Sündisznóteszt a bálnával

	Gyöngyös belvárosában

Az agresszívebb, sportosabb mozdulatok közül a fényszórómosás a bajnok. Bekapcsolt lámpánál hosszabb ablakmosás esetén a lámpatestből egy kungfuzó Mikrobi hirtelen határozottságával emelkedik ki a kis mosoda, de elég messzire, úgyhogy gyerekeket szépen ijesztgethetünk vele, feltétlenül ajánlom a vonatkozó mozi megtekintését.

Hirtelen, nagy sebességről történő fékezéskor automatikusan bekapcsolja az elakadásjelzőt, amit némi ingerültséggel tapasztaltam: mit villog ez itt nekem, amikor senki nem jön mögöttem. Két perc agymunka kellett de megérte - nem felesleges: pont azért próbáltam ki a sztrádán a satuféket, mert nem jött mögöttem senki. Ilyenkor tényleg felesleges villogtatni, egyébként azonban a 607-es fékei úgy fognak, hogy az elakadás jelzése abszolút indokolt.

Háromféle motor kétféle váltóval: 2.2-es, 160 lovas benzines, egy háromliteres V6-os (210 LE), de a 2.2-es HDI egy földre szállt angyal - alapjáraton kissé hangosan suhogtatja szárnyait, de annyi baj legyen. A kézi váltó nem rossz, de az autó többi részéhez képest nem olyan jó, úgyhogy a legjobb 607-kombináció az automata váltós HDI lehet, 10 150 000 Ft-ért.

Minden igényt kielégítő futómű nincs. Kompromisszumok vannak, és egy jó, határozottan, de puhán hintázó luxusautó-futóművel az ember már meg is lenne elégedve. A 607-es azonban döbbenetesen jól vezethető, lehet vele szlalomozni, hátratolatva parkolni (a tolatóradar hibájáról később), vagy erős oldalszélben 160-nal közlekedni a sztrádán.

Hanem egyszer - hasonlatosan a közúton összegömbölyödéssel védekező sündisznó megmentésére tett kikerülő manőverhez ("sündisznóteszt") - határozottan lelassítunk, és határozott kormánymozdulatokkal teszünk egy kis félkört. Szépen bekeményedik az első futómű, érezni, hogy valami természetfeletti elektronikus hatalom is beszáll a vezetésbe, és pont úgy, ahogy szeretné az ember. Sajnos a kis ívű, durván vett, gyorsítós kanyarokat leszámítva már nem olyan nehéz megnyikkantani a gumikat és sodródásra bírni a kasznit, de egy luxusbálnánál ez a természetes.

Direkt belementem vele abba az aszfalthullámba, ami miatt az Árpád-hídon mindig sávot váltok, mert akkorát üt, hogy ha nem tenném be időben a horkolásgátlót, eltörne az állkapcsom. Na, a Peugeot-ban alig lehet észrevenni - tudom, hogy ez már nagyon várható fordulat volt, de ha már ekkora feneket kerítettem a történetnek, valahogy ki kellett jönni belőle.

Kívül szép. A motorház domborítása kívülről nem is igazán látszik, belülről annál jobban: az ív mintha a legendás stuttgarti luxuslimuzin elejéről származna, márpedig számos gyanútlan érdeklődő vett már Mercit (tudat alatt) amiatt az ív miatt. Szép az orra, az oldala, a hátulja, az egész együtt, meg a részletek, egyedül egy elvetemült Saab-os találta túl nagynak az első fényszórókat.

Belül valamennyi szín -és anyagösszeállítás kellemes, belső atmoszférában a franciák mindig jók voltak, még kisautóknál is, hát még a luxuskategóriában. A műszerfal kicsit a Chrysler 300M minimal art-jára emlékeztet, ez most terjedőben van, nem is baj. Jó a kormány, rendesen megvarrták a bőröket és rakták össze a műanyagokat, most már csak a legnagyobb tesztpilótára, az Időre vár, hogy eldöntse, mennyire tartós a minőség. A valódi fabetétek mellett sajnos vannak műfák is, például a hamutartó fedele.

Manapság a motorok nem néznek ki valami szívdobogtatóan. A Peugeot-nak legalább eszébe jutott, hogy bálnát férfiak vesznek, akik általában szeretik felnyitni a motorházat, és vizuálisan kéjelegni. Nekik a mai, fekete műanyagdobozok nem sok örömet nyújtanak, a HDI-ben viszont legalább ezüstmetál műanyaglemezzel takarják a szelepfedelet; első pillantásra egész jó, a másodikra viszont kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy 2001-et írunk. És a műanyag lap elég jól zajszigetel.

	E heti csaj a csomagtartóban: Égô Ákos webszerkesztô (184 cm), nyújtott lábbal

A 600 literes csomagtartó széltében természetesen jókora, hosszában ellenben váratlanul terebélyes. A látens pickup ráadásul bővíthető rakterű; a hátsó üléstámlák lehajthatók, ilyenkor az unalmasabb cargo, mint gereblye és síléc mellett elfér valami érdekesebb is, például a túszul ejtett Kareem Abdul Jabbar.

Hibalista:
A manuális sebességváltó nem rossz, de a tökéletességhez lehetne jobb. A tolatóradar alapjában véve működik, de egy aljasul a járdaszegély mellé helyezett "Áruszállítás"-táblát egyszerüen nem vett észre. Még szerencse, hogy csak próbára akartam tenni, és már régóta készültem arra az Áruszállítás-táblára.

Máskor viszont tolatás közben pittyegni kezdett, bár nem láttam semmit. Megálltam, hamarosan elő is bukkant egy kiskölyök, aki a labdájáért szaladhatott oda. Nagy áldás mindazoknak, akiknek rosszabbak a kapcsolatai, mint Császár Elődnek.

Kétfedelű Rodolfo- bűvészdoboz a könyöklô alatt

"Nem szeretem, ha az elmúlásra emlékeztetnek. Az élet úgyis oly rövid", konstatálta a műanyag zsanért Boci, a kiváló retusőr. Nevezett alkatrész a hátsó ülés támlájában,a lehajtható kartámasz mögött zárja a csomagtérbe tekintö kis ablakot, melyen át ránézhetünk néha a rakományra.

A műanyagzsanéros ajtó egy emberélet léptékével gyakorlatilag örök életű, nem véletlenül szerelik ilyennel a szerszámos ládákat. A másik műanyagzsanéros nyílászáró, mely a csomagtartóban zárja a CD-tárat, se valószínű, hogy hamar feladná. Nemcsak a motor, a csomagtartó is tökéletesen zajszigetelt: 200 kilométeren át sem hallatszott ki a két cekkernyi üres dunsztosüveg csörömpölése - ritkaság az ilyen autóipari extra.

	1.: nem a ló harapta ki 2.: a háttérben nem marihuána ültetvény látható

A legsúlyosabb hiba egy apróság, de mivel szembeötlő helyen van, szerencsésebb lenne, ha rendesebben megcsinálták volna. A (motoros) napfénytető kézzel elhúzható árnyékoló lapján egyszerűen felfeslett a kárpit. Elég ronda, és nincs ötletem, hogyan lehetne feltűnés nélkül viszaragasztani, mert mintha a textil rövidebb lenne, mint a műanyag lap.

A PSA turbódízeleiről szóló dicshimnszok már mindenkinek a könyökén jönnek ki, de ez azért tényleg abszurdum: a 2.2-es Hdi úgy viszi a több, mint másfél tonnás bálnatestet, mint a huzat. Tényleg nevetséges, 170 km/h-felett még harapna, de a belső sávban mindig totyogott valaki. Ez a 136 lóerő nem az a 136 lóerő.

Jó lehet a V6-os, de manapság a HDI-től jó vétel egy francia autó. És bár a fogyasztáson behozni egy autó árát gazdasági képtelenség, nem rossz érzés, hogy az ember pár napig közlekedik Pesten, aztán elmegy Keszthelyre, aztán Gyöngyösre és vissza, és még mindig negyedéig van a tank.

Szándékosan vagy anélkül, a Peugeot a 607 HDI-vel új kategóriát teremtett. Ez az ökonomi-luxuslimuzin, a gazdaságos tobzódás. Amíg 2026-ban piacra nem dobják a napelemes Cadillac-et, aligha lesz hozzá fogható.

Peugeot 607
Standard 2.2, 2230 ccm, 160 LE: 8 900 000 Ft Tiptronic: 9 450 000 Ft
Pack 3.0, 2946 ccm, 210 LE: 11 750 000 Ft
Tiptronic: 12 300 000 Ft
Standard HDI 2179 ccm, 136 LE: 9 600 000 Ft
Tiptronic:10 150 000 Ft