Menetpróba: Opel Astra Electric GS

Az Opel 2024-től áttervezett logót tesz az autóira. Rüsselsheimből főleg azt az üzenetet szeretnék átvinni a köztudatba, hogy 2028-ra már teljesen elektromos lesz a márka kínálata. Egyszerűen nincs megállás, az Astra akkumulátoros verziója pedig maximum 156 lóerővel és a WLTP szerinti 418 kilométeres ígérettel keresi vásárlóit, 14 és 16 kWh közti fogyasztással az 54 kWh-os akkukapacitás ellen.

A matematika jelen állása szerint ez 335-385 kilométeres valós hatótávot jelent egy átlagosan esős nyári délutánon.  

Ez a BEV tud ennél takarékosabb is lenni, csak éppen nem normál használatban. Az elvárás viszont a hajtáslánctól függetlenül ugyanaz, hiszen ez továbbra is egy Astra. Fejlettebb, szerintem szebb is, mint az előző, valamint immár tisztán elektromos is, de ettől még egy Opel Astra, a szokásos feladatkörrel.

Mielőtt mélyen belemennék az Astra Electric menetdinamikai jellemzőibe, hadd mutassam meg, valójában miért is mentem Berlinbe. Nem titkolhatom, hiszen az Opel Rocks-e csak egyedi rendelésre kapható Magyarországon, így ezt az alkalmat nem lehetett elszalasztani, ha már itthon a Citroën Ami és a Fiat Topolino sem lesz sűrű látvány.

Az Opel nem volt rest, és megmutatta a teljes elektrifikált palettáját, beleértve az Opel Motorsport Corsa-e Rally versenyautóját is. A jelenlegi kínálatban ott van még a Combo-e, a Mokka-e, a Zafira-e és a Vivaro-e is, már a benzines plug-in hibridek mellett. A Grandland következő generációja már szintén tisztán elektromos lesz.

Itt tart hát a Stellantis német ága, a jövőben pedig háromféle akkumulátort helyez előtérbe:

Egyrészt a kisebb energiasűrűségű, várhatóan húsz százalékkal olcsóbb, nikkeltől és kobalttól mentes LFP cellákat. Másrészt a nikkeles, vagyis Ni-Mn-y katódú, 600-700 Wh/L teljesítményű kemikáliát, mely 2026-tól Cell-to-Pack, vagyis egyedi modulok nélküli felépítéssel kerül majd az autókba. Harmadiknak pedig ott vannak a szilárdtest-akkumulátorok, a remények szerint szintén az évtized második felétől.

Platformok tekintetében már néggyel számol az Opel, hiszen szükség lesz létravázas pickupokra is. A moduláris STLA legkisebb verziója 500 km-es hatótávval és 70 kW teljesítménnyel érkezik. Az eggyel nagyobb 125 és 180 kW között 700 kilométert tud majd, a nagy STLA pedig 800 kilométert párosít 150 és 330 kW közé eső maximumokkal. A létravázas ugyanennyit ajánl majd, hiszen a magasépítésű Opelekben jut hely az extra akkumulátoroknak.

Az Astra Electric még más iskola. A maga módján visszafogott, mintha pont annyira akarták volna dinamikusra faragni, hogy senkinek se fájjon benne az elektromos átállás. Sport módban 156 lóerő 270 Nm nyomatékkal, hogy a százas sprint meglehessen 9,2 másodperc alatt, majd viszonylag gyorsan kövesse a limitált végsebesség is, óra szerint 172 km/h-nál.

Sajnos sportba kapcsolva túlzottan kapkodós a pedálreakció, így városban értelmetlen is. Normálra visszatekerve már csak 136 lóerőt és 250 Nm-t szabadít fel a rendszer, míg a takarékos alternatíva 108 lóerő és 220 Nm kombinációja. Padlózásra viszont bármelyik állásban rendelkezésre áll a maximum.

Az Astra Electric csendes, kényelmes, és a reptéri körgyűrűn, valamint a német főváros dugókkal terhelt belvárosi forgalmában szerzett limitált tapasztalataim alapján kellően agilis is, ami viszonylag alacsony tömegének, valamint a 18-colos aero-kerekekre szerelt Michelin abroncsoknak köszönhető.

102 cella 17 modulban, folyadékhűtéssel és hőszivattyúval. Az ülések alá pozícionált akkumulátoroktól csavarodási szempontból 31 százalékkal merevebb váz, melyhez kompozit csomagtérfedél is társul az 1,679 kilós súly tartásához. Az elektromos Astra így csak egy kilóval nehezebb a plug-in hibridnél.

Az Astra Electric ezzel a GS felszereltséggel, az ergonomikus sportülésekkel és az Intelli-Drive 2.0 biztonsági funkciókkal egy kellemes autó. Könnyen kezelhető, tűri az úthibákat és bírja az autópálya tempóját is, ha feláldozunk ezért a hatótávolságból.

A GS német ára €45,060, a Sport Tourer pedig csak később jön, így első körben marad az ötajtós, alapból 352 literes, bővítve pedig 1,268 literes csomagtérrel.

A kombi minden bizonnyal kívánatosabb, ám csendes, megfelelő teljesítményű és jó felszereltségű elektromos autónak ez az Astra is elég meggyőző. Érződik rajta, hogy nem akart vele hibázni az Opel, ha már ilyen erős konkurenciával kell megküzdenie még a Stellantison belül is.

A verseny egyre csak keményebb lesz, mivel pedig a márka hamarosan szakít a belsőégésű motorokkal, hamarosan minden zseton a piroson. 350 kilométer továbbra sem a világ, pláne a gyorstöltők hazai tarifáinak ismeretében. Ettől még sokaknak elég lehet, és valószínűleg elég is lesz, hiszen egy Astra.