Amit egy Fabia tudhat 1,3-ért

2009.07.24. 07:33

Ráadásul a tesztpéldányban a vezetőülés magassága és a kormány távolsága is állítható volt − persze, ez is csak a jobbaknak járt. Ahhoz képest, hogy még ma is akad olyan kiskocsi, amelyikhez felárért sem lehet kérni a tengelyirányú állítást, nem rossz; látszik, hogy a Skoda akkoriban bizonyító ágon volt, amikor 2000-ben kijöttek a típussal. Szokatlanul hátra is tolhatók az első székek, ami jó hír a kifejezetten magas embereknek, bár ezzel megszűnik a hátsó lábtér. Amúgy átlagos elöl ülők esetében hátul gond nélkül elfér egy átlagos magasságú ember lába és feje, de a középső üléssel nem érdemes hosszú utakra kalkulálni, legalábbis felnőttek esetében, mert az utastér keskeny. A Fabiában egyébként a két szélső hátsó ülőhelyen Isofix-csatlakozó is van.

A csomagtartó szempontjából egyértelműen a kombi a legjobb. Az ötajtósé kisautó-méretű (260 l), de értelemszerűen jól pakolható, a szedáné nagyobb (438 l), de szűk nyílású, a kombi mindkettő előnyeit nyújtja. Alapesetben 460 literes, de 1200 liter fölé bővíthető. Igaz, ehhez fel kellett nyitni az ülőlapokat, meg kellett küzdeni a fejtámaszokkal is. A csomagtartó amúgy magas, hosszú és keskeny, de tetőig pakolva már nem hasáb formájú, az ívelt ötödik ajtó miatt.

Az autók külsején nem érdemes polemizálni, de a Fabia belseje egészen lehangoló így egyszínűben, bár léteztek bézs színnel kombináltak is. A maradék ihlete akkor megy el az embernek, ha ránéz a műszerfalra: lényegében vonalzóval rajzolták. Ellenben kisautó létére ma már felfoghatatlanul jó minőségű anyagokból építették meg, és ahogy elnéztem, a műanyag kormányokat leszámítva elég tartósak is. Igaz, az akkoriban a VW-nál egyeduralkodó, teljesen lezárható levegőrostélyok lamellái némely autóban összekócolódnak, de nincs ez másképp egy Passatnál sem. Ebben az Elegance kivitelben a bőrkormány és a váltógomb alig volt kifényesedve, az utastér nem zörgött, elhasználatlansága alapján reálisnak tűnt a 126 ezer kilométer. Bár az eldugottabb részeket nézve úgy tűnt, hogy az autó hihetetlenül koszos lehetett kívül-belül, mielőtt az autocitysek kipucolták.

Ezt leszámítva nagyon pöpec, könnyedén indul, a klímája jól hűt. A motor nem úgy élt az emlékeimben, mint egy nyomatékbajnok, legalábbis alul semmiképp: 4400-nál adja le a maximumot és egy gondolatnyi késéssel reagál a gázra. És valóban, a dízelek vezetési stílusa felejtős, gyorsításhoz kötelező visszagangolni, viszont a 100 lóerős motor tűri, hogy rettenetesen kihúzassa az ember, és így például egészen jó, 12 másodpercen belüli a százra gyorsítás ideje. A váltó könnyen jár és elég pontos, a kuplung kicsit magasan fog, függetlenül a tárcsa kopottságától, de nem kell nagyon combozni. ABS is volt a kipróbált példányban, sőt, még kipörgésgátló is, bár ennek sok dolga nincs, így nyáron.

Meglepett, hogy mennyire normálisan rugózott a Fabia, lehet, hogy már cserélték a lengéscsillapítóit, mert teljesen rendben voltak. A kocsi sajátossága, hogy kanyarodáskor kicsit billeg, ez hamar megszokható, amúgy normálisan kanyarodik, kis orrtolással. Ennek a példánynak egyetlen hibáját találtam: valamelyik első féktárcsa hullámos lehetett, de ez nem tartozik a tragikus hibák közé, viszonylag olcsón orvosolható.

Ami a karbantartást illeti, alapvetően 15 ezrenként van olajcsere, ezt QG2-vel jelzik a típuscímkén a szervizkönyvben, a QG1 jelű példányoknál rugalmas, az igénybevételtől függ az olajcsere időpontja − max. 30 ezer km − és ennek megfelelő, más VW minősítésű olaj szükséges. A motor sajna szíjas, ez 120 ezrenként okoz munkát. A Népítéleten túlnyomó többségben vannak a pozitív értékelések, bár az útjaink eszik a stabilizátor kutyacsontjait. Korai példányoknál viszonylag sok elektromos problémáról emlékeznek meg a tulajok, volt, hogy gariban komplett kábelkorbácsot kellett cserélni − ez nem történt meg minden autónál. Akadt egy-két hengerfejes motor és néha meghal egy-két gyújtótrafó. Nem hibátlan, de a többség mentes a komoly bajoktól, ha pedig akad pár apróság, remek aranybányát találtam Orrmotoroséknál azoknak , akik szeretnek bütykölni. Ami a fogyasztást illeti, az 1.4 16V nem tartozik a legtakarékosabbak közé, akinek ez a fő szempontja, az jobban jár a kisebbekkel: a száz lóerős motor városban 8-10 liter között fogyaszthat.

A belső fantáziátlansága ellenére nem tagadom, egy Fabia Combit gond nélkül el tudnék képzelni magamnak, bár komoly érzelmi kapcsolatra nem számíthatnék. Szenvtelen tárgy, amely a helyváltoztatás problémájára kínál jó megoldást annak ellenére, hogy kiskocsi. A kombinak ráadásul nincs sok alternatívája, talán még a Peugeot 206 SW, netán a harmadik világ nívóját kínáló Fiat Palio Weekend. Vevőként az is előny, hogy iszonyatosan telített a piac Fabiákkal, ezért aztán jó áron lehet hozzájutni − ez finom utalás arra, hogy eladni annál nehezebb.

Egy használt Fabiába...

  • 3143
    kevés három henger
  • 1532
    elég három henger
  • 443
    sok, de sajna nincs kevesebbel

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.

  • Eladó Skoda Fabia vezetett szerviztörténettel. Menj biztosra! Nézz szét a Totalcar partneroldalán a JóAutók.hu-n!