A divatos SUV-k szinte teljesen elszívták a levegőt a rendes egyterűek elől, de szerencsére a furgonból kifaragott személyautók fölött még nem lendült meg a kasza. Méltatlanul alulértékelt tárgyak ezek: nem csak papíron tágasak, és általában a rajtuk fityegő árcédula se okoz szívrohamot. Sőt, már rég nem tűnnek sprőd, ablakos teherautónak. Nagycsaládosok és baráti társaságok racionális céleszköze, a Ford Tourneo Connect következik.
Már többször említettem, hogy nagyon kedvelem a kisbuszokat: felesleges színház nélkül tudják, amit ígérnek, általában sokkal jobban és szimpatikusabban, mint ahogy azt a júzer várná. Kíváncsi voltam hát a hosszú Ford Tourneo Connectre, ráadásul pont úgy tudtam tesztelni, ahogy kell: elhúztunk vele a haverokkal Pécs mellé egy többnapos kiruccanásra.
KiFordult magából
Az aktuális, 2021-ben bemutatott, vagyis harmadik generációs Ford Tourneo Connect az álcázás – közepesen ügyes – mestere, hiszen a jelenlegi modell igazából egy Volkswagen Caddy. Sokan rácsodálkoznak az ilyen közösködésre, de a furgonok és kisbuszok piacán ez régóta bevett szokás. A badge engineering a gyártóknak remek, hiszen nem kell többféle autót aprólékosan megtervezni, elég csak kicsit elkülöníteni az adott márkához tartozó típusokat.
Azt már sose tudjuk meg, hogy milyen lett volna a Connect, ha az egészet a Ford tervezi, az viszont biztos, hogy ennél egy fokkal harsányabbra rajzolták volna. A Connect dizájnja a Ford jelenlegi formanyelvébe egyáltalán nem illeszkedik: a többi modellen jóval több az íves, gömbölyded részlet, illetve az általános összkép mindnél sokkal színpadiasabb és agresszívebb.
Mi az a Tourneo? Mi az a Connect?
Az a tapasztalatom, hogy sokak számára igen bonyolultak a Ford kisteherautós és kisbuszos elnevezései. Nem hibáztatom őket: Transit és Tourneo néven jelenleg négy-négy modell is fut, és ezeknek a név ellenére nem sok közük van egymáshoz. A furgonok közül a legkisebb a Transit Courier, az egyel nagyobb a Transit Connect, az ennél is nagyobb a Transit Custom, a legnagyobb pedig a Transit, aminek nincs utótagja, V363-nak szokták hívni.
Ezekből fejlődnek ki a soküléses, ablakos, személyszállító változatok, amiket nem Transitnak, hanem Tourneónak hívnak. Az eleve meredek káoszt tovább bonyolítja, hogy a léteznek Transit néven is csapatszállítók – például Transit Custom Kombi –, a Tourneo nevet csak a leginkább személyautós változatok kapják. Érted, ugye?
A Connect ezzel szemben minden formai furfangot nélkülöz: a fazonja szögletes, alig van benne határozott hajlítás, az élei visszafogottak. Még a tesójánál, vagyis az aktuális Caddy-nél is jóval kedvesebb jelenség, hiszen annak az arcát jelentősen vadabbra rajzolták a dizájnerek. A Connect formavilága tehát a többi Fordhoz képest már elsőre is gyanús, viszont az eleje teljesen más, mint a Caddy-é, így elsőre biztosan nem fog feltűnni a rokonság a két autó között. Nekem egyébként bejön ez a visszafogottabb stílusú külső, de valószínűleg lesznek olyanok is, akik inkább unalmasnak találják majd.
Very little disco
Belül viszont nincs kérdés: a Tourneo Connect beltere tökéletesen megegyezik a Caddy-ével. Ezt én határozottan előnyként fogom fel, hiszen a Fordok belső dizájnja távolabb áll tőlem, mint a Volkswageneké. A belső tehát letisztult és kimért, de sajnos az ötletes megoldások és a színek teljes hiánya miatt kimondottan unalmas. Pár színes betét és néhány nem fekete vagy sötétszürke alkatrész hatalmasat tudna lendíteni rajta. A minőséggel viszont nincs gond: nem luxusautósak az anyagok, cserébe szinte semmi nem nyiszogott vagy zörgött, a Connectet rendesen összerakták. A borzasztóan nyikorgó belső kilincs volt az egyetlen idegesítő részlet, de remélem, hogy ez egyedi hiba.
A jégkék mutatók egyértelműen a Fordokat képviselik – a műszerfal nem digitális –, a központi kijelző alatti érintős rész és a kijelzőről vezérelhető klíma viszont a VW hülyesége. Külön korbácsütés jár a kijelzőről vezérelhető ülésfűtésért. Szerencsére az érintőgombok nem vették át teljesen az uralmat: a kormányra jól használható, fizikailag is nyomkodható gombok kerültek, illetve pár egyéb funkció – például szélvédőfűtés – is kapott rendes gombokat.
Habár a belteret nehéz lenne kreativitással vádolni, a kisbuszokban kötelező, praktikus részleteket azért nem spórolták el. Mindenhol rekeszek, pohártartók és tárolók vannak, ráadásul több helyen jó furgonos szokás szerint akkorák, hogy simán elnyelik a másfél literes flakont is. Zseniálisan jó dolog a dupla tolóajtó is: mivel hatan közlekedtünk a Connecttel, ez a kiszállásnál és beszállásnál sokszor aranyat ért. Más kérdés, hogy olyan erővel kell őket megindítani a nyitott állapotból, hogy először azt hittem, hogy reteszelve vannak és meg kell húzni a kilincset, hogy meginduljak.
Cilinderes uraknak, Rolls helyett
A legjobb részt hagytam a végére: a Tourneo Connect belül gigantikus, sokkal nagyobb a tér, mint amit a külseje sugall. Nálam a nagyobb, Grand változat járt, ami 4,85 méter hosszú, a tengelytávja pedig 2,97 méter. Óriási a különbség a kisebbhez képest, arra ugyanis hosszban 34 centit, tengelytávban 21,5 centit ver a Grand. Sőt, még a tolóajtók is hosszabbak: a Grandé 80 centis, a nem Grandé 67 centis.
A nagyobbik Connect csomagtere hét üléssel 650 literes, ami már önmagában is combos, de ha kiszereljük a harmadik sort, máris 1720 literrel gazdálkodhatunk. Ha csak a vezetőülés és az utasülés marad a helyén, és rendes furgonná alakítjuk az autót, akkor sima személyautóktól elképzelhetetlenül hatalmas, 3105 literes hellyel gazdálkodhatunk. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az értékek valamivel rosszabbak, ha csak lehajtjuk, és a helyükön hagyjuk az üléseket.
A fejtér még a harmadik sorban is bőven jó, még magasabb embereknek is, mindenhol máshol pedig több cilindert is a fejünkre tornyozhatunk, akkor sincs közel a plafon. A lábtér és az üléspozíció már véleményesebb: érdekes módon a lábtér a második sorban érződött passzentosabbnak, a harmadikban viszont kimondottan nagynak tűnt. Ugyanakkor az üléspozíció a dönthető második sori ülések miatt középen volt kellemesebb, a harmadik sorban nagyon közel volt a megtévesztően elnevezett, a derék számára ritkán ideális derékszöghöz.
Elvis és a brigád menni Magyarhertelend
Mint már korábban említettem, kitaláltuk a srácokkal, hogy elhúzunk pár napra a zöldbe lazítani. A választás azért esett a Pécs közelében lévő Magyarhertelendre, mert egyrészt nem jártunk még a Mecsekben ezzel a csapattal, másrészt ott találtunk királynak ígérkező szállást.
Így hát magasan lengettem a kezem, amikor szóba került a szerkesztőségben a Tourneo Connect tesztautó, hiszen így két legyet üthettem egy csapásra: egyrészt így befértünk mind a hatan egy autóba, másrészt pontosan olyan körülmények között tesztelhettem az autót, amire tervezték. Rendesen megdurrantottuk a technikát cuccal: hatunk cuccán felül minden kaját is le kellett vinnünk magunkkal. Mindez azért volt indokolt, mert az indulás március 15-ére esett, előre be kellett vásárolni, mert aznap helyben nem tudtuk volna megoldani.
Azt nem mondom, hogy a cuccokat a szellősen tudtuk elhelyezni, a csomagtartóban majdnem a plafonig értek a csomagok, sőt, még az utastérbe is jutott egy kevés. Az se volt könnyítő körülmény, hogy a társaságból a legalacsonyabb arc is 180 centis, és hárman is vannak 190 fölött. Ennek ellenére senki nem panaszkodott a helyre, maximum arra, hogy a Pécs környéki, kanyargós hegyi utakon szar volt a harmadik sorban ülni.
Végül senki nem rókázott, és a Connect is tökéletes eszköznek bizonyult. A futómű remekül állta a kihívást maximumra pakolva is, sőt – nyilván nem véletlenül –, még jobbnak is tűnt akkor, amikor volt benne sok cucc meg sok ember. A fogyasztás is barátságos maradt a benzinmotor, a nagy homlokfelület és a relatíve nagy tömeg ellenére is. Érdekesség, hogy mivel a Tourneo Connect váratlanul könnyű, 1586 kilós, az utazós tömeg a számításaim alapján így is mindössze 2,2 tonna körül volt. Utóbbinál elég sok, terheletlenül is nehezebb, kövér autó van a piacon.
Menjél már!
Praktikum szempontjából tehát szinte tökéletes autó a Tourneo Connect, a menéssel viszont nem voltam elégedett. A Volkswagentől hozott, 1,5 literes, négyhengeres TSI-t – amit ebben az esetben EcoBoostnak hívnak – teljesen megfojtották. A 114 lóerő és a 220 Nm eleve nem tűnik olyan acélosnak, de még ezekre az értékekre is egészen sokáig kell várakozni. A motor kétezres fordulat alatt teljesen döglött, olyan, mintha nagyjából 50 lóerős lenne: hiába nyomtam, mint süket a csengőt, egyszerűen nem történt semmi. Kétezer fölött amúgy érkezik némi póver, de ezt a működést azért szokni kell.
Gangolgatni kellett hát megállás nélkül, mint a vesztés, és ez se tartozott a Connect erős pontjai közé. A váltó pontatlan, a fokozatok kiosztása hosszú, és a kuplung is szörnyen érzéketlen. Utóbbi fogáspontja ráadásul szokatlan helyen van, és egy brutál erős rugó tart ellen a pedálnak, hogy garantált legyen a kellemetlen bakkecskézés. Van itt azért pozitívum is, ami sokaknak lesz jó hír: a sokszor erőltetett forgatás látszólag nem sok hatással van fogyasztásra.
A közel 800 kilométeres tesztidőszak kétharmadában hat fővel és csomagokkal tettem meg, egyáltalán nem vezettem spórolósan, a Connect mégis beérte 8 literrel 100 kilométerenként. Bár ez több, mint a 6,7 és 6,9 liter közé saccolt katalógusadat, ilyen felhasználás mellett kimondottan barátságos értéknek érzem.
Meglékeli a tárcát?
Ez a hosszított, Tourneo Connect Grand ezzel a viszonylag gazdag, Titanium felszereltséggel, 1,5 literes, 114 lóerős EcoBoosttal – ami TSI –, manuális váltóval 13,7 millió forintnál kezd. Ha ehhez még beikszeljük a giga Titanium csomagot 1,3 milláért, amiben vannak harmadik sori ülések, adaptív LED-es fényszórók, vezeték nélkül CarPlay, nagy érintőkijelző és egy csomó más izé, majd hozzácsapjuk még ezt a szép metál bordót két kilóért, akkor is csak 15,2 milliónál járunk. A mai árak mellett ez igazán jutányosnak tűnik egy ennyire sokoldalú autóért, főleg, ha azt nézzük, hogy ennyiért adnak egy jobban felszerelt kompaktot is manapság.
A 4,85 méter hosszú, 2,97 méteres tengelytávú Tourneo Grand Connectnek konkurensek szempontjából egész jó dolga van, hiszen most épp kevés, méretben is hasonló modellt lehet kapni. Azért akad alternatíva: ott van a közvetlen tesó, vagyis a Volkswagen Caddy, vagy épp az Opel Combo XL. A méreteiben a Forddal szinte teljesen megegyező, 114 lóerős TSI-vel és hatos manuállal szerelt, hosszított Caddy Life Maxi 14,4 milliónál indul. Utóbbinál a felszereltség része a harmadik üléssor. A 4,76 méter hosszú, viszont szintén 2,97 méteres tengelytávú Combo XL csak 130 lóerős dízellel kérhető, amiért hatos manuállal párosítva listaáron 12,8 milliót kell fizetni, a harmadik üléssor felára 390 ezer forint.
Tehát
Az első órákban kimondottan felidegesített a Tourneo Connect a kezdetben gyötrelmesnek tűnő motorjával és a kellemetlen kuplungjával. Bár a technikával később se lettünk a legjobb barátok, a fogyasztás fényében a rosszallásom kisimult, az autó összképe pedig elkezdett tetszeni. Mindig rájövök, hogy zseniális ötlet, amikor egy szállításra optimalizált, éppen ezért belül hatalmas céleszköz oldalába ablakokat vágnak és a belsejét feltöltik ülésekkel. Szimpatikusan őszinte műfaj a kisbuszoké: nem akarnak többnek tűnni, mint amik, tényleg értéket és praktikumot adnak a kifizetett milliókért. A Tourneo Connect ezek között egy kimondottan jól sikerült darab, ami a hibái ellenére is szerethető marad.
