Egyéltű

Igen ritka esetben fűre, földútra vagy hóra, de terepen nem kell helyt állnia. Nyilván ezért sem találtam sehol adatot az autó hasmagasságáról, hát még az első-hátsó terepszögekről. A saccra húsz centinél kisebb szabad magasság és kategória legjobb légellenállási tényezőjét (0,33 - az aerodinamikai fejlesztésekhez a Japán Vasúti Műszaki Kutatóintézet Szélcsatornáját használták, aminek segítségével a Shinkansent is fejlesztették) eredményező vonalak kifejezetten aszfaltjáráshoz igazodnak.

Ennek ellenére az állandó összkerékhajtási rendszer (állandó 50-50 százalékos nyomatékelosztás a tengelyek között) kiegészült egy központi viszkokuplungos differenciálművel. Így a rendszer jobb tapadást biztosít, gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni a kerekek elpörgésére, valamint (összehangolva a menetsegítő berendezésekkel) könnyebben birkózik meg a nagyobb teljesítménnyel.

Szóval a mérnökök amolyan japán módra elpepecseltek a részletekkel, így az RX 350 csendes, kényelmes és tökéletesen stresszmetes. Az ember elterpeszkedik a világos bőrrel bevont fotelban a luxusyachtokat idéző fabetétekkel feldíszitett irányítóközpontban, ahonnan utasítást adhat a precíz műszereknek, hogy azok minél több feladatot végezzenek el helyette a helyváltoztatás során. A barátságos környezet olyannyira megnyugtató, hogy az ember önkéntelenül sorol be a külső sávba, hogy a megengedett sebességgel krúzingoljon, tudomást sem véve a belső(k)ben tolongó méregzsákokról.

Padlógázt kizárólag szakmai kötelességtudatból nyomtam, így is csupán néhányszor - nem mintha az autó nem lenne fürge, csak az embernek egyszerűen nem jut eszébe taposni a pedált. Pedig ilyenkor izgalmas motorhang kíséretében az 1,9 tonnás RX igencsak megindul, ám hamar kiderül, hogy nem a gyorsan vett kanyarok királya, és a kormányzás is bántóan érzéketlen (noha ezen is javítottak).

Marad tehát a nyugodt gurulás és a kényeztető felszerelések seregének tökéletes kiélvezése. Ebben az autóban ugyanis minden megtalálható, ami a modellhez rendelhető, egyedül gyöngyházmetél fényezéssel (26 0ezer Ft) lehet megfejelni 17 160 000 forintos árát. S mivel a kocsiban tolatóradar, érintőképernyős navigáció, döbbenetes minőségű hifi (Mark and Levinson), kanyarba világító xenon, elektromos működtetésű csomagtérajtó, 21 centis sínen osztottan tologatható hátsó ülés, és még napestig sorolhatnám, mi minden található, az ár jócskán meghaladja a versenytársakét.

A kínálatban nincs dízel sem, így az RX350 népszerűségét egyedül a tökéletesség mentheti meg. Persze az RX nem az, hiszen akadnak benne olyan apró részletek (bajuszkapcsolók, tempomat stb.), amit a Mercedes vagy a BMW elegánsabban, ízlésesebben és igényesebben old meg; cserébe a Lexus kezelése sokkal egyszerűbb, mint az európaiak túlbonyolított menürendszerei és furmányos kezelőszervei.

Amerikában ez biztos elég lesz a siker folytatásához, de hazai pályán nem sok esélyt adnék ennek a változatnak. Némi vigasz lehet a Toyota számára, hogy a modernizált és tökéletesített benzinest egy még modernebb és még tökéletesebb műszaki különlegesség szoríthatja ki a paicról, nevezetesen a hibridhajtású változat. Viccesen hangzik, de ez tényleg történelmi pillanat: ugyanaz az autó hibridhajtással olcsóbb, mint benzinmotorral, ráadásul a versenytársak dízeleinél sem drágább. Talán még azt is megérhetjük, amikor igazi terepjáró kap benzines-elektromos hajtást. És hogy annak az ára nem csak a versenytársakhoz képest lesz elfogadható.