Az európai pick-up piac nem annyira nagy és színes, mint az amerikai, de ettől még itt is található pár érdekesebb darab. Ilyennek mondható az Ineos Grenadier Quartermaster vagy a Jeep Gladiator, de mindezek közül leginkább a Ranger Raptor a legkiemelkedőbb. Hangos, pofátlanul erős, mindenen átmegy és csak mosolyogva lehet belőle kiszállni. De vajon csak erről szól a Raptor, vagy van észérvvel megmagyarázható indok is a megvásárlása mellett?
Ne értsetek félre, imádtam a teszt minden percét, még a 65 literes tank teletöltése is édesebb könnycseppekkel járt a megszokottnál, de az átlagos használat közben azon gondolkoztam, hogy egy Ranger Wildtrak is képes erre, ha nem jobban. Terepezés közben pedig a Bronco jutott eszembe, hogy inkább az való erre – de a Wildtrak is remekel terepen. Tehát ez lenne a középút? Vagy azért mégis több ennél a Raptor?
Raptor, mint madár vagy dínó
A Fordnál 2010-ben jelent meg először a Raptor név, a P415-ös F-150-nél SVT Raptorként. A név megszerzése viszont nemcsak egy gyors bejegyzés volt, ugyanis a Moslernek ’93 óta van egy Raptor nevezetű kis sorozatszámban készült modellje. A két gyártó viszont meg tudott egyezni, így lehetett Raptor a Fordokból. Az F-150 SVT Raptor sikere egyértelmű volt, az emberek imádták a gyári, szinte Baja truckot, vették is, mint a cukrot. 2017-ben a P552-es (13. generációs) F-150-ből is lett Raptor, már SVT megjelölés nélkül. Viszont ez már nem V8-cal, hanem duplaturbós V6-tal jött, azzal, ami a Ford GT-ben is dolgozik – bár ahhoz képest gyengítettek rajta. (Később ismét lett V8-as Raptor, Raptor R néven, ebben a Shelby Mustang V8-asa van.)
Aztán 2019-ben bővítették a Raptor név portfólióját, a Rangerből is lett Raptor, pontosan a T6-ból. Ennek Európa örülhetett leginkább, ugyanis amíg mi az F-150-ből, addig ők a Ranger Raptorból maradtak ki. Viszont 2022-ben megjelent az új Ranger és vele együtt az új Raptor is, ami már sokkal inkább hasonlított az F-150-re, mint a régebbi Rangerekre. Ebből már kapott az Egyesült Államok és Kanada is, sőt, ők a sokkal erősebb 405 lóerős verziót. 2022-ben pedig az Európában is forgalomba hozott Bronco lett a raptorosodás harmadik áldozata, amit ugyanúgy egy duplaturbós, 3 literes V6-os mozgat, csak ebben 418 paci van. De mi ebből – ahogy rengeteg állati dologból – kimaradunk :(
Ennyiért kijár a tisztelet
Kezdjük azzal, hogy mi is tulajdonképpen a Ford Ranger Raptor, ugyanis ez nem csak egy picit sportosabb, picit erősebb pick-upot jelent. Míg a sima Rangerek teljesítménybéli tetőfokát a háromliteres V6 dízel jelenti a maga 240 lóerejével és 600 Nm nyomatékával, addig Raptor csak a benzines 3 literes biturbós V6-tal kapható 292 lóerővel és 491 Nm nyomatékkal.
Külsőre az autóról ordít a tesztoszteron túlzott használata, ebben nem kell felidézni Kathi Béla klasszikusát. Szélesítés mindenütt, hatalmas FORD felirat a hűtőrácson, masszív lökhárítók. Oldalt/hátul csak-csak összetéveszthető lenne egy sima Rangerrel, de a hatalmas Raptor feliratok segítenek ennek elkerülésében. Ha valaki imád kitűnni, akkor ajánlom hozzá a Code Orange narancssárgát; a feltűnés garantált.
De ha esetleg valaki pont háttal állna neked, akkor se aggódj, hallani fogja a jöttöd. Kipufogórendszere négy elektromosan vezérelhető üzemmóddal van felszerelve, mindegyik hangzása remek, aggresszív, de még a Quiet mód is hangos. Főleg reggel 6-kor a panelrengetegben, de ennyi pofátlanság belefér, na.
Árazásban is kimagasló a Raptor, bár ha a Platinumot választjuk a V6-os dízellel (19 millió forint), akkor a Raptor 20,5 millió forintos ára nem is tűnik olyan távolinak hozzá képest. Viszont a Wildtrak csak 17,1 millió forint, ami a sima Rangerek legterepképesebb verziója – így ez is áll a legközelebb a Raptorhoz.
Hétköznapi közlekedésben a Raptor érzésre ugyanolyan, mint a többi Ranger, viszont a teszthét során valahogy gyakrabban kaptam meg az elsőbbséget (olyan helyzetben is, ahol nem kellett volna), mint akár a saját Accordommal. Lehet a feltűnő színnek, a 2,5 tonnás tömegnek és az agresszív, nagy külsőnek van valamilyen hatása…
Körzetük a terepút, tempójuk halálos
A Raptorra kapható 285/70-es BF Goodrich KO2 abroncsai nem éppen autópályára vannak kitalálva. Stabilan lehet velük haladni akár 130-cal is, de ahogy elfogy az aszfalt, értelmét nyerik az abroncsok és a Fox Performance lengéscsillapítói is, amik valós idejű elektronikus szelepvezérléssel alkalmazkodnak egyebek mellett a terepviszonyhoz.
Hatjásválasztó és vezetési mód gombja/tárcsája (vagyis a G.O.A.T) ugyanaz, mint bármelyik picit is terepre szánt Fordé, szóval ebben nagy újdonság nincs. Terepszögei elég jónak mondhatók, elől 31, hátul 27, 233 mm-es hasmasságával a rámpaszöge pedig 24 fokos. Dőlésszöge akár 30 fok, gázlómélysége 850 mm.
És itt jön képbe a Bronco. Míg hazánkban csak két verzióban (Outer Banks és Badlands) kapható, addig Amerikában hat, és köztük van a Raptor. Azzal lenne érdemes összehasonlítani, de az itt nem kapható, szóval marad a Badlands. Annak első terepszöge 35,5 fok, hátsó 29,8 rámpaszöge pedig 21,1. Gázlómélysége 800 mm. Valamint nem elhanyagolható, hogy a Bronco Badlands 335 lóerős és 563 Nm nyomatékkal rendelkezik, vagyis erősebb, de terepszögekben vetekszik a Ranger Raptorral.
Az Outer Banksszel (ebben a Badlandsszel ellentétben nincs első-, hátsó diffizár , valamint nincs szétkapcsolható első stabilizátor) volt szerencsém terepezni is, és a Ranger Raptor terepképességekben nem érződött kiemelkedően jobbnak. Persze a Bronco Blistein gátlóinál jelentősen jobbak a Foxok, ezáltal a lendületesebb é simább haladás is garantáltabb. Mégis a Broncót mondanám a terepjárósabbnak a kettő közül, viszont hangulatra a Raptor pofátlan hangjával, sportosra konfigurált tízsebességes automatájával és farát szívesen eldobó lendületével sokkal nagyobb mosolyt csalt az arcomra. A Bronco Badlands csaknem 31 millió forintról indul, csak hogy érezzük a különbséget.
A leggyorsabb* trágyahordó
*a Rangerek között.
Bárhogy nézzük, a Ranger Raptor egy pickup, a pickup pedig eredendően haszonjármű, a Ford honlapján is a haszongépjárművek fülben találjuk. Ha pedig az, akkor el kell fogadni, hogy a Raptor rossz ebben a kategóriában. Raktere 1544 milliméter hosszú, ami 20 milliméterrel kevesebb, mint bármely más duplakabinos Rangeré. Szélessége ugyanúgy 1584 mm. Viszont azzal, hogy a Raptor csaknem 4 centivel magasabb a többinél, a raktér is magasabban van ugyanennyivel (a talajtól 860 mm). Ez még nem olyan nagy gond, mindaddig, amíg rájövünk, hogy a sportosság miatt nincs fellépő a hátsó lökhárítón.
Nem csak emiatt gyenge a Raptor teljesítménye e téren. Példaképp a Wildtrak bruttó teherbírása 1050 kg, a Raptornak pedig csak 652. Ebből kikövetkeztethető, hogy az első és a hátsó tengely terhelhetősége is kisebb, de a hátsónál a különbség jelentősen nagy: a Wildlandsé 1959, a Raptoré 1146 kg. A másik jelentős probléma a maximális vontatható tömeg, ugyanis a Wildtrak 3,5 tonna húzására képes, a Raptor pedig csak 2,5-re. Ezeknek elsősorban az az oka, hogy a Raptor hátul spirálrugós.
De nézzük a pozitívumot! A Raptor 0-100 km/h-ra 7,9 másodperc alatt gyorsul, míg a Wildtraknek ugyanehhez 8,7 másodpercre van szüksége! Végsebességük pedig ugyanúgy 180, vagyis ha gyorsan kell valamit A-ból B-be vinni, és nem nehezebb 652 kilónál, akkor a Raptor a tuti befutó. Hogy ez már megéri a mintegy 3 millió forintos pluszköltséget, azt mindenki döntse el maga.
Ez nem erről szól
Bárhogy nézzük, hasonlítjuk, a Ranger Raptor egy hatalmas játékszer, amit ha valaki megszeret, akkor nem kellenek neki észérvek, hogy megindokolja. A Raptor állhatna Bronco és a Wildtrak mellett is, mindegyik esetben az utóbbira mondanám, hogy brilliáns, de én ezt szeretem.
Viszont! Szívesen várom levélben azon szerencsés Raptor tulajdonsokat, akiknek van/volt észérvük autójuk megvétele mellett, amit szívesen beleteszek e tesztbe, hogy mások is tanuljanak belőle.
