Vastag szalmaszál

A tesztautót Égő Ákos webszerkesztő hozta el, aki szerint - idézem -: kiválló. Ettől rögtön rossz előérzet fogott el, Axa ugyanis az autóipar elesettjeinek istápolója, azonnal gondoskodó, szerető aggodalom ébred a lelkében, ha egy igazán nyomorult autóba kerül. Minél szerencsétlenebb szörnyűséget vezet, annál ösztönösebben látja meg benne a fikarcnyi jót. És szerinte a Panda kiválló. Aj-aj.

A külső nagyon barátságos, és semmi több. A Fiat a dizájn szempontjából a kora 90-es évek kudarckerülő, félénk japán filozófiáját követi, azaz nem mer érdekeset rajzolni, nehogy lecsúnyázzák. Ahogy a Stilo is meglehetősen ingerszegény külsejűre sikeredett, úgy a Panda sem lesz a formanyelvújítás Kazinczyja.

Ettől még lehetne szép, de nem az, hanem arányosan hasábos. Persze ahol konszernen belül van egy Lancia, egy Alfa Romeo, egy Maserati meg egy Ferrari, ott elfér egy konformistább tömeggyártó. A Panda külsejét könnyű befogadni és kedvelni, lényegesen könnyebb, mint lelkesedni érte. Ez nagy megcélzott eladási volumen esetén jó ómen, Swiftből se azért vettek százezreket nálunk, mert szép.

Az orr kedélyes szögletessége a test dobozságába torkollik, de kellemes részlet az ablakok felső íve, meg a sehova sem passzoló hátsó kisablak. Hátulról egy kis csípőtáji vaskosodás is látható, ami jól megy a masszív városi kisautó imidzshez. Idővel tán megszereti az ember, ahogy az az ilyen félénk formatervekkel történni szokott.

A dobozság miatt felrémlik a Wagon R+, aminél négy centivel hosszabb, de kettővel keskenyebb és tizenhattal alacsonyabb. Ennél még sokkal érdekesebb, hogy messze könnyebb is; az 1,3-as Wagonnál az 1,2-es Panda 140 kilóval, ami eleve kicsike autóknál óriási különbség. Ennek ellenére meglepően masszív kis dög benyomását kelti, azt a kevés anyagot nagyon jó helyre tették benne.

A belsőre ugyanaz áll, ami a külsőre, azaz a mindennapi kenyérért fohászkodás kicsit elnyomta a kreativitást, kivéve a furcsa középkonzolt. Ez utóbbi remek helyre teszi a váltót, kár, hogy mosógépszerű az összbenyomás. Nagy, alaktalan izé, ami pont oda türemkedik be, ahova normális méretű férfi a jobb térdét tenné. Alapvetően kedveltük, mert pultnak jópofa, csak a Multiplában lenne mérethelyes, nem itt. A műszerfal kiemelkedően érdekes megoldása a fényszórómagasság beállításának visszajelzője, ami nem is annyira a jelzőfényt, inkább a műszerfalat minősíti.

A kárpitok a kategóriában normálisak, a műanyagok szintén - még szerencse, hogy a kategóriaátlag annyira szörnyű, hogy némelyik műszerfalon látni, hogy tegnap még öblítősflakon és kólásüveg volt. A Panda ezeknél jobb, de ami a legeslegjobb az egész autóban, az az összeszerelés minősége.