Az magyar izomzat

"A kilométeróra mutatója csak kúszott egyre felfelé - kezdte a beszámolót Michael. - Elhagyta a 130-at, majd a 160-at, de töretlenül ment tovább. Nem akartam elhinni, de az autó kétszázig gond nélkül gyorsult fel. Még ebben a sebességtartományban is dinamikus, érezhetően van tartalék a motorban. 200-nál aztán megtorpant, innen már egészen más dimenzióban történtek az események."

"A gyorsulás ugyan folytatódott, de már nagyon lassan, hosszú idő telt el, mire nagy nehezen elérte a 220-at. De elérte, sőt egy kisebb lejtőn a 230 is összejött. Ennél többel nem mentem" - fejezte be Michael, és én örültem, hogy ezt is megtudhattam, de kicsit irigykedtem legális gyorshajtáson nevelkedett kollégámra.

A motortémának azonban még nincs vége. Egyrészt meg kell jegyeznem, hogy a nem mindennapi teljesítmény mellé egészen kellemes, morgós hang jár, másrészről viszont fontos, hogy normális keretek között, nyugodt gyorsításnál vagy autópályán, autóúton, egyenletes tempó mellett a Meriva csöndes és komfortos. Ja, és még egy. A motorhoz illesztettek egy olyan overboost elektronikát, amely ha folyamatos padlógázt érzékel, öt fontos másodpercre megnöveli a turbónyomást, hogy 15%-kal több legyen a nyomaték, és egy veszélyes előzés közben több esélyünk legyen a túlélésre.

A Meriva motorerejével overboost nélkül sincs baj, és a fékek brutálisak, a futómű, a kormányzás és a súlyelosztás azonban nem tetszett. Hiába kemények a lengéscsillapítók, ha a kasztni viszonylag nehéz, és a súlypont magasan van. Az autó keményen közvetíti az úthibákat, mégis billeg, és a kormányzás sem igazán közvetlen. Nem kiábrándító élmény, csak amolyan közepes.

Még szerencse, hogy a beltér sportos és igényes. A bőrkormány kellemes, belesimul a kézbe, kényelmesek az ülések és az oldaltartásuk is tökéletes. Szép a kék-fekete OPC-dizájn, szépek a műszerfal nagy kerek műszerei, a hatsebességes váltó krómbetétes bőrfeje. A sok szép kiegészítő tökéletesen eltereli a figyelmet arról a néhány, ebben a kategóriában kötelező műanyagfelületről, amelyet a magunkfajta oly nagy lelkesedéssel emleget.

Nem rossz autó a Meriva OPC, de valahogy nem tudom elképzelni a célközönségét. Vagány szörfösöknek, hódeszkásoknak tulajdonképpen megfelelne, ha erősebb lenne a dizájn. Anyukáknak, nagymamáknak jó kis városi autó, de nekik meg minek a 180 ló? A szörfös nagymamák meg nincsenek sokan. Sebaj, bizonyára rengeteg tényezőt kihagytam a számításból, és lesz, akinek pont ez kell, mindenesetre direkte figyelni fogom a tulajdonosokat.

Az autót nyáron már Magyarországon is megvásárolhatjuk, de az árát egyelőre nem árulták el. Németországban 23 000 euróba kerül, vagyis körülbelül 20%-kal olcsóbb, mint az Astra OPC. Lehet számolgatni, aztán vagy bejön, vagy nem. Van azonban egy még ennél is sokkal érdekesebb dolog, az új Corsa. Nyáron, Londonban mutatják majd be, és azt hallottam, hogy a szentgotthárdi 180 lovas motort a szériaváltozatokhoz is megrendelheti majd a vásárló. Akkor milyen lesz a Corsa OPC???