Teszt: Citroën Jumpy - Peugeot Expert - 2016.

Ha csak a papírformát nézzük, szoros versenyben a Citroënnek kell nyerni, mivel abban volt erősebb motor, több extra. De pont ez lett a veszte.

Amikor beültem a Jumpyba, a nyilvánvaló ablaktalanságon kívül a középső tükör hiánya is jelezte, hogy tele hátfallal szállították az autót. Ezzel nem is lett volna gondom, sokat vezettem már középső tükör nélküli autót, viszont a nagy extrarendelésbe becsúszott egy baki. Mégpedig a kétfelé nyíló, üvegezett hátsó ajtó.

Ebben az esetben még annyi értelme sincs, mint amúgy, hiszen nem elég, hogy mindenki látja, mit szállítok, de legalább én se látok hátra. Ráadásul ebben nem is az olcsóbbik, hanem a fűthető üveges (nettó 55 ezer forint) kivitel jutott. A Peugeot is tele hátfalat kapott, de legalább zárt rakteret, ott kicsit átgondoltabb lehetett a rendelés.

A Citroënbe sikerült rendelni egy elektromos tolóajtót is, ami tök jó, és látványos egy kisbuszban, de ha terítőjáraton lennék, a nap felére már igencsak gondolkodnék, hogy lehet kiiktatni, mert olyan lassan nyílik. Oké, kézzel is nyithatjuk, de akkor az elektromotor fogja vissza. Pozitívum, hogy kulccsal is tudjuk nyitni, sőt, lehet rendelni alárugdosós nyitással, ami tele kéznél tényleg megfizethetetlen. Ez sajnos nem ilyen volt, így maradt a lassú idegbaj 120 ezerért, meg áfa.

Mivel fagyos volt az idő, minden reggeli indulás jégkaparással indult. Ki is derült, hogy a szélvédő közepét a 178 centimmel plusz jégkaparó már nem érem el. És az is, hogy fellépő nem lévén csak a gumira állva, a motorháztető peremébe kapaszkodva lehet csak elérni a belső pontokat.

Minkét autó alapból háromszemélyes, a sofőrülés hosszú távon (kb 300 km) sem kényelmetlen. Viszont az utasok panaszkodtak, a dupla ülés ülőlapja nagyon rövid, nem kényelmes. Bónusz nehezítésként az utasoldalon a gyári sárgumit csak a sofőroldali gumi szélén lévő rece fogja, így az első beszállással csúszik el a helyéről az utassal együtt.

Hogy a sofőrnek azért annyira ne legyen jó, szokás szerint a váltóidom betüremkedik, és nyomja a térdet. Bár elvileg külön zajcsillapító elemek vannak a hátfalban, meg mindenhol, de azért még gyúrhatnának rá a fiúk, mert mindkét autó rettenetesen dübögött, és bármilyen felpattanó kavics olyanokat csattant a kasznin, hogy azt hittem, most hagyom el a fél autót.

Egyik autóban se volt tolatóradar, de elég jól lehet tolatni tükörből is, kényelmesen manőverezhetők. Kivéve, ha valami alacsonyra nőtt akadály van, mert a kis tükrök miatt a kocsi alsó, oldalsó részéről semmi információ. Ez a Peugeot-n sajnos már meg is látszott; szűkre vettek valami kanyart, és meghúzták a jobb küszöböt.

Mindkét autóban alapáron volt Moduwork. Ez itt azt takarja, amikor a raktérből kis ajtón keresztül hosszabb tárgyakat tudunk előrenyújtani az utastérbe. Az átjáró ajtaját itt a másik oldalra kell beilleszteni, ha nem használjuk, ennél a Transit mágneses megoldása lényegesen kényelmesebb. Ettől a dupla ülés adta tárolóhely gyakorlatilag másfélre, sőt, ha használjuk a kiterjesztést, egyre fogyott… volna, ha nem éktelenkedne egy furcsa hungarocellforma a megmaradt rakodóhelyen is.

A tizenéves Berlingó Van-omban még lazán eltárolok nagyobb hátizsákokat, kötelező vackokat a jobb egy alatt. A kesztyűtartóba befér egy rendesebb tükörreflexes fényképezőgép objektívvel. Az oldalsó „térkép” zsebbe több flakon üdítőt tudok betenni. Ezek után a mostani Berlingóban hatalmas műanyag idom terpeszkedik az ülés alatt, ahova így a kézikönyv se fér, akárcsak a kesztyűtartóba az ott lakó légzsákkikapcsoló gigantikus doboza miatt. És ez sajnos továbbszármazott az évekkel később megérkező Jumpy/Expert/Proace-be is. Dicséretükre szóljon, fölé is került egy tároló, igaz, az se túl nagy.

A pohártartó sose volt a francia autók erőssége, az új modell se jeleskedik: összesen kettő darab akad, az is jó messze műszerfal tetején. Néha körülnézhetnének a konkurensek háza táján, simán elfért volna még pár kiugrós megoldás kényelmesebb formában. Mondjuk ezeknek legalább van mélységük, ellentétben a régiekkel, amiből az első elinduláskor borult ki bármi.

A Berlingómban még az egész támlát kell előrehajtani, hogy asztalkát kapjak, így tizeniksz év után már csak a háttámla belsejét kell. Igaz, nálam még van benne két pohártartó, míg itt csak egy lap fogad gumiszalaggal (nálam már használhatatlanná nyúlt). Ide az elképzelések szerint laptopot vagy tabletet lehetne rakni. Ez szép meg jó, de én például a hozzánk járó futároknál még sose láttam egyiket se. A rendelést kézi célgépekkel intézik, a navira meg ott a telefon, ezért se volt sok értelme a navis fejegységnek.

A Peugeot-ban a széria rádió volt, kihangosítani meg USB-ről zenét játszani az is tud, nem kell érte 105 ezer forint meg áfát fizetni. Jó jel, hogy végre eljutott a haszonjárművekbe is a széria rádió, tempomat, vagy manuális klíma. És nem mellesleg, gondolva a női sofőrökre, a megvilágított sminktükör.

A motor a Citroënben kéltiteres 120, a Peugeotban 1,6 literes 115 lóerős volt. Mindkettő AdBlue-s, de hogy egy feltöltéssel mennyit lehet velük menni, sajnos nem derült ki, mert a fedélzeti komputer csak annyit mond, még több mint 2400 km-re (vajon miért pont ennyi?) elég. Cserébe a feltöltés könnyedén megoldható, a nyílást a vezetőoldali ajtó mellett találjuk. A Citroënnel 500, a Peugeot-val 900 km-t mentem, változó körülmények között, így jött ki 7,8 literes fogyasztás a Jumpyval és 6,3 az Experttel.

Ha ez nem lenne elég, az erősebb motoros autó kevésbé volt összehangolva a váltóval, alacsonyabb fordulaton nehéz finoman közlekedni vele. Az elődmodellben volt egy külön kanyarcső adapter a motortérben, amit az olajutántöltésnél lehetett alkalmazni, mert annyira mélyen volt a motor. Na itt a féktartályhoz kell majd valami spéci cső, mert olyan ügyesen besuvasztották a szélvédő előtti perem alá, hogy igazából a tetejét is művészet letekerni.

A Citroën Jumpy alapára 6,92 millió forint áfa nélkül. Erre jön még a villanytolóajtó, a hátsó üvegezett ajtó meg a navis fejegység, összesen 280 000 forintért. Inkább az hang- és hőszigetelt üvegezett válaszfalat 63 ezerért, a csúszásgátolt padlót 93 000-ért választanám, esetleg utóbbi helyett a full raktérborítást 210 ezerért meg egy tolatóradart 63 000-ért és persze a korábban említett lábbal is irányítható elektromos tolóajtót. Így a konkrét modell ugyan 400 ezerrel drágább lenne, de szállításra sokkal alkalmasabb.

normál hossz, alacsony tető	Opel Vivaro / Renault Trafic	VW Transporter	Ford Transit Custom	Citroën Jumpy, Peugeot Expert, Toyota Porace
Raktér méretek
hossz (mm)	2537	2572	2555	2512
teljes szélesség (mm)	1662	1700	1775	1628
szélesség a kerékdoboknál (mm)	1268	1244	1390	1258
magasság (mm)	1284	1410	1406	1397
rakodási magasság (mm)	552	568	444	544
raktér térfogat (m3)	5,8	5,8	5,4	5,3
teherbírás (tonna)	1	1	1	1
Külső méretek
Hossz (mm)	4998	4904	4972	4959
Magasság (mm)	1971	1990	1922	1895
Szélesség (mm)	1956	1904	1986	1920
Tengelytáv (mm)	3098	3000	2933	3275

A Peugeot Expert alapára 6,655 millió nettó forint, és ami benne van (pl. tempomat, usb-s, kihangosítós rádió) az mind a szériafelszereltség része. Az egyetlen extra a ködfényszóró 38 ezerért. Úgy tűnik, a Citroën a marketing osztály, a Peugeot-t a haszonjármű osztály rendelte, utóbbi ugyanis sokkal használhatóbb és a komfortosabb volt a puritánabbnak tűnő felszereltség ellenére. Bár sajnos a Moduwork és az idomtenger itt is elvette a tárolótereket.