 |
|
|
|
|
A mostanság próbált C2-re szívem szerint ráíratnám, hogy három
éven aluli gyermekeknek nem ajánlott, mert véletlenül lenyelhetik
vagy beszippanthatják a mindennapi használat során le- vagy
széthulló apró alkatrészeket. Ehhez képest a Panda
olasz kötésipari mestermű, nem zörög, nem nyiszog, a
legjobban megépített Fiat benyomását kelti. Hely van. Két átlagos
férfinak egymás mellett még pont jó, egymás mögött már pont nem.
Csak az az istenverte pult ne lenne ott elöl. A csúcsmodellben
csúsztathatók a hátsó ülések, így Cini, nemrég elhunyt
szerkesztőségi egerünk nem lenne lényegesen szűkösebben, mint
terráriumában volt. A csomagtartó alaphelyzetben állítólag 204
liter, de mostanában mintha kiskocsmai ötcentesekkel mérnék a
térfogatot, amiből bő 25 fér egy literbe.
|
|
|
|
|
Az autó átellenes végén az 1,2-es, 60 lovas motor van,
akaratos és fürge, ha nem is igazán erős. A nagy dobás az
1,3-as Multijet dízel lesz, de jó ez a benzines is. Pörög, morog,
tökéletesen illik a kedélyes Pandába. Városban kimondottan kackiás,
a 7,5 literes tesztfogyasztást ki lehet bírni. Ugyanez a motor 16
szeleppel 80 lovat is tud, izgatottan várjuk a Sporting és Abarth
verziókat. És állítólag lesz Panda 4x4 és kabrió is.
|
|
|
|
|
|
Az összerakottság utáni
második legkellemesebb meglepetésünk a Panda vezetési
élménye. Keskeny és magas, jól jönne alá egy tőkesúly a dőlés
ellen, a futómű mégis remek. Fikarcnyit sem sportos, de gyönyörűen
csillapított, kényelmes, kontrollált, a Punto odaadná minden
bambuszrügyét, ha ilyen lehetne. Ha megtanulunk nem félni a
billenéstől, a Pandát lelkesen kedvelni fogjuk, mert életteli,
szolgálatkész és felnőttes, és olyan jóindulatú, amilyennek a
monoklis mackót a gyerekkönyvek ábrázolják.
|
|
|
|
|
Viccesen könnyű vezetni, a kormány finoman jár, fárasztóbb a
rásegítést megnövelő City gombig kinyújtani a kezet, mint eltekerni
tízszer ütközéstől ütközésig. A váltó arasznyira a volántól,
testetlenül könnyű de mégis pontos, ahogy jó minden pedál is.
Kicsit magasabban ülünk a szokásosnál, jól kilátni mindenfelé, egy
átlagos autószimulátor kezelése lényegesen megerőltetőbb a
pandázásnál.
|
|
|
|
|
|
És hurrá, mire ez a teszt megjelenik,
a Panda lett a 2004-as év autója, amihez szívből gratulálok.
Örülök neki, mert tényleg mindenki nagyon kedvelte, meg aztán
illene is fogynia: a Seicento öreg és szörnyű, a Punto megszűnt a
legszebb kisautónak lenni a jellegtelenítő facelifttel, a Stilo jó,
de italo-germán, így nem fogy, a Multiplát nem tudtuk eléggé
megdicsérni ahhoz, hogy a gyerekek ne álmodjanak rosszat a
külsejétől, és ezzel nagyjából vége is. Marad a Barchetta, a Doblo
és az Ulysse, de rétegmodellekkel nem lehet kaszálni.
|
|
