Négy, négy, négy, négy

Ehhez a huszonhat variánshoz már nem elég egy modell. És akkor jött a meglepi: a modellfrissítés nem csak a limuzint érinti, de szokatlan módon a négyajtóssal egy időben debütál az új kombi, az A4 Avant is. " A legszebb kombikat Avantnak hívják", idézte a közkeletű (?) szólást a márkaigazgató és a hostessek lecincálták a fekete pokrócot a következő titokról is.

Tényleg szép. És az a közkeletű szlogen is igaz rá, amit én találtam ki: "a legkevésbé praktikus kombikat Avantnak hívják". A meredek dőlésű, szép, dinamikus, de a rakodóteret csökkentő tipikus Audi-kombis hátfal alatt a limuzin 460 literes csomagtere lehajtogatott üléstámlákkal is csak 1184 literesre bővült - a szépség viszont megmaradt.

Megnyíló határok. Ez az aktuális szlogen. Gondolkoztam, mit jelenthet ez. Audival csak le kell kicsit lassítani Hegyeshalomnál, és már tiszteleg is a határőr? (Egyébként ez valószínűleg így is van, tekintve az állami autópark összetételét.) Audival nem kell betartani az 50/90/110/130-at? (Ld. fent.) De nem erről van szó. A rejtélyt az Audi marketingszakembere tárta fel a harmadik sarokban.

A folyamatos technikai fejlődés egyből bekerül az autókba, tehát amiről tegnap még csak ábrándoztak a mérnökök, azt most Ön vezetheti az A4-es formájában, határok dőlnek le, teccikérteni? PDTDI, Quattro, DSG, TFSI, megannyi határnyitogató fogalom. Amíg ocsúdtunk a megvilágosodás okozta bódultságtól, megnézhettük a 3, 2, 1: 4 feliratú sejtelmes óriásplakátokat követő új plakátokat és az új A4 két reklámfilmjét. Nem rosszak, de nem is jók, arról szólnak, hogy nem minden autóban van TDI és csak egyben van Quattro hajtáslánc.

Leleplezték a harmadik A4-et, egy szép kis kétezres dízelt is, aztán Vérten Sándor, a PoHu kommunikációs igazgatója kapta meg a szót a negyedik sarokban. Itt egy tényleg jó kis filmet láttunk az Audi sporttörténeti múltjáról - jelesül a Quattro 25 éves történelmének legszebb állomásairól. Röhrl, 500 lóerő, Gruppe B, Blomqvist, Pikes Peak, Mouton: uramatyám, ez már történelem, de öreg vagyok. Nosztalgiázzon velem egy kicsit, megéri!

És akkor vissza a jelenbe. Valószínű, hogy az új A4-es árlistája nem annyira négy, mint inkább mondjuk huszonnégy százalékban tartalmaz presztízst. A 102 lóerős 1,6-os alapmodell 6,3 millió, a legolcsóbb dízel, a 115 lovas 1.9TDI 7,6 millió forintba kerül. És ezekhez nem jár még az első elektromos ablak sem. Az erősebb A4-esek felszereltségére már nem, csak árukra lehet panasz. A következő benzinmotorral, a 163 lóerőre feljavított 1.8T-vel már 8,6 millió forint az autó ára, a legolcsóbb kétliteres turbó-FSI 200 lóerős és 9,7 millió, ugyanez összkerékhajtással 10,5 millió forint. A 140 lovas kétliteres PDTDI alapváltozat 8 281 000 forintba kerül.

A lista másik végét már csak eltakart szemmel, ujjaim közt átkukucskálva mertem megnézni: 3.2 FSI Quattro TipTronic bő tizenhárom és félmillió, 3.0 V6 TDI Quattro Tiptronic 12 203 000 forint. És ez még csak az A4-es, a belépő modell az Audi limuzinok világába. Ja, az Avant természetesen drágább.

Itt akartam befejezni a cikket, de mégsem merek lelépni valami tragikumot enyhítő zárómondat nélkül. Szóval: tetszik-nem tetszik, az Audi tényleg igazi prémiummárka. Az A4 igazi ellenfele nem a Volvo S40/V50, vagy a Saab 9-3, hanem bizony egyértelműen a hármas BMW és a C-Mercedes. Akinek az Audi technikája kell, de nem akar vagyonokat fizetni érte, az némi kompromisszumkészséggel és kicsi spéttel egy VW-ben, akár még egy Skodában is elégedett lehet. Ha le tud mondani a presztízsről.