Igen ritka esetben fűre, földútra vagy hóra, de terepen nem kell helyt állnia. Nyilván ezért sem találtam sehol adatot az autó hasmagasságáról, hát még az első-hátsó terepszögekről. A saccra húsz centinél kisebb szabad magasság és kategória legjobb légellenállási tényezőjét (0,33 - az aerodinamikai fejlesztésekhez a Japán Vasúti Műszaki Kutatóintézet Szélcsatornáját használták, aminek segítségével a Shinkansent is fejlesztették) eredményező vonalak kifejezetten aszfaltjáráshoz igazodnak.
Ennek ellenére az állandó összkerékhajtási rendszer (állandó 50-50 százalékos nyomatékelosztás a tengelyek között) kiegészült egy központi viszkokuplungos differenciálművel. Így a rendszer jobb tapadást biztosít, gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni a kerekek elpörgésére, valamint (összehangolva a menetsegítő berendezésekkel) könnyebben birkózik meg a nagyobb teljesítménnyel.
Szóval a mérnökök amolyan japán módra elpepecseltek a részletekkel, így az RX 350 csendes, kényelmes és tökéletesen stresszmetes. Az ember elterpeszkedik a világos bőrrel bevont fotelban a luxusyachtokat idéző fabetétekkel feldíszitett irányítóközpontban, ahonnan utasítást adhat a precíz műszereknek, hogy azok minél több feladatot végezzenek el helyette a helyváltoztatás során. A barátságos környezet olyannyira megnyugtató, hogy az ember önkéntelenül sorol be a külső sávba, hogy a megengedett sebességgel krúzingoljon, tudomást sem véve a belső(k)ben tolongó méregzsákokról.
Padlógázt kizárólag szakmai kötelességtudatból nyomtam, így is csupán néhányszor - nem mintha az autó nem lenne fürge, csak az embernek egyszerűen nem jut eszébe taposni a pedált. Pedig ilyenkor izgalmas motorhang kíséretében az 1,9 tonnás RX igencsak megindul, ám hamar kiderül, hogy nem a gyorsan vett kanyarok királya, és a kormányzás is bántóan érzéketlen (noha ezen is javítottak).
Marad tehát a nyugodt gurulás és a kényeztető felszerelések seregének tökéletes kiélvezése. Ebben az autóban ugyanis minden megtalálható, ami a modellhez rendelhető, egyedül gyöngyházmetél fényezéssel (26 0ezer Ft) lehet megfejelni 17 160 000 forintos árát. S mivel a kocsiban tolatóradar, érintőképernyős navigáció, döbbenetes minőségű hifi (Mark and Levinson), kanyarba világító xenon, elektromos működtetésű csomagtérajtó, 21 centis sínen osztottan tologatható hátsó ülés, és még napestig sorolhatnám, mi minden található, az ár jócskán meghaladja a versenytársakét.
A kínálatban nincs dízel sem, így az RX350 népszerűségét egyedül a tökéletesség mentheti meg. Persze az RX nem az, hiszen akadnak benne olyan apró részletek (bajuszkapcsolók, tempomat stb.), amit a Mercedes vagy a BMW elegánsabban, ízlésesebben és igényesebben old meg; cserébe a Lexus kezelése sokkal egyszerűbb, mint az európaiak túlbonyolított menürendszerei és furmányos kezelőszervei.
Hibridre szoktatás
A Toyota hazai importőre sajátos kereskedelmi szemlélettel bocsátja áruba az RX új alapmodelljét, ugyanis a szabadidőautóból mindössze kétféle változat kapható: a tesztünkben szereplő 350, illetve a korábban már bemutatott 400h, vagyis a hibrid kivitel. Az árlista meglepő erőszakossággal tereli a hibrid felé az arra egyébként nem igazán fogékony hazai jónépet: az RX350-ból mindössze egyetlen felszereltségi szint létezik (amihez egyedül gyöngyházmetál fényezést lehet rendelni 260 ezerért, minden más benne van), és ezt 17 160 000 forintért adják.Ellenben az RX400h választható a Mark Levinson csomag (3,16 millió Ft), illetve executive tetőablak csomag (1,66 millió Ft) nélkül is, alapáron 13,8 millióért. E két tétel, valamint azok ötmilliós felára nélkül az RX hibrid könnyedén képes versenybe szállni a közvetlen vetélytársak dízeleivel. Különösen, hogy nemrégiben a hibridek regisztrációs adóját a tizedére csökkentették (az RX 400h esetében ez kb 1,5 millió helyett kb. 150 ezer forint lett).
A történet vesztese az RX350, ami megdöbbentően gazdag felszereltségével együtt a kategória legdrágább darabja. Íme a fejedelmien felszerelt RX350, illetve a konkurencia legolcsóbb kiviteleinek árai (millió Ft):
BMW X5 3.0i (231 LE), 13,8
BMW X5 3.0d (218 LE), 13,3
Cadillac SRX 3.6i (255 LE), 14,5
Mercedes ML 350 (272 LE), 15,6
Mercedes ML 320 CDI (224 LE), 14,2
Volvo XC90 2.9 T6 (272 LE), 16,3
Volvo XC90 2.4 D5 (185 LE), 11,9
Lexus RX 350 (275 LE), 17,1
Lexus RX400h (211 LE), 13,8
Amerikában ez biztos elég lesz a siker folytatásához, de hazai pályán nem sok esélyt adnék ennek a változatnak. Némi vigasz lehet a Toyota számára, hogy a modernizált és tökéletesített benzinest egy még modernebb és még tökéletesebb műszaki különlegesség szoríthatja ki a paicról, nevezetesen a hibridhajtású változat. Viccesen hangzik, de ez tényleg történelmi pillanat: ugyanaz az autó hibridhajtással olcsóbb, mint benzinmotorral, ráadásul a versenytársak dízeleinél sem drágább. Talán még azt is megérhetjük, amikor igazi terepjáró kap benzines-elektromos hajtást. És hogy annak az ára nem csak a versenytársakhoz képest lesz elfogadható.