Macho! Macho!
Ha esetleg kipörögnének a hátsó kerekek, mindig van egy menekülő fokozat, a hátsó difizár formájában, mely gombnyomással, elektronikusan kapcsolható. Így aztán már tényleg nincs akadály. Hogy ez tényleg igaz-e, kipróbáltuk az Adventure Parkban is, és a beginner helyett az expert útvonalra tereltük.
Míg a Skoda Octavia 4x4 -nél azt vártuk, mikor ér le valamelyik része - terepszögek ott nem nagyon vannak, ugye -, itt ez fel sem merült. Az egyszerű gyakorlatokat egyedül csinálta meg, szinte nem is ültem benne, közben akár kívülről is fotózhattam volna. Dombra fel-le, oldaldőlés kanyarban, piha. Ez is valami? Pedig annyit sikerült nehezíteni a körülményeken, hogy havas talajt raktunk alá.
Aztán megvizsgáltuk a katlanban is. Ide a megemelt személyautókat be sem engedik, az L200 viszont itt kezdett bemelegedni. Egysávos erdei út, két oldalt fákkal és olyan vonalvezetéssel, ami mindhárom dimenzióban teljesen kihasználja a lehetőségeket. Meredek lejtőbe helyezett kanyarok, emelkedők végén visszafordítók. Itt jött elő az L200 gyengéje.
Talán a széles nyomtáv miatt, a fordulékonyság nem az erőssége. Szűkebb lehetőségek között - ami lehet akár az erdőben fák miatt, vagy városban kerítések miatt - többszöri tolatással kell igazítani a kanyaron, mert egyszerűen nem tud befordulni. Közel háromméteres tengelytávjával és ötméteres teljes hosszával azt gondolnánk, hogy a túlnyúlások is rontják a helyzetét. És valószínűleg még az első hajtás erejétől védett féltengelycsuklók - a védelem a kerék kifordításának akadályozásával történik - is segítettek a 6,4 méteres fordulókörsugár megalkotásában.
A vízszintes fordulók nehézsége a függőleges fordulóknál az ellentkezőjére változott. Olyan könnyedén lépett le és fel az akadályokra, mintha a krómcsomaghoz járó hátsó terepszögcsökkentő kiegészítő - nem ez a hivatalos neve, a funkciója miatt hívom így - ott sem lenne. Persze van olyan szög, ahol már útban van - ahogy a küszöbfellépő is -, de az már olyan extrém körülmény, ami a hétköznapi terepjárós autózásban ritkaság. Rendes használatkor tuti nincs ilyen, off-road versenyre pedig úgysem szériaautóval megyünk.
Azzal a minimális terepjárózási tudással, amit a Park oktatói hatalmas tapasztalatukból átadtak, azt gondolom, az L200 ide született. A kijelölt feladatokat maximális biztonsággal teljesítette, és látszott, többet is bírna, de ez a több már pont annyi, amire az életben nincs szükség. Városban közlekedni vele kicsit laracroftos, de aki munkaeszközként tekint rá, úgy sem veszi észre.