A magyar autó tényleg létezik! Jó, nem sokkal magyarabb, mint egy Audi TT, de megnéztük, lefotóztuk, és beszélgettünk a boldog apával, Bódis Kálmánnal.
XIV. kerület, Jerney utca, panelépület, földszintjén utcára nyíló garázsajtók. Bent áll, fekszik vagy lóg a levegőben számtalan többé-kevésbé szétszedett Porsche, no meg a Silver Sting. Sajnos utóbbi sincs egyben. Minden mozdítható kasztnielemet leszedtek róla, ott vannak körülötte a padlón, olyan az egész, mintha legóemberkeként nézném, hogyan épül körülöttem az autó. Modellépítés 1:1 méretarányban.
A zöld
Az ezüstszínű autó mellett áll a műhelyben egy zöld, félig se kész másik példány is, később kiderül, hogy valójában ez volt az első, a prototípus, az ülések mögött még egy korábbi kísérlet, a Honda NSX motorja lapul. A dolgok jelen állása szerint ebből utcai autó készül majd, rendszámmal, forgalmival.
Valószínűleg nem magyar forgalmival, a bürokratikus, értetlen hazai hatóságokkal vívandó szélmalomharc helyett a kocsi alighanem Németországban vizsgázik, ahol ha egy jármű, legyen trike vagy quad, alkalmas a közúti közlekedésre, közlekedhet is. Úgy látszik, nekünk az EU-tagság előnyeiből már tényleg csak a személyis határátkelés jut.
Állítólag sokan vinnék már kiállításra az autót. Az első civil Brokernet január tizedikén, egy bécsi rendezvényen állhat majd ki a közönség elé. Nem lesz olyan erős, mint a Silver Sting, Bódis Kálmán szerint bőven elég utcára úgy 250 lóerő, a zöld gép 2,7 literes Porsche-motort kap majd.
Szólok a sertepertélő szakiknak, mondják, hogy mindjárt jön a Kálmán, addig felveszem a kilátástalan harcot a teremgarázs félhomályával, és fotózgatok. Úristen, egy perccel a megérkezésem után már fényképeket csinálok a 72 éve első magyar autóként bemutatott műtárgy belső szerveiről, csak úgy, az utcáról beesve, furcsa érzés ez egy autóbuzinak. És megjön a Kálmán, nyakában két telefonnal, csörögnek is szüntelen, felmegyünk a galériára beszélgetni.
Bódis Kálmán, a Silver Sting ötletgazdája, építője, tulajdonosa Németországban él, időnként egy bonyolultabb mondat megszerkesztésekor pár pillanatig érezhetően küzd néha a magyarral, olyanokat is mond, hogy Kofferraum meg Bremse.
– '82 augusztusában kezdtem a versenyzést, pályaversenyeken, a német bajnokságban mentem. Akkor nagyon nagy szám volt a Forma Ford 2000, itt ment a - és most sok név, több későbbi F1-pilóta neve jön, akik nekem nincsenek meg, de a Frentzent felismerem -, összesen, nem egy időben persze, vagy harminc Forma–1-es versenyzővel mentem.
– Milyen finanszírozásban versenyeztél?
– Mindent saját magam finanszíroztam. Volt egy kis autójavító
műhelyem, abból éltem, abból versenyeztem. És most a magyar
bajnokságban megyek. Hát, a magyar bajnokság, erről az a véleményem,
hogy banánszervezés, olyan, mint egy banánköztársaság. Nevetséges,
mondom ezt annak ellenére, hogy vezetem a bajnokságot Porschéval. A
Silver Stinggel már indultam két futamon. Pécsett egyik nap a
Porschéval nyertem, másik nap a Silver Stinggel nyertem. Budapesten
Bartha Attila kétszer második lett az autóval a DTM-Mercedes mögött,
ami 930 kiló, a Silver Sting pedig 1130 kiló. Csak ez tudta megverni,
de néha olyan is volt, hogy ment a DTM Mercedes előtt.
– Mennyire magyar a Silver Sting?
– Az autó annyira magyar, hogy itt készült, ebben a műhelyben.
Mindene. Motor, futómű, az Porsche, a többi, amit látsz, az itten,
Magyarországon készült. A beszállítók is magyarok.
Magyar autók
Bódis úr szerint a Silver Sting Csonka János kreációi óta az első igazi magyar autó. Azért ez persze nem teljesen így van, gondoljunk csak a Pulira! Kedves Olvasó, ha érdeklődik a magyar autógyártás történelme iránt, olvasgasson Totalcart! Kattintson bátran az első autók , az első gyárak , újabb kori autóink , vagy a MÁG történetét feldolgozó anyagainkra!
A Silver Sting váza az alumíniummonocoque-ból, azaz központi kabinból, illetve rozsdamentes acélcsövekből készült első és hátsó segédvázakból és újra csak alu alsó segédkeretekből áll össze. A karosszérialemeket szénszálas és üvegszálas műnyag kompozitból készítették. A tömeg-teljesítmény aránya impozáns, két és fél kilót cipel egy-egy ló.
A futómű egy az egyben a GT3-as Porsche 911 futóműve, ugyanaz, amivel a szuperkupás Porschék is versenyeznek. A motor szintén innen származik, 437 lóerős Bár szériamotor, az új test megkívánt néhány módosítást. Ottjártamkor épp a váltót buherálták, a hajtóműolaj nagyon melegszik, hőmérséklete a150-160 fokot is eléri néha, ezért egy kis kiegészítő víz-olaj hűtőt applikálnak az oldalára.
