Delirium De Luxe

A CX kasztnija Citroënnek nem elég erős egyéniség, a DS lélegzetelállító a nem autóforma formájával, kései kortársa, a BX mókás a következetes szögleteivel. Nehéz a DS utódjának lenni, harminc év után a C6 közelített rá egyedül az ős rendkívüliségére, de azt a pozíciót a kultuszgépek között a C6 sem érheti el.

Félreértés ne essék, a CX telivér Citroën, csak a kasztni szolidabb a kelleténél. A DS-sel túlságosan előreszaladtak, nem sok villantási lehetőséget hagyva a CX-nek. És még azt a keveset is lehalászta az SM. Nem tesz jót a gyereknek, ha az iskola előtt megtanul írni-olvasni.

Az 1974-től 1991-ig gyártott autóban debütált kedvencem, a nem bajuszos index, a CX maga pedig Grace Jonesszal mutatkozott be. Tökéletes párosítás, Grace Jones a saját műfajának Citroënje.

A közel öt méter hosszú, háromméteres tengelytávú CX-ben óriási a hely és első perc után feltűnik, milyen kényelmesek az ülések. Közvetlenül a kényelmes 164 és Scorpio után ültem bele, mégis összehasonlíthatatlanul kényelmesebb. Puha, de van tartása, kitámasztja a derekat, tökéletes.

„Miért raktad ide a rádiót?” - kérdezem meglepődve a két ülés közé épített egységről a minden autóján az eredeti állapotra törekvő tulajt. „Hát mert ez a gyári helye és nézd, mögötte ott az előkészítés a másik rádiónak, amit ehhez a két aljzathoz csatlakoztatható fejhallgatókon hallgathatnak a hátul ülők. Egy autó, két rádió.” Aszta, mi ez, Rolls?

Hátulra nem csak külön zene, hanem szivargyújtó és természetesen hamutartók is jutottak, a bagó pár éve lett olyan ciki, hogy az autógyárak már nem keresik a dohányzók kegyeit. De ez mind nem elég, a finom halszálkamintás plüssön sok-sok finom puha hely van, fejnek-lábnak bőven elég.

A lábtér az utasülés előtt a legnagyobb. A középkonzol után eltűnik a műszerfal – az aktív biztonság kora előtt járunk, így könnyű helyet, vagy nagy kesztyűtartót kialakítani, és elegendő a helyet lábnál akár nagyobb kutyának is. A tulajék kotnyeles kis terrierje szerencsére a hátsó ülésen, kutyaszállító kosárban van elszállásolva, én se szívesen engedném szabadon, csak beledumálna a vezetésbe.

A fotókhoz kitekerném az első kerekeket, de egy ilyen képhez itt belső segítség kell, a hidraulikával összekötetésben lévő szervó, amint elengedem, egyenesbe rakja a kormánykereket. Ilyen a BX-ben és az SM-ben is. Az egyenesre törekvő kerekekkel a kapcsolattartást nem szabad elhanyagolni, a trehány kormányfogású sofőr előtt képes és kiegyenesíti a kanyart.

A kanyarodás a kormánytól elvonatkoztatva is érdekesen alakul. A kerekek és a futómű megcsinálják, de a kasztni, az dőőől kifelé. A BX-esek már megtanítottak Citróval kanyarodni, tudtam, nem kell félni, csak a kasztni fog kisodródni a Naprendszerből, a kerekek az ívre tapadnak, veszélytelen játék. Egyszer mindenkinek ki kell próbálni egy hidrósat kanyarban, kicsit olyan, mint körhintázni, nem fogunk elrepülni, de a kört megnagyobbítani annál inkább. Elsőre ijesztő, aztán akár jó is lehet.