák ismételt elnyeléséhez, cd 0.285-as légellenállási együtthatójával partner a tempós szakaszok kihasználásában is, miközben végig kellemes utazóautó marad, némán falja a kilométereket.

Szűk utcákban, parkolásnál az is jól jön, hogy a fordulóköre csak 11.09 méter. Pont egy méterrel több, mint az aktuális Volkswagen Golfé, hiszen 43 centivel hosszabb, és a tengelytávban is van harmincötnyi különbség. A rövidebbik Multivan ugyanezt tudja.

Ami a hosszabb utazásokjat illeti, természetesen értem a hatótávos aggályokat. Töltőpontok szempontjából már a fővárosban is durva a szórás a kerületek között, ám ha Magyarországon tényleg a ritkán látott vidéket szeretné felfedezni valaki pont az elektromos autójával, jobb, ha teljesen töltött akkumulátorral indul útnak. Szerencsére ezeken az alternatív aszfaltcsíkokon amúgy sincs autópályás tempó, ezzel arányosan pedig a hatékonyság is nő, főleg lejtmenetben.

Az ID. Buzz reggel 92 százalékos töltöttséget mutatott, majd erősen változatos útviszonyok közt, kis pályázással és számos domb leküzdése mellett öt óra alatt kétszáz kilométert tett meg, hogy aztán 40 százalékos tartalékkal zárja a kalandot. Ez további 174 kilométert hagyott a cellákban, pedig a Buzz a biztonság kedvéért konzervatívan becsül, aztán inkább jobban teljesít.

Ha már a biztonság, ezekből az újrahasznosított műanyagok felhasználásával készített, mellesleg roppant kényelmes kartámlás ülésekből némi önvezetésre is buzdíthatjuk a Buzzt. Csupán további opciós csomagokat kell kipipálni hozzá, milliókért.

A Travel Assist és a Lane Assist kombinációja ettől még ügyes. A Buzz látja és érti is a táblákat, figyeli a gyalogost, a biciklist vagy a cserkésző rókákat, és remekül felkészül a körforgalmakra is, még ha a kigyorsítások olykor-olykor kissé életszerűtlenek is. Ilyen hévvel beesni egy körforgalomba nagyjából olyan, mint előtte két percen át fix negyvennel haladni a lehajtón felfelé. A gépek nem úgy vezetnek, mint az ember, hisz szabálykövetőek. Így is egyre magabiztosabban segítenek a pihenésben.

Akad hát pár digitális mutatvány, a Volkswagen nem fukarkodik velük 2023-ban. Természetesen ott az applikáció is, meg a vezetéknélküli mobiltükrözés, az indukciós töltés a két USB-C bemenettel a műszerfalon, plusz egy USB-C töltővel elől, és további néggyel hátul. Ne feledjük az ambient belső világítást sem, harminc színben. Ám a legnyugtatóbb színek mellett is zavarni fog a fűthető szélvédő, hisz látom a szálait. Tudom, ne fókuszáljak közelre. Mindig csak előre.

A tágas terrárium, amit a Volkswagen az ID. Buzz műszerfala elé épített, pont annyira lesz tökéletes hőcsapda a melegben, amennyire egy rendes hüllő elvárná tőle. A hatalmas üvegfelületek a MEB-platform legizgalmasabb járművén növelik a térérzetet és segítik a kilátást, ám kihasználatlan helyet is jelentenek az autó orrában, melyben a fix technika miatt amúgy sincs tárolóegység. 

Hátrafelé ellenben ott a kamera, bár a téglatest alakzat segít a parkolásban akkor is, ha a helyet kereső automatika már rég feladata a környezet elemzését. Mert hogy a pesti utcákat látva feladja, azt garantálhatom.

Megoldásként ott a város elhagyása, 402 kilométeres hatótávval, bátran. Ennyi általában elég lesz, hiszen aki messzebb ingázik, ráadásul mindig csak a pályán, amúgy sem a Buzz célközönsége. Ez az autó egy bizonyos életstílus most még páratlan kiegészítője. A VW busz, csak még divatosabban. Ijesztően könnyen koszolódó beltéri árnyalatokkal, menő pohártartóval.

Nem hibátlan, hiszen van, amin ebben a körben már nem tud javítani Wolfsburg. Ők is rájöttek, hogy elég gyatrák a kapacitív gombok a kormánykeréken, de az ID. szériában már ezek maradtak. A klímaállítás is teljesen digitális, ráadásul a lámpakapcsoló gumírozott felülete is pontatlan, vezetés közben nehezen használható. Egyszerű funkciók, amiket nagyon túlgondolt a Volkswagen.

Az ID. Buzz mégsem bonyorult. Elérte, hogy minden nap menni akarjak vele, és azt is, hogy elégedetten szálljak ki abból a feláras kapitányi székből. Aki egyszer rákap a Volkswagen buszos érzésre, nehezen engedi el a formát, az üléspozíciót, a barátokat hátul, és persze a Buzz esetében 1,121 – 2,205 literes hátsó csomagteret. A Cargoban még aludni is lehet, megvan a hossza hozzá. A Pro másra való, és talán pazarlásnak is tűnik öt üléssel. Majd meglátjuk, milyen héttel.

Ezzel a rövid tengelytávval, 201 lóerővel és a Buzz ehhez a teljesítményhez hangolt futóművével lehet játszani. Az elektromos hajtás bármilyen fordulatról meglódul, az elől MacPherson, hátul pedig többlengőkaros rendszer pedig jól kezeli a tömeget. Közben meg mindenki nézi, és mosolyog. Fotók, integetések. Általános öröm, amit egy jármű generált. Egy merész villanyautó.

Még téligumikkal kaptam, céges töltő pedig van, tehát elméletem szerint jól meglehettünk volna jövő tavaszig. Más kérdés, hogy a Porsche Hungaria udvarán láttam egyet babérlevélzöld metálban is, és azóta az kéne. Egyszínű, úgyhogy egy hétszámjegyű összeggel még olcsóbb is.