Magyar autó, ráadásul Porsche!

– Láttam, hogy a váltó bowdenes, kézi kapcsolású. Nem gondolkoztatok szekvenciálisban?
– Ezen nagyon sokat gondolkoztunk. De mivel az autót elsősorban hosszú távú versenyekre készítettem, négy-, hat-, tizenkét, huszonnégy órás versenyekre (nemsoká megyünk Dubaiba 24 órás versenyre), arra az elhatározásra jutottam, hogy a GT2-es ferde fogazású szinkronos váltójánál nincs jobb. Ezer lóerőig garantált, legalább húsz éve evvel a váltóval megy a Porsche. Nagyon nagy versenyeket nyertek, most kifejlesztették a szekvenciális váltót, de beszéltem csapatokkal, azt mondják, nem bírják az egyenes fogazású váltók a tartós terhelést. Most minek kísérletezzek egy olyan dologgal, ami nem működik? Ráadásul a kézinek megvan az az előnye, hogy ha fárad a pilóta, és esetleg elvált, mellévált, a kuplungszerkezet úgy van méretezve, hogy elcsúszik, elbírja.

– Te magad is hajtod majd az autót a 24 óráson?
– Persze, persze, hát most én vezetem a magyar bajnokságot, biztos tudod: nyolc futamból nyolcat nyertem Porschéval, talán én ismerem a legjobban az autót. Még Talmácsi is jelentkezett, ő is nagyon jó pilóta...
– Talmácsi Gábor?
– Persze, szuperkupában nagyon jól teljesített. Baumgartner Zsolttal is tárgyalásban vagyok. Jó pilóta, megbízható, minden F1-versenyét teljesítette. Ha minden jól megy, ott lehetünk az első három között. Itthon a szuperkupás Porschékat megvertem vele, saját magamat is megvertem: ilyen a világon még szerintem nem is volt.

A formaterv Peredy Zoltán iparművész munkája, neki vannak elég érdekes saját autói is, a 6-os BMW-ből készült Vanessa vagy a városi Frog , egyszer majd megpróbáljuk ezeket is felkutatni.

A Silver Sting szép és hatékony. A Műegyetem szélcsatornájában sokat reszeltek az 1:5-ös maketten, amíg elérték a 0,28-as cW-értéket. Az esztétikumról lehet vitatkozni, páran azt mondják, túlságosan hasonlít a McLaren F1-re, szerintem kicsit rövid az orra, de a Silver Sting mindenképp formás, kívánatos szupersportkocsi, izgalmas vonal-összekuszálással az ajtókon. A szárnyas ajtók is jól állnak neki, bár eredetileg rendes, oldalra nyíló ajtókat képzeltek rá. De az egyszerűen nem fért el a váz miatt, kénytelenek voltak ezt az extravagáns konstrukciót alkalmazni. Szerencsére.

– A fejlesztési költségek hogy alakultak? Lehet tudni, hogy mennyibe kerül egy ilyen autót összeállítani?
– Nem.
– Nagyságrendileg legalább?
– Erről ne beszéljünk, mert nemcsak arról van szó, hogy egy autót összerakunk, az egész szerszámozás, gépek ott vannak mögötte. Meg az emberek elszántsága, akarata, nem lehet megmondani.

Volt már szupersportkocsi-fejlesztés keleti blokkos szomszédságunkban is, a cseh Tatra MTX jut eszembe. Bódis úr szerint az egy "elbaszott konstrukció", ami inkább olyasmikhez hasonlítható, mint a Marcos, vagy a Pagani, amik nem versenyautónak készültek. A Koenigsegg már inkább jó analógia, de azt sem elsősorban versenyekre tervezték. A Brokernetet meg igen. Gyengébb, mint ezek a híres kis manufakturális autók, de nem is a teljesítmény a lényeg nála, hanem a köridő. A versenyeredmények egyelőre igazolni látszanak a fentieket.

– A legtöbb hozzánk hasonló konstruktőr ott követi el a hibát, hogy innen vesz egy alkatrészt, onnan vesz egy alkatrészt, végül semmi sem stimmel semmihez, káosz, anarchia és végül kudarc. A Silver Sting tisztán Porschéra épül, nem kosárból kiszedett alkatrészekből áll, nem is volt eddig semmilyen gondunk vele. Hosszú távon ez a legkifizetődőbb.

Piaci érdeklődés is van már az autóra. Az olasz Adria pálya tulajdonosai megkeresték Bódis urat, hogy ugyan gyártana már le nekik párat az olasz bajnoksághoz. A kocsikba Alfa-motor és Alfa-futómű kerülne, az olaszok egyelőre négy vázat-karosszériát rendeltek. A technológia, a szerszámok megvannak, a rendelés befutott, már csak az első előleg átutalásán múlik, és indulhat a gyártás. A még nagyobb volumenű termelésre már önként jelentkező üzleti befektetők is akadtak, a gőzhenger indulásra készen fújtat a Jerney utcában.

– Ezt nagyon úgy mondod, mintha közel lenne a szériagyártás. Látszik már, hogy hány éven belül készülhet el az első utcai szériamodell?
– Utcai nem érdekel. Egy van itt, a zöld, az volt az első darab, abból lesz egy utcai változat, de több nemigen lesz. Bőrülés, klíma, elektromos ablak, nem érdekel. Valószínűleg nem fogok eladni utcai autót egyet se, mi ezt versenyautónak gyártottuk, legfeljebb reklámcéllal lesz pár utcai.
– Ha mégis lenne szériamodell, hova áraznád? Mondjuk a Boxster alá, fölé?
– A Boxster 65 ezer euró. Azért ne tévesszük össze, ez egy más kategória.
– Ilyen kis sorozatú gyártásban hány munkaóra alatt készül el egy autó?
– Ezt még a Porsche se tudja, pedig ott dolgozik 300 ember. Nem lehet megmondani, mindig vannak bukkanók.
– Mégis, ez a négy olasz autó mennyi idő alatt lehet kész?
– A beszállítókon is múlik, nem itt esztergáljuk az alkatrészeket, nem itt kenjük a nedves laminátumot, de három hónapnál biztos kevesebb időt vesz igénybe.

És végül jöjjön a név, az autót tényleg így hívják: Brokernet. Szerintem borzasztó, Bódis úr először nem is érti, mi bajom vele, azt mondja, de hát ez jó, például a Rollsnál is volt Silver Shadow, ez meg Silver Sting. Jaj, mondom, nem az a baj, a Sting tényleg találó, de hát ez a Brokernet, milyen márkanév már? Bódis úr szerint semmivel sem rosszabb, mint a Honda, a Rolls-Royce vagy épp a Porsche. Mondom: de hát ezek nevek, nem szponzorcégek, akkor miért nem Bódis Silver Sting legalább? "Jaj, nem, én nem magamat reklámozom, hanem a Brokernetet."

– Ezt sokan összetévesztik: ha valami valaminek a neve, akkor az annak a terméknek a neve, és a cégnek a neve.
– Na jó, de nálunk nem volt autógyártás sokáig, most pedig jön egy új sportautó, és Brokernetnek keresztelik? Ha lesz megint egy autótok, az is Brokernet típusnévvel fut majd?
– Persze, az is Brokernet lesz. Ha pedig más színben jelenik meg, lesz ilyen, hogy Ha lesz kék, akkor Blue Sting, ha arany, akkor Gold Sting (a Sting egyébként fullánkot jelent). De a Brokernet, az a neve. Jó hangzású, nekem semmi bajom a nevével. Az autó az én tulajdonom, hogy a Brokernet nevet kapta, az egy üzleti megállapodás.

És még percekig vitáztunk, de nem jutottunk közös nevezőre. A lényegre vonatkozó bunkó kérdésemre (mennyi volt?) természetesen az obligát választ kapom: üzleti titok. Ez van: Csonka, Rába, Csepel, Pannónia után 2006-ban Brokernet. Ha elkészül majd az utcai változat, ez lesz a forgalmiban is. Brrr.