Egyterűnek kis haszongépjármű, kis haszongépjárműnek egyterű. Távol áll a tökéletestől, mégis szerethető. És hárommillió alatt indul az ára.
A Roomster dobozautó. Olyan, mint mondjuk a Berlingo, csak valamivel kisebb. Tisztán érződik rajta, hogy haszongépjármű-tuning, vagyis teherautóból kialakított családi autó, ami, ha valaki elsősorban a minőségre utazik, nem a legjobb ajánlólevél. Ha viszont az ár-érték arány a legfontosabb szempont, annál izgalmasabb a helyzet.
Sokféle ellenfele akad a Roomsternek. Az Opel Merivától a Renault Moduson át a Corolla Versóig egy csomó autóval össze lehet vetni, de szigorúan véve mégiscsak a Berlingo, a Doblo Panorama vagy a Renault Kangoo rokona. A Roomster az új, a nagyközönség számára egyelőre még nem létező Fabia meghosszabbított padlólemezére épül, méretét tekintve valahol a Yaris Verso és a Corolla Verso között helyezkedik el.
Bár kívülről egyáltalán nem látszik, a Roomster teherautó. Meglepően kedves orra, nagy, bamba szemei, már-már művészi kivitelezésű, hatalmas hátsó lámpája és játékos oldalnézete nagyon barátságossá teszik. Kár, hogy ebben a kategóriában a külső dizájn nem annyira fontos, a Roomster ugyanis magasan veri a többi teherautó-egyterűt, de még az eleve személyautónak készült változatok többségénél is sokkal szebb. A képeken sem rossz, élőben még sokkal jobb, legalábbis nekem szerelem volt első látásra.
Bent már nem ilyen rózsás a helyzet. A kormány mind a négy irányba állítható, és a műszerfalat egy széles sávon (ahová elérünk) puha műanyag fedi, ami dicséretes, a többi azonban puritán, sőt igénytelen. Kiábrándítóan csúnya a műszeregység, és rengeteg a kopogós műanyag. Az egész belső téren érződik, azért lett olyan, amilyen, hogy a kedves vevőnek ne kelljen mélyen a zsebébe nyúlnia. Példának okáért a hátsó oldalsó biztonsági övek tokja egy az oldalsó műanyagborításba vájt lyuk, semmi több. Igénytelen megoldás, ha kivesszük az övet, nyomasztóan fest a sorjásan tátongó lik, igaz, a célnak tökéletesen megfelel. A Roomsterben mégis vidám az élet, és ez az ülések csinos, mintás, üde kék kárpitjának köszönhető.
Ha egy kicsit az eszünkkel is körülnézünk, feltűnik, hogy megannyi tárolórekesz van elöl, hátul és a csomagtartóban egyaránt, hogy sok a hely - hátul szinte hihetetlen, milyen bőséges a láb és a fejtér -, és hogy úgy általában mennyire praktikus kis szerkezet a Roomster. A hátsó sor üléseit külön-külön tologathatjuk, dönthetjük, sőt ha a középsőt kikapjuk, a két szélsőt beljebb is tolhatjuk, hogy a hosszú út a két hátul ülő utasnak még kényelmesebb legyen (hasonlóan az Opel Merivához és a Ford C-Maxhoz). A csomagtér már alaphelyzetben is 450 literes, és akár 1780 literig bővíthető. Egyedül széltében érezhető, hogy a Roomster valójában kicsi autó, minden más irányban kényelmesen terpeszkedhetünk.